Egyiptomi Szultánság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Egyiptomi Szultánság
protektorátus
سلطنة مصر (Szaltanat Miszr)
Sultanate of Egypt
19141922
Egyiptomi Szultánság címere
Egyiptomi Szultánság címere
Egyiptomi Szultánság zászlaja
Egyiptomi Szultánság zászlaja
zöld: Egyiptomi Szultánság világos zöld: Angol–egyiptomi Szudán (kondomínium) Legvilágosabb zöld: 1919-ben Olasz-Észak-Afrikának átadott terület
zöld: Egyiptomi Szultánság
világos zöld: Angol–egyiptomi Szudán (kondomínium)
Legvilágosabb zöld: 1919-ben Olasz-Észak-Afrikának átadott terület
Általános adatok
Fővárosa Kairó
Népesség12 751 000 fő (1917) fő
Hivatalos nyelvek arab, angol
Vallás szunnita iszlám
Pénznem egyiptomi font
Kormányzat
Államforma szultánság
Uralkodó Huszajn Kámil (1914–1919)
Fuád (1919–1922)
Dinasztia Muhammad Ali-dinasztia
Kormányfő miniszterelnök
első: Huszajn Rusdi pasa (1914–1919)
utolsó: Adli Jakan pasa (1921–1922)
ElődállamUtódállam
 Egyiptomi AlkirályságEgyiptomi Királyság 
A Wikimédia Commons tartalmaz Egyiptomi Szultánság témájú médiaállományokat.

Az Egyiptomi Szultánság egy 1914 és 1922 között fennálló brit protektorátus volt a mai Egyiptom, Szudán és Dél-Szudán területén.

Történelme[szerkesztés]

1914-ben Egyiptom jogilag az Oszmán Birodalomhoz tartozott, bár területén 1882 óta brit csapatok állomásoztak, és az alkirály (khedive) vezette adminisztráció mellett utóbbiak gyakorolták a tényleges hatalmat. 1914. november 4-én a britek annak távollétében megdöntötték a központi hatalmakkal rokonszenvező alkirály, II. Abbász Hilmi uralmát, és nagybátyját, Huszajn Kámilt tették trónra, aki december 19-én szultáni címet vett fel. Egyiptomot a britek protektorátussá nyilvánították, egyúttal megszüntetve az oszmánok névleges fennhatóságát felette.

1915 januárjában az oszmán hadsereg 80 000 katonával indult el visszafoglalni Egyiptomot. A támadást februárban visszaverték, és a szultánság területét nem fenyegette veszély az első világháborúban. A Sínai-félszigetről 1917-re verték ki az oszmán erőket. A harcokban az egyiptomi lakosság munkaszolgálatosként és tevés szállítóalakulatok személyzeteként vett részt, a fegyveres összecsapásokban brit birodalmi erők vettek részt. A háború végeztével kiújultak a nacionalista, függetlenségi törekvések, amelyek azon kérdés körül csúcsosodtak ki, hogy Egyiptom delegációt (vafd) küldhessen a versailles-i békekonferenciára. A delegáció létre is jött Szaad Zaglúl Pasa vezetésével 1918 novemberében, ám a britek nem engedélyezték a kiutazását és 1919 márciusában letartóztatták Zaglúlt és néhány társát, akiket Máltára deportáltak. Az eset következtében országos tüntetés- és sztrájksorozat kezdődött (ld. 1919-es egyiptomi forradalom), amely jelentős ember- és anyagi áldozatot követelt.

Mivel a feszültségek nem múltak, 1919 decemberében vizsgálóbizottság érkezett a térségbe, amely 1921-ben elkészített jelentésében javasolta a protektorátus felszámolását. 1922. február 28-án a brit kormányzat kiadta az Egyiptomi Nyilatkozatot, amely független állammá nyilvánította Egyiptomot, bár kül- és hadügyei felett továbbra is uralmat gyakorolt. 1922. március 15-én Fuád szultánt királlyá koronázták és kikiáltották a független Egyiptomi Királyságot.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Sultanat Ägypten című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.