Egis Gyógyszergyár Zrt.
| Egis Gyógyszergyár Zrt. | |
 | |
 | |
| Hivatalos név | Egis Gyógyszergyár Zrt. |
| Jelmondat | Egészség. Élet. Minőség. |
| Típus | Zártkörűen működő részvénytársaság |
| Alapítva | 1913 |
| Székhely | 1106 Budapest, Keresztúri út 30-38. |
| Vezetők | dr. Hodász István vezérigazgató |
| Alapító | Balla Sándor |
| Iparág | gyógyszergyártás |
| Árbevétel | 490 000 000 € (2018)[1] |
| Alkalmazottak száma | 4398 (2018)[1] |
 Egis Gyógyszergyár Zrt.
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 29′ 56″, k. h. 19° 09′ 17″47.498889°N 19.154722°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 56″, k. h. 19° 09′ 17″47.498889°N 19.154722°E | |
| Az Egis Gyógyszergyár Zrt. weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Egis Gyógyszergyár Zrt. témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Egis Gyógyszergyár Zrt. magyar gyógyszergyártó vállalat. Tevékenysége kiterjed az originális kutatástól és generikus fejlesztéstől a hatóanyag- és készgyógyszer-gyártáson át az értékesítésig.
Története
Az Egis egyik jogelődjét, a Dr. Wander Gyógyszer- és Tápszergyárat Balla Sándor gyógyszerész a svájci Dr. Albert Wanderrel közösen alapította Budapesten 1913-ban, Kőbányán.
A felfedező kutatás már az 1930-as évek elején elkezdődött a vállalatnál. Az évtized végén kifejlesztették és forgalomba hozták az első heterociklikus szulfonamid készítményt, a Ronint.
A Népgazdasági Tanács 1950 február 8-i határozata alapján létrehozták az Egyesült Gyógyszer és Tápszergyár Nemzeti Vállalatot, amelynek magja a Dr Wander Gyógyszer- és Tápszergyár volt, hozzácsatolták 1950-ben az Egger Leó és Egger Izidor Gyógyszervegyészeti Gyárat, a Palik és Társa Gyógyszer és Vegyészeti gyárat, az Octan Gyógyszervegyészeti Gyárat és a Krompecher Tápszer és Gyógyszeripari Kft-t, majd végül 1952-ben a Medichemia Közkereseti Társaságot. [2]
A későbbiekben az állami vállalat Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár néven működött. Rövidítése az EGYT volt.
Az 1950-es években– központi idegrendszeri készítményeivel kizárólagos ellátója volt a magyar piacnak. 1955 és 1966 között 104 új generikus és licencterméket vittek piacra.[3]
1967-ben megjelent az első, saját kutatásból származó originális termék, amelyet Halidor (bencyclan) néven törzskönyveztek, és 10 évvel a bevezetése után már 50 országba exportált a vállalat.[forrás?]
1970-ben új gyárat avattak Körmenden, 1990-ben pedig megnyitották a nyugat-európai színvonalú termelő-kutató bázist Budapest XVI. kerületében a Bökényföldi úton.
A vállalat nevét 1985-ben EGIS-re változtatták. A privatizáció során 1991-ben alakult részvénytársasággá. Részvényeit 1994-ben vezették be a Budapesti Értéktőzsdére. 1995-ben a francia Servier gyógyszergyár lett a társaság többségi tulajdonosa és stratégiai partnere.
Az Egis 2006-ban átfogó korszerűsítésbe kezdett, megújultak hatóanyag- és késztermékgyártó üzemei, bővült kutatás-fejlesztési kapacitása. A vállalat új K+F-létesítményeit 2012-ben adták át.
Tulajdonosi háttér
A Servier-csoport 2013 szeptemberében önkéntes nyilvános vételi ajánlatot tett az Egis valamennyi, általa még nem tulajdonolt részvényének megvásárlására. Az ajánlat és az azt követő kiszorítási eljárás lezárultával a Servier-csoport 2013. december folyamán az Egis részvényeinek 100%-os tulajdonosává vált, és ezzel egyúttal megszűnt az Egis törzsrészvényeinek jegyzése is a Budapesti Értéktőzsdén.
Kutatás-fejlesztés
Az Egis a közép-kelet-európai régió összes iparágának vállalatai közül az egyik legnagyobb összeget, árbevételének 9 százalékát, évente közel 12 milliárd forintot költ kutatásra és fejlesztésre. Gyógyszerfejlesztési sikereit az elmúlt két évtizedben hat alkalommal ismerték el innovációs díjjal, 2012-ben pedig elnyerte az Innovációs Nagydíjat. Az egyre nehezedő hazai körülmények ellenére is töretlenül bővíti innovációs kapacitásait. 2012 második felében közel egy időben adta át három új, együttesen 7,6 milliárd forint értékű kutatási létesítményét: az új Gyógyszertechnológiai Fejlesztő- és Kísérleti Üzemet, budapesti Analitikai Fejlesztő Laborépületét és körmendi Analitikai Fejlesztő Laboratóriumát.
Termelés
Az Egis 5-5,5 milliárd tablettát, 155-165 millió doboz gyógyszert és több mint 2500 tonna hatóanyagot és intermediert gyárt évente. Gyártási rendszere megfelel a nemzetközi GMP (Good Manufacturing Practice) elveknek és a magyar OGYI (Országos Gyógyszerészeti Intézet), valamint az amerikai FDA (Food and Drug Administration) előírásainak.
Termékei három magyarországi telephelyén készülnek: székhelyén, a budapesti Keresztúri úton találhatók hatóanyaggyártó üzemei, a Bökényföldi úton működnek injekció-, tabletta és csomagoló üzemei, valamint itt található készáruraktárainak egyike is.
Körmendi gyáregységének tablettaüzemében tabletták, drazsék és pelletek készülnek, galenikus üzemében kenőcsöket, kúpokat, oldatokat, szirupokat és aeroszolokat gyárt.
Termékei
Az Egis hatóanyagokat és készgyógyszereket egyaránt gyárt. A szív- és érrendszerre, a központi idegrendszerre, illetve a légző-rendszerre ható gyógyszerek forgalmi részesedése meghatározó. E három csoportból származik a vállalat árbevételének háromnegyede.
Környezetvédelem
Az Egis ipari ökológiájának legfontosabb elemei a tisztább termelés, az energiaracionalizálás, a levegő tisztaságának megőrzése, a zajvédelem, a szennyvízkezelés, a talajvíz kármentesítés, valamint a hulladékgazdálkodás. Fejlesztései, korszerűsítő beruházásai során mindig a legkorszerűbb technológiák alkalmazására törekszik, melyek révén az elmúlt években jelentősen csökkent energia- és vízfelhasználása, nőtt az újrahasznosított hulladékok aránya.
Telephelyein szelektíven gyűjtik az irodai papírt, a kartonpapírt, az üveget, az elektromos fénycsöveket, a szárazelemeket és a műanyag forgácsot, az italos kartondobozokat (Tetra Pak), az üdítős fémdobozokat, a PET palackokat, valamint az elektronikai adathordozókat.
Kertfenntartóik összesen 35 hektárnyi parkosított területet gondoznak. Az Egis a XVI. kerületi Bökényföldi úton felvásárolt és megtisztított egy iparilag szennyezett ingatlant. A terület rekultivációja 2000-ben kezdődött. Azóta több mint 6000 lombos fát, 5300 virágzó cserjét és 1400 fenyőt, valamint növényritkaságokat ültettek a 15 hektáros arborétumba.