Eginald Schlattner

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Eginald Schlattner
2015-ben
2015-ben
Élete
Született 1933. szeptember 13. (88 éves)
Arad
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) próza
A Wikimédia Commons tartalmaz Eginald Schlattner témájú médiaállományokat.

Eginald Norbert Schlattner (Arad, 1933. szeptember 13.–) erdélyi német író és lelkész.

Életrajza[szerkesztés]

Fogarason nőtt fel. Édesapját a második világháborút követően a Szovjetunióba deportálták, a családtól 1948-ban elvették a házukat. 1952-53-ban evangélikus teológiát, majd egy félévig matematikát, utána öt félévig hidrológiát hallgatott Kolozsváron. 1957-ben az államvizsga előtt letartóztatták, húsz hónapig vizsgálati fogságban tartották. Az 1959-es brassói íróperben „hazaárulás feljelentésének elmulasztása” miatt két évi börtönre és vagyonelkobzásra ítélték; az időtartamba beszámították a vizsgálati fogságot. Szabadulása után napszámos segédmunkásként dolgozott. 1969-ben engedélyezték, hogy letegye az államvizsgát, ezt követően vízügyi mérnök volt.

1973-ban újrakezdte teológiai tanulmányait. 1978-tól nyugdíjazásáig a Nagyszeben melletti Veresmarton evangélikus lelkészként szolgált; ezenkívül ellátta Szamosújváron a börtönlelkészi feladatokat is. A tevékenységét nyugdíjazása után sem hagyta abba, annak ellenére, hogy az egyházközség időközben megszűnt. Ő végzi a romániai női elítéltek, valamint a Romániában letartóztatott németek lelkigondozását.

A három megjelent regénye önéletrajzi elemekkel tárgyalja az erdélyi németek életét 1943 és az 1950-es évek között. A főszereplő minden esetben egy polgári származású erdélyi szász kamasz vagy fiatalember, benne az olvasó könnyen felismerheti a szerzőt.

A „Rote Handschuhe” című regény megjelenése (2000) után, számos vita bontakozott ki (többek között a Der Spiegel, Siebenbürgische Zeitung, Frankfurter Allgemeine Zeitung hasábjain, valamint az osztrák rádióban) az írónak az 1959-es perben játszott szerepét illetően. A kihallgatási jegyzőkönyvek alapján a per vádlottai (például az időközben emigrált Wolf von Aichelburg vagy Hans Bergel), részben Schlattner vallomásának tulajdonították elítéltetésüket.

Regényeit nyolc nyelvre fordították le; kettőt közülük (Der geköpfte Hahn, Rote Handschuhe) Radu Gabrea filmesített meg. 2002-ben Románia "kulturális követévé" nevezték ki; 2004-ben Ausztriában az Érdemkereszt I. osztályával tüntették ki.

Német és román nyelvtudása mellett magyarul is jól beszél, édesanyja Budapesten született 1912-ben, anyai nagyanyja a magyar nemesi származású Sebess-Zilahi Berta.

Művei[szerkesztés]

Eredeti cím Hely Kiadó Év Magyar cím Fordító Hely Kiadó Év
Der geköpfte Hahn Wien Paul Zsolnay Verlag 1998 Fejvesztett kakas Hajdú Farkas-Zoltán
Hajdú Iringó
Kolozsvár Koinónia 2006
Rote Handschuhe Wien Paul Zsolnay Verlag 2000 Vörös kesztyű Fodor Zsuzsa Kolozsvár Koinónia 2012
Das Klavier im Nebel Wien Paul Zsolnay Verlag 2005
Mein Nachbar, der König. Verlassene Geschichten Hermannstadt-Bonn Schiller Verlag 2012

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]