Ebersberg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ebersberg
Weissmann Schützenfest Balve 1984.jpg
Ebersberg címere
Ebersberg címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Bajorország
Járás Ebersberg járás
Irányítószám 85560
Körzethívószám 08092
Rendszám EBE
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség
  • 8993 fő (1987. máj. 25.)[1]
  • 7141 fő (1970. máj. 27.)[2]
  • 4066 fő (1950. szept. 13.)[3]
  • 2470 fő (1925. jún. 16.)
  • 1914 fő (1875. dec. 1.)[4]
  • 11 081 fő (2011. dec. 31.)[5]
  • 11 380 fő (2012. dec. 31.)[5]
  • 11 469 fő (2013. dec. 31.)[5]
  • 11 625 fő (2014. dec. 31.)[5]
  • 11 935 fő (2015. dec. 31.)[5]
  • 12 116 fő (2016. dec. 31.)[5]
  • 12 171 fő (2017. dec. 31.)[5][6]
  • 7594 fő (1975. dec. 31.)[7] +/-
Népsűrűség220,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság
  • 527
  • 538
m
Terület40,84 km²
Időzóna CET, UTC+1
Ebersberg (Németország)
Ebersberg
Ebersberg
Pozíció Németország térképén
é. sz. 48° 05′, k. h. 11° 58′Koordináták: é. sz. 48° 05′, k. h. 11° 58′
Ebersberg (Bajorország)
Ebersberg
Ebersberg
Pozíció Bajorország térképén
Elhelyezkedése Ebersberg járás térképén
Elhelyezkedése Ebersberg járás térképén
Ebersberg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ebersberg témájú médiaállományokat.

Ebersberg település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 8993 fő (1987. május 25.).[1] +/- Ebersberg Steinhöring és Hohenlinden községekkel határos.

Fekvése[szerkesztés]

Grafing bei Münchentől északra fekvő település.

Leírása[szerkesztés]

Ebersberg egy régi metszeten

Ebersberg városát dél felől egy kis tó, a Klostersee és az abból eredő patak, a Haselbach, észak felől pedig a környék és talán egyben Németország legnagyobb erdeje az Ebersberger Forst határolja.

934-ben a Sempt-Ebersberg grófi család alapított itt egy ágoston rendi kolostort, mely kolostor birtokában volt állítólag Szt. Sebestyén koponyacsontja, miáltal Ebersberg búcsújáró hellyé lett. A kolostor később a benedekrendiek, a jezsuiták, végül a Máltai lovagrend tulajdonába ment át, mígnem 1803-ban feloszlatták.

A 970-ben épült Szt. Sebestyén kolostortemplomot (Klosterkirsche St. Sebastian) többször átépítették, azonban mindig megőrizte késő gótikus jellegét, majd 1733-1734 között Johann Georg Ettenhofer "bajor-rokokó" ízlés szerint átformálta.

A város főterének házai mind védett műemlékek, köztük a késő gótikus városháza is.

A várostól északra fél órai séta után érhető el a 619 méter magas Ludwigshöhe nevű dombon épült kilátótorony, ahonnan gyönyörű rálátás van a hatalmas erdőségre.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Szt. Sebestyén kolostortemplom

Galéria[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]