Grafing bei München

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Grafing bei München
Grafing - Marktplatz - geo-en.hlipp.de - 12869.jpg
Grafing bei München címere
Grafing bei München címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Bajorország
Járás Ebersberg járás
Polgármester Angelika Obermayr (Bündnis 90/Die Grünen Bayern)
Irányítószám 85567
Körzethívószám 08092
Rendszám EBE
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 11 039 fő (1987. máj. 25.)[1]
Népsűrűség373,32 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság
  • 522
  • 526
m
Terület29,57 km²
Időzóna CET, UTC+1
Grafing bei München (Németország)
Grafing bei München
Grafing bei München
Pozíció Németország térképén
é. sz. 48° 03′, k. h. 11° 58′Koordináták: é. sz. 48° 03′, k. h. 11° 58′
Grafing bei München (Bajorország)
Grafing bei München
Grafing bei München
Pozíció Bajorország térképén
Elhelyezkedése Ebersberg járás térképén
Elhelyezkedése Ebersberg járás térképén
Grafing bei München weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Grafing bei München témájú médiaállományokat.

Grafing bei München település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 11 039 fő (1987. május 25.).[1]

Fekvése[szerkesztés]

Ebersbergtől délre, az Alpok nyúlványainak erdős völgykatlanában fekvő település.

Története[szerkesztés]

Grafing a Sempt-Ebersberg grófi család birtoka volt, mely 1048-ban a benedekrendi ebersbergi kolostorra szált. A városnak hangulatos főterén szép homlokzatú házak között áll az 1769-ben épült Városháza. A Szentháromság templom 1672-ben épült. Stukkóit és freskóit Johann Baptist Zimmermann készítette, míg a főoltár Johann Baptist Straub tervezte.

A Burg Elkofen egy régi metszeten

A várostól egy km-rel délre áll Felső Bajorország legjobb állapotban megmaradt és még ma is lakott hatalmas gótikus tornyú középkori vára. Az erdőben, az egykori mocsárvidék közepén megbújó várat például 1632-ben a környéken fosztogatva, gyujtogatva átvonuló svéd csapatok nem vették észre.

Grafing, Marktplatz

A vár a fennmaradt oklevelek adatai szerint már 1000 körül a Sempt-Ebersberg grófi család tulajdona volt, amely örökösétől, az ebersbergi kolostortól 1383-ban a Wittelsbach fejedelmi család birtokába került, majd 1664-ben a Rechberg-Rothenlöwen grófok vásárolták meg. Az emeletes fallal övezett komor torony furcsa ellentéte a játékos erkéllyel tagolt hófehérre meszelt barátságos kastélyszárnynak.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Burg Elkofen
  • Szentháromság templom.

Galéria[szerkesztés]

Vasúti közlekedés[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. a b Amtliches Ortsverzeichnis für Bayern (1991), 78

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]