East End of London

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
East End of London
Közigazgatás
TelepülésLondon
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
East End of London (London)
East End of London
East End of London
Pozíció London térképén
é. sz. 51° 30′ 51″, ny. h. 0° 03′ 18″Koordináták: é. sz. 51° 30′ 51″, ny. h. 0° 03′ 18″
A Wikimédia Commons tartalmaz East End of London témájú médiaállományokat.
Dorset Street, Spitalfields. A fénykép 1902-ben Jack London The Abyss emberei című könyvéhez készült

East End of London, melyet Londonban gyakran csak East Endnek neveznek, a történelmi magja a szélesebb Kelet-Londonnak, keletre fekszik London városának a római és középkori falaitól és északra a Temze folyótól. Nincs egyetemesen elfogadott északi és keleti határ, bár a Lea folyót néha keleti határnak tekintik. Ennek részeit úgy lehet tekinteni, mint amelyek London központjában fekszenek (bár ennek a kifejezésnek sincs pontos meghatározása). Az „East of Aldgate Pump” kifejezést gyakran használják a terület szinonimájaként.

Az East Endről mint önálló egységről szóló első ismert írásbeli dokumentum John Strype által 1720-ban megjelent Survey of Londonból származik, amely Londont négy részből álló városként értelmezi: London City, Westminster, Southwark és „A Toweren túli rész”. Strype utalása a Towerre nem csak földrajzi jelentőséggel bír. Az East End a Tower Division nevű közigazgatási terület urbanizált része volt, amely katonai szolgálatot vállalt a Londoni Towernek az ősidők óta. Később, ahogy London tovább növekedett, a teljesen urbanizált Tower Division kulcsszóvá vált a szélesebb Kelet-London számára, mielőtt Kelet-London még tovább nőtt a Lea folyótól keletre és Essexbe.

A terület hírhedt volt a mélyszegénységről, a túlzsúfoltságról és a kapcsolódó társadalmi problémákról. Ez vezetett East End intenzív politikai aktivizmusának és az ország néhány legbefolyásosabb társadalmi reformjához fűződő kapcsolatának történetéhez. Az East End történelmének másik fő témája mind a kifelé, mind a befelé irányuló migráció. A térség erősen vonzotta a vidéki szegényeket Anglia más részeiről és a távolabbról érkező migrációs hullámokat, nevezetesen a hugenotta menekülteket.

Az utolsó East End dokk bezárása a londoni kikötőben 1980-ban további kihívásokat jelentett és újjáépítési kísérletekhez vezetett, valamint a London Docklands Development Corporation megalakulásához. A Canary Wharf fejlesztése javította az infrastruktúrát, és az Olimpiai Park[1] azt jelenti, hogy az East End további változásokon megy keresztül, ám egyes részein továbbra is fennáll a legnagyobb szegénység Nagy-Britanniában.[2]

Bizonytalan határok[szerkesztés]

Aldgate Pump: az East End szimbolikus kezdete
London fal, a Londoni Tower és a Tower Bridge, az East End belső határai. Közvetlenül keletre (balra) fekszik a Szent Katharine dokk és 6 és fél mérföldnyire a korábbi Docklands.

East End keletre fekszik London város római és középkori falaitól és északra a Temze folyótól. A város szélén lévő Aldgate Pumpot East End szimbolikus kezdetének tekintik.

Ezen referenciapontokon túl a East Endnek nincs hivatalos vagy általánosan elfogadott határa; a vélemények eltérnek attól, hogy a szélesebb Kelet-London mennyiben fekszik benne.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Olympic Park: Legacy (London 2012) accessed 20 September 2007 Archiválva 2007. augusztus 19-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  2. Chris Hammett Unequal City: London in the Global Arena (2003) Routledge ISBN 0-415-31730-4

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az East End of London című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.