Hontudvarnok
Hontudvarnok (szlovákul: Dvorníky) Teszér településrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Korponai járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Korponától 21 km-re délnyugatra, a Selmec bal partján fekszik.
Története[szerkesztés]
Első írásos említése 1408-ből származik. Nevét onnan kapta, hogy első lakói királyi udvarnokok voltak. A 18. században a Lenkey, Prónay, Blaskovics, Luka, Radvánszky, Matulay és Kesziszky családok birtoka.
Vályi András szerint "UDVARNOK. Tót falu Hont Várm. földes Ura Radvánszky Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Felső Sipeknek szomszédságában, és annak filiája, határja jó."[1]
Fényes Elek szerint "Udvarnok, (Dvornik), Honth m. tót falu, 27 kath., 335 evang. lak. Evang. szentegyház. Bortermesztés. Kövér rétek. F. u. többen. Ut. p. Szántó."[2]
Hont vármegye monográfiája szerint "Udvarnok, magyarral vegyes tót kisközség, 89 házzal és 398 ág. ev. vallású lakossal; vasúti és táviró-állomása, valamint postája Teszéren van. Hajdan, a XVI. század derekáig, Felső-Teszér névvel a Selmecz patak jobb partján, a mai Teszér tőszomszédságában feküdt a falu, mígnem a török zaklatások elől a lakosság a patak balpartjára települt át. Ez volt a fészke az ősi Teszéri családnak, melynek egyik tagját, Jacobus de Thezer comest, már 1258-ban említi oklevél. A Teszériek sokáig maradtak a birtokban, majd a család fiágának kihaltával Báthory István lépett az örökébe. A XVIII. század elején a Lenkey, Prónay és a Blaskovics-családokat uralta. az újabb korban a Ruthényi, Luka, Radvánszky, Matulay, Geddey, Keviczky és Nándory-családokat találjuk itt birtokban. Jelenleg közbirtokosság lakja. Határában fekszik Patkóspuszta, a hol a XV. században a Teszériek úrilaka állott; a régi épület részben még lakható és vendégfogadó van benne. Udvarnok község 1610-től 1799-ig Teszérrel együtt egy evangelikus egyházat alkotott a Patkóson épült közös templommal; idővel azonban, sok viszálykodás után, a két község elszakadt egymástól és mindegyik külön templomot épített a saját falujában."[3]
1910-ben 402, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Hont vármegye.
|
Ez a szlovákiai településrészről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |