Drágffy Bertalan
| Drágffy Bertalan | |
| a Magyar Királyság erdélyi vajdája | |
| Hivatali idő 1493 – 1498 | |
| Előd | Báthori István |
| Utód | Szentgyörgyi Péter |
| Született | 1447 nem ismert |
| Elhunyt | 1501. október 26. (53-54 évesen) |
| Párt | politikus a politikai pártok megjelenése előtt |
| Szülei | Drágffy Miklós |
| Gyermekei |
|
| Foglalkozás |
|
| Vallás | római katolikus |
Bélteki Drágffy Bertalan (1447 – †1501. október 26.) erdélyi vajda, bélteki Drágffy János országbíró apja, Mátyás király udvari vitéze, ki előbb főpohárnoki tisztet viselt, majd erdélyi vajda lett. Házastársa Hédervári Dorottya volt.
1468-tól 1471-ig és 1478-tól 1480-ig pohárnokmester volt. 1479-ben kitüntette magát a kenyérmezei ütközetben. 1491-1493 között a főkamarási tisztséget viselte. Erdélyi vajdaként 1493-tól 1498-ig Báthori István utóda volt. Kegyetlenül elnyomta a székelyek lázongását, 1497-ben Nagy István moldvai fejedelem és I. János Albert lengyel király között folyó tárgyalásokban közvetített. II. Ulászló a nyalábvári uradalmat adományozta neki. 1481-ben újjáépítette a bélteki és erdődi templomot, illetve az erdődi és bélteki várakat. Műkincseket gyűjtött. Az erdődi templomban temették el.
Alakja a szépirodalomban
[szerkesztés]- Egy Drágffy Bertalan nevű, az 1480-as évek királyi udvarában otthonosan mozgó, bár a ténylegesen létezett személynél valamelyest fiatalabbak tűnőként bemutatott, s egyebek mellett a hegyesdi várat is birtokló szereplő felbukkan Bogáti Péter Halló, itt Mátyás király című regényében.
Források
[szerkesztés]- Drágfi de Béltek family
- Joódy Pál - Cercetarea calitắții de nobil in comitatul Maramures. Anii 1749-1769, Editura societắții culturale Pro Maramures "Dragos Vodắ", Cluj-Napoca, 2003
- Joan cavaler de Puscariu - Date istorice privitoare la familiile nobile romắne.Editura societắții culturale Pro Maramures "Dragos Vodắ", Cluj-Napoca, 2003
- Prof. Alexandru Filipascu de Dolha si Petrova - Istoria Maramuresului, Editura "Gutinul" Baia Mare, 1997.
- Wyrostek, Ludwik - Rod Dragow-Sasow na Wegrzech i Rusi Halickiej. RTH t. XI/1931-1932
.svg){kind=small}
