Ugrás a tartalomhoz

Dreux Jolán skót királyné

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dreux Jolán
Monfort-i Jolán

Skóciai Királyság királynéja
Yolande of Dreux/Joletta à Dreux
Uralkodási ideje
1285. november 1. 1286. március 19.
ElődjePlantagenêt Margit
UtódjaDe Burgh Erzsébet
Breton Hercegség (Bretagne) hercegnéje
Yolande de Dreux/Yolande Moñforzh
Uralkodási ideje
1305. november 16. 1312
ElődjeNavarrai Blanka
UtódjaKasztíliai Izabella
Monfort grófnője
Yolande I
Uralkodási ideje
1311. március 4. 1322. augusztus 2.
ElődjeI. Beatrix
UtódjaI. János
Életrajzi adatok
UralkodóházDreux-ház (Capeting-ház)
Született1269
Elhunyt1322. augusztus 2. (53 évesen)
Nantes
ÉdesapjaIV. Róbert, Dreux grófja (1241 /körül/–1282)
ÉdesanyjaI. Beatrix, Montfort grófnője (1248/9–1311)
Testvére(i)Jean II de Dreux
Házastársa1. III. Sándor skót király (1241–1286)
Házastársa2. II. Artúr, Bretagne uralkodó hercege (–)
Gyermekei2. házasságából:
1. János (1293–1345)
A Wikimédia Commons tartalmaz Dreux Jolán témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Dreux Jolán (1269Nantes, 1322. augusztus 2.), bretonul: Yolande Moñforzh, skót gaelül: Joletta à Dreux, Banrigh na h-Alba, skót (angol) nyelven: Yolande o Dreux, Queen o Scotland, Yolande of Dreux, Queen of Scotland, franciául: Yolande de Dreux, reine d'Écosse, duchesse de Bretagne, latinul: Iolanda Drocarum, regina Scotorum, ducissa Britonum, Montfort grófnője a saját jogán (suo iure), első házassága révén Skócia királynéja, a második házassága okán Bretagne hercegnéje. A Capeting-ház oldalágának, a Dreux-háznak a tagja.

Élete

[szerkesztés]

Apja IV. Róbert, Dreux grófja, anyja I. Beatrix, Montfort grófnője.

1285. november 1-jén 16 évesen feleségül ment a 44 éves III. Sándor (12411286) skót királyhoz, aki első feleségének, Plantagenêt Margit (12401275) angol királyi hercegnőnek, III. Henrik angol király legidősebb lányának és I. Eduárd angol király húgának a halála óta özvegyen élt. Skóciában trónöröklési krízis volt kibontakozóban, hiszen két évvel korábban, 1283-ban a király néhány hónapnyi különbséggel vesztette el egyszerre két gyermekét, és csak egy újszülött csecsemő, egy lánygyermek törékeny élete biztosította az uralkodóház folytonosságát. Az új házasság ezt a bizonytalanságot hivatott enyhíteni.

A skót királynak két fia és egy lánya született, akik közül az elsőszülött fiú, Sándor herceg (12641283), a skót trónörökös, és a legidősebb gyermeke, Margit (12611283) megérte a nagykorúságot, a kisebbik fia, Dávid herceg (12731278/1281) azonban még gyermekkorában meghalt, de úgy tűnt, a dinasztia folytonossága még így is biztosítva van. A legkisebb fiút két évvel később követte a halálba mindkét testvére, ráadásul bár Sándor herceg megnősült, de gyermektelen maradt. Ugyanakkor mivel III. Sándor lánya II. (Papgyűlölő) Erik norvég király hitvese lett 1281-ben, így Skóciától távol élt, és az újszülött unokáját, Margitot, a norvég hajadont sem láthatta személyesen a nagyapa.

A kis Margit hercegnő születése 1283. április 9-én az édesanyja életébe került, így a skót királynak csak egyetlen közvetlen örököse maradt, ez az egyetlen csecsemő lányunokája. III. Sándor pedig egyszerre értesült unokája születéséről és lánya haláláról. A skót főnemesek 1284. február 5-én elismerték Margit norvég királyi hercegnőt a skót király örököseként arra az esetre, ha a skót királynak nem születne fia. Az özvegy III. Sándort ekkor rábeszélték egy újabb házasságra, és a még csak 44 éves király újabb fiúutódok reményében nősült meg másodszor is.

A király azonban négy hónappal a házasságkötés után, 1286. március 19-én váratlanul meghalt. Egyetlen örököse, az unokája a távoli Norvégiában nevelkedett, és a harmadik életévéhez közeledett. A szokások értelmében nem kiáltották ki királynőnek a kis örökösnőt, hanem az özvegy királynét kérdezték ilyenkor, hogy terhesnek érzi-e magát vagy sem, mert ez esetben meg kell várni a születendő gyermek érkezését, aki megelőzné a kis Margitot a trónöröklésben. Jolán királyné várandósnak jelentette ki magát, és novemberig kivártak Skócia új királyának bejelentésével. A királyné azonban nem produkált trónörököst, feltehetően csak időhúzás volt a részéről, vagy álterhességről volt szó, bár halva születésről is pletykáltak. Ekkor már nem lehetett tovább várni a norvég hercegnő királlyá kiáltásával, és Margit hercegnőt I. Margit néven a távollétében Skócia királynőjévé nyilvánították. Távolléte és kiskorúsága idejére hat gyámot jelöltek ki, akik a következők voltak: William Fraser St Andrews-i püspök, Duncan fife-i gróf, Buchani John Comyn, Badenochi John Comyn, Róbert glasgow-i püspök és Jakab, Skócia 5. főudvarmestere.

Dreux Jolán özvegy skót királyné később újra férjhez ment, mégpedig II. Artúr breton herceghez, és több gyermeket is szült, többek között ő volt az anyja IV. János (12931345) breton hercegnek.[1]

Gyermekei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Ő volt a a Dreux-ház montfort-i ágának az alapítója.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Cawley, Charles: Scotland (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2018. december 30.)
  • Cawley, Charles: Dreux & Mantes (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2018. december 30.)
  • Cawley, Charles: Brittany (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2018. december 30.)
  • Marek, Miroslav: Capet family (Dreux, Montfort) (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2018. december 30.)
  • Marek, Miroslav: Capet family (Dreux, Bretagne) (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2018. december 30.)
  • Marek, Miroslav: The House of Dunkeld (Scotland) (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2018. december 30.)
  • Schreiber, Karl-Heinz: Jolanthe von Dreux Herzogin der Bretagne (német nyelven). Genealogie-Mittelalter. (Hozzáférés: 2018. december 30.)
Előző
Plantagenêt Margit
Skócia királynéja
1285 – 1286
Következő
De Burgh Erzsébet
Előző
Navarrai Blanka
Bretagne hercegnéje
1305 – 1312
Következő
Kasztíliai Izabella