Skóciai Margit norvég királyné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Skóciai Margit
Dunkeld Margit
Norvég Királyság királynéja
Margarete Aleksandersdatter av Skottland
Uralkodási ideje
1281. augusztus 31. 1283. április 9.
KoronázásaBergen
1281
Elődje Dániai Ingeborg
Utódja Bruce Izabella
Életrajzi adatok
Uralkodóház Dunkeld-ház
Született 1261. február 28.
Windsori kastély, Anglia
Elhunyt 1283. április 9. (22 évesen)
Tønsberg, Norvégia
NyughelyeKrisztus temploma (Kristkirken), Bergen
Édesapja III. Sándor skót király (1241–1286)
Édesanyja Plantagenêt Margit angol királyi hercegnő (1240–1275)
Házastársa II. Erik norvég király (1268–1299)
Gyermekei Margit (1283–1290)

Skóciai Margit (Windsori kastély, Anglia, 1261. február 28.Tønsberg, Norvégia, 1283. április 9.), norvégul: Margarete Aleksandersdatter av Skottland, skót gaelül: Maighread Nic Rìgh Alasdair, skót (angol) nyelven: Margaret o Scotland, Queen o Norawa, English language.svg Margaret of Scotland, Queen of Norway, izlandiul: Margrét af Skotlandi, Noregsdrottning, óészaki nyelven: Margrét Alexandersdóttir, latinul: Margareta filia Alexandri Scotorum regis, Noricorum regina, skót királyi hercegnő, Skócia feltételezett (prezumőtív) trónörököse, Norvégia királynéja, I. Margit skót királynő édesanyja.

Élete[szerkesztés]

III. Sándor (12411286) skót királynak és Plantagenêt Margit (12401275) angol királyi hercegnőnek, III. Henrik angol király legidősebb lányának és I. Eduárd angol király húgának a lánya.

A házasság a 20 éves skót hercegnő és a 13 éves II. Erik norvég király között 1281. augusztus 31-én Bergenben jött létre, ami után az új királynét meg is koronázták. Mivel e korban a fiúk az egyházi törvények szerint csak a 14. életévüktől házasodhattak, ezért valószínűleg a király már betöltve a 13. életévét belépett a 14. életévébe, és éppen ezért talán eltekintettek attól, hogy még nem érte el formálisan a házasulandó kort, csak megközelítette azt. Feltételezhetően a házasság elhálására viszont csak a következő évben, 1282-ben került sor, mikor a király 14 éves lett, és a királyné rögtön meg is fogant, majd egy év múlva meg is született első gyermekük.

Egyetlen gyermekének, a kis Margit hercegnőnek a születése 1283. április 9-én azonban Margit királyné életébe került. Ezzel a halálesettel kezdődött meg Skóciában a trónöröklési krízis, hiszen Margit norvég királyné előtt három hónappal hunyt el váratlanul és gyermektelenül az öccse, Sándor herceg (12641283), a skót trónörökös, és mivel III. Sándor skót királynak a kisebbik fia, Dávid herceg (12731278/1281) is meghalt már korábban, így a skót királynak csak egyetlen közvetlen örököse maradt, ez az egyetlen csecsemő lányunokája.

III. Sándor egyszerre értesült unokája születéséről és lánya haláláról. A skót főnemesek 1284. február 5-én elismerték Margit norvég királyi hercegnőt a skót király örököseként arra az esetre, ha nem születne fia. Ekkor III. Sándor még özvegy volt, de rábeszélték egy újabb házasságra, és a még csak 44 éves király újabb fiúutódok reményében 1285. november 1-jén másodszor is megnősült, és feleségül vette a Capeting-dinasztia egyik oldalágából származó 16 éves Dreux Jolán (12691322) monforti grófnőt,[1] IV. Róbertnek, Dreux és Monfort grófjának a lányát. A király azonban négy hónappal a házasságkötés után, 1286. március 19-én váratlanul meghalt.

Lányát, Margit hercegnőt I. Margit néven a távollétében Skócia királynőjévé nyilvánították. Távolléte és kiskorúsága idejére hat gyámot jelöltek ki, akik a következők voltak: William Fraser St Andrews-i püspök, Duncan fife-i gróf, Buchani John Comyn, Badenochi John Comyn, Róbert glasgow-i püspök és Jakab, Skócia 5. főudvarmestere.

Margit, a norvég hajadon, ahogy többnyire utalni szoktak rá, 1290-ben végül elindult Norvégiából új hazájába elfoglalni a trónt, de a Skóciába tartó út során hirtelen meghalt az ekkor még Norvégiához tartozó Orkney-szigetek közelében a hajója fedélzetén, így nem léphetett skót földre, és a trónöröklési krízist a halálával tovább mélyítette. A királynő holttestét nem vitték tovább Skóciába, hanem visszahajóztak szülőhazájába, Norvégiába, és Bergenben, édesanyja mellé helyezték a földi maradványait Krisztus templomában (Kristkirken), a Régi Katedrálisban.

Skóciában tizennégy trónkövetelő jelentkezett, köztük Margit királyné férje, II. Erik norvég király, aki felesége jogaira hivatkozott, hiszen a férjre a házassággal rászálltak a felesége jogai, valamint I. Eduard angol király is, akinek voltak skót királyi felmenői is, de a két legesélyesebb: Balliol János és Bruce Róbert voltak, akik egy-egy leányágat képviseltek a skót királyi házon belül.

II. Erik norvég király lányuk halála után újranősült, és I. (Bruce) Róbert skót trónkövetelő és későbbi skót király nővérét, Bruce Izabellát (12721358) vette feleségül 1293-ban, aki egy újabb lányt szült 1297-ben a norvég királynak, Margit skót királynő kései féltestvérét, de Margit norvég királyné özvegye, II. Erik két évvel ezután elhunyt.

Gyermeke[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Dreux Jolán özvegy skót királyné később újra férjhez ment, mégpedig II. Artúr breton herceghez, és több gyermeket is szült, többek között ő volt az anyja IV. János (12931345) breton hercegnek.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Cawley, Charles: Scotland (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2018. október 23.)
  • Cawley, Charles: Norway (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2018. október 23.)
  • Marek, Miroslav: Yngling family (Norway) (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2018. október 23.)
  • Marek, Miroslav: The House of Dunkeld (Scotland) (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2018. október 23.)
  • Schreiber, Karl-Heinz: Margarete von England Königin von Schottland (német nyelven). Genealogie-Mittelalter. (Hozzáférés: 2018. október 23.)


Előző
Dániai Ingeborg
Norvégia királynéja Coat of arms of Norway.svg
1281 – 1283
Következő
Bruce Izabella