Draguignan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Draguignan
Couvent et Chapelle des Minimes - Draguignan (2).jpg
Draguignan címere
Draguignan címere
Közigazgatás
Ország  Franciaország
Régió Provence-Alpes-Côte d’Azur
Megye Var
Kerület Draguignan
Kanton Draguignan
Polgármester Richard Strambio
INSEE-kód 83050
Irányítószám 83300
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 39 174 fő (2013)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 153 - 603 m
Terület 53,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Draguignan (Franciaország)
Draguignan
Draguignan
Pozíció Franciaország térképén
é. sz. 43° 32′ 25″, k. h. 6° 28′ 00″Koordináták: é. sz. 43° 32′ 25″, k. h. 6° 28′ 00″
Draguignan weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Draguignan témájú médiaállományokat.

Draguignan (francia kiejtéssel: [dʁa.ɡi.ɲɑ]) város Délkelet- Franciaországban, a Provence-Alpes-Côte d’Azur régióban.

Fekvése[szerkesztés]

Saint-Tropez-től 42 km-re, Nizzától 80 km-re fekvő település.

Nevének eredete[szerkesztés]

Saint George et le dragon, enluminure.jpg

A legenda szerint a város neve a latin "Draco/Draconem" (sárkány) szóból származik: Szent Hermentaire püspök (Szent György) itt ölte meg a sárkányt ezzel megmentve az embereket.

Földrajz[szerkesztés]

A tengerszint feletti magassága 200 m. A legmagasabb hegy Draguignan városa közelében a Malmont (551 m). A Draguignan melletti fő folyó pedig a Nartuby.

A város egy északnyugati-délkeleti fekvésű mintegy 2 km széles völgyben fekszik.

Története[szerkesztés]

Egy ősi dolmen a környékről

Draguignan ("Dragonianum") nevét 909-ben említették először az oklevelekben.

A terület már a neolit korban lakott volt. A régészeti feltárások során Draguignan területén menhireket és dolmeneket találtak.

A történészeknek és régészeknek Draguignan római kor előtti időszakáról viszonylag kevés adatuk van. A vaskorban, (ie 700 körül) száraz kőből épített kis erődített falvak épültek itt a völgyre néző hegyoldalakban. A 3. században az északikelta népek és a Ligurians a Salyens, kelta-Ligur népek lakóhelye volt.

Római kor[szerkesztés]

A római időkben Draguignanon át vezetett az Olaszországot Spanyolországgal összekötő római út, mely Fréjus-t és Ampust érintve szelte át a Draguignan körüli medencét.

Draguignan területén egykor gazdag római villák álltak (köztük a Szent Hermentaire által alapított település), régi római légiósok házaival. Itt már akkor szőlőbel és olajfákkal beültetett, mezőgazdasági területek voltak, melyeknek nyomai később napvilágra kerültek.

Középkor[szerkesztés]

990 körül Fréjus püspökének, Riculphenek irányításával építették újjá a várost. 970–1245 között a Provence-i grófok birtokában volt. A 12. században a katalán dinasztia, a korai 13. század után két megye uniója, s a Draguignan hűbérurak, majd a Savoy hercegség területe volt.

A középkorban Draguignan egy kis falu volt, amelynek lakói olajbogyó és szőlő termesztésből éltek. A francia forradalom idején; 1790 elején Draguignan lett a "prefektúra" (Var) központja . Az marad egészen 1974-ig.

Nevezetességek[szerkesztés]

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

  • Kisfaludy Sándor testőrtisztként, mikor a milánói vár ostromakor francia hadifogságba került, ide Draguignanba szállították. Itt töltött életét "Francia fogságom" című naplójában írta le.
  • Georges Clemenceau 25 éven át volt a város, illetve a megye képviselője, majd szenátora. Bronzszobrát Rodin formázta meg.
  • Charles Abel Douay francia tábornok itt született.
  • Hippolyte Mège Mouriès, francia vegyész, a margarin feltalálója 1817. október 24.-én itt született.
  • Georges Eugène Haussmann Draguignan prefektusa volt 1849-1850 között.

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]