Doñana-katasztrófa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Doñana-katasztrófa
Contrapresa rio Agrio.jpg
Adatok
Dátum 1998. április 25.
Helyszín Los Frailes bánya
Térkép
A katasztrófa helyszíne (Spanyolország)
A katasztrófa helyszíne
A katasztrófa helyszíne
Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 37° 31′, ny. h. 6° 15′Koordináták: é. sz. 37° 31′, ny. h. 6° 15′

A Doñana-katasztrófa, mely ismert még aznalcóllari vagy Guadiamar-katasztrófaként is (spanyolul: Desastre de Aznalcóllar, Desastre del Guadiamar), egy ipari baleset volt Andalúziában, Spanyolország déli részén. 1998. április 25-én a Los Frailes bánya zagytárolójának gátja átszakadt a Sevilla tartományban található Aznalcóllar mellett, ami következtében 4-5 millió köbméter iszap jutott ki a természetbe. A maró hatású, veszélyes mennyiségű nehézfémet tartalmazó iszap elérte a közeli Agrio folyót, és annak mellékfolyóját a Guadiamart. Az iszap 40 km-es távolságra is eljutott mire sikerült megállítani.[1] Az esetet súlyosbította, hogy a Guadiamar folyó táplálja friss vízzel a Európa egyik legnagyobb, az UNESCO által világörökségként számon tartott nemzeti parkját, a Doñana Nemzeti Parkot.[2][3] A helyreállítási munka három éven át tartott, és mintegy 240 millió euróba került.[4]

A Los Frailes Bánya tulajdonosa a Boliden-Apirsa (korábban Andaluza de Piritas, S.A.), a spanyol leányvállalata a Bolidennek, ahol évente kb. 125 000 tonna cink és 2,9 millió uncia (Troy uncia) ezüst kitermelése folyt.[3]

Előzmények[szerkesztés]

Az üzemeltetés első évében, 1997-ben a Boliden Ltd négymillió tonna ércből 180 000 tonna cinket, ólmot, rezet és ezüstöt termelt ki.[5]

A nemzeti park[szerkesztés]

A Doñana Nemzeti Park a portugál határtól keletre, Andalúzia két tartománya, Huelva és Sevilla között terül el. Híres a széles biodiverzitásáról, a különleges lagúnáiról, mocsarairól, a dűnéiről, sűrű erdeiről, és bozótosairól.[6] A park Európa egyik legjobban ismert természetvédelmi területeinek egyike. Az UNESCO biorezervátumnak jelöltette, vízi élővilágát a Ramsari egyezmény, és UNESCO világörökségi státusz védi.[7] Gazdag és részletes írásos feljegyzések vannak 700 évre visszamenőleg a hely történelmi eseményeiről.[7]

Mivel ez a világ egyik legnagyobb természeti rezervátuma, így rengeteg madárfaj élőhelye is. Az elhelyezkedésének köszönhetően, Afrika és az európai kontinens belső területeinek közelsége folytán, évente több mint félmillió madár tölti itt a telet, és valószínűleg az európai madárfajok fele megfordult már itt.[6]

Környezeti károk[szerkesztés]

Az ökológiai katasztrófát a folyó élővilágából semmi sem élte túl az erősen maró zagy miatt, mely szulfidok kíséretében ólmot, rezet, cinket, kadmiumot, és még további fémeket tartalmazott.[5] Az ipari katasztrófa súlyos környezeti hatásokkal járt, nehezen követhető és nehezen megállítható mérgezési hullámot indított. A nagymértékű nehézfémszennyezés leülepedett a talajba, a folyók, és a tavak medreibe, és a táplálékláncon keresztül beépült a vadvilágba állományába is. Az erdőkben és mocsarakban közel 300 madárfaj költ, táplálkozik, vagy pihen meg vándorlása során útban Észak-Európa és Afrika között. Azonban a madarak vonulásának könnyet véget vethet, hogy a gátszakadás közel 2000 madarat, fiókát, tojást, fészket pusztított el, és több mint 25 000 kiló döglött halat gyűjtöttek össze utána.[8][9]

Gazdasági következmények[szerkesztés]

A kanadai-svéd Boliden Ltd. tulajdonában lévő bánya több, mint 52 millió dollárt költött helyreállítási munkákra, és a termelők kártalanítására az odavesztett termény miatt.[8] A helyreállítási munkálatok során az összegyűjtött szennyeződés nagy része el lett temetve egy nagy árokba. Így, az érintett területek nagy részét sikerült megtisztítani. Mivel ez volt az ország legnagyobb környezeti katasztrófája, a spanyol vezetés úgy döntött, hogy további 360 millió eurót költ a környezet helyreállítására.[9]

Tervek[szerkesztés]

Annak ellenére, hogy a Doñana katasztrófa Európa egyik legborzasztóbb katasztrófája volt, fontolgatják a bánya újbóli megnyitását. A mérleg egyik oldalán a több ezer költözőmadár, mely átvonul ezen a területen, a másik oldalán közel 1000 értékes állás van. Mindazonáltal a bánya újranyitása közel sem egy egyszerű folyamat, mint ahogy az újranyitásnak sem kell újabb gátszakadáshoz vezetnie. Bárhogy is legyen, Andalúzia Innovációs, Ipari és Energetikai Főtitkára, Vicente Guerrero szerint, a bányászati jogokat csakis egy modern technológiát alkalmazó bányára adják ki. A spanyolok leginkább egy olyan technológiát szeretnének, mely nem alkalmaz folyadékokat a fémek kinyerésére, ily módon elkerülhető lenne a veszélyes és mérgező iszap keletkezése.[9]

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Doñana_disaster című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]