Dimetil-higany
| Dimetil-higany | |||
 |
| ||
| IUPAC-név | dimetil-higany | ||
| Más nevek | dimetilhigany | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 593-74-8 | ||
| PubChem | 11645 | ||
| ChemSpider | 11155 | ||
| EINECS-szám | 209-805-3 | ||
| MeSH | Dimethyl+mercury | ||
| ChEBI | 30786 | ||
| RTECS szám | OW3010000 | ||
| |||
| |||
| InChIKey | ATZBPOVXVPIOMR-UHFFFAOYSA-N | ||
| Beilstein | 3600205 | ||
| Gmelin | 25889 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C2H6Hg | ||
| Moláris tömeg | 230,66 g/mol | ||
| Megjelenés | színtelen folyadék | ||
| Sűrűség | 2,96 g/ml | ||
| Olvadáspont | −43 °C | ||
| Forráspont | 87–97 °C | ||
| Oldhatóság (vízben) | oldhatatlan | ||
| Gőznyomás | 66 mbar (20 °C)[1] | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | Nagyon mérgező (T+) Veszélyes a környezetre (N)[1] | ||
| R mondatok | R26/27/28, R33, R50/53[1] | ||
| S mondatok | (S1/2), S13, S28, S36, S45, S60, S61[1] | ||
| Lobbanáspont | 5 °C[1] | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A dimetil-higany (CH3−Hg−CH3) szerves higanyvegyület. Színtelen folyadék, az egyik ismert legerősebb idegméreg. Kissé édes illatúként jellemzik, de szagának megérzéséhez olyan mennyiségű gőzt kellene belélegezni, hogy az rendkívül veszélyes lenne.
Előállítása, szerkezete, reakciói[szerkesztés]
Egyike a legelsőként felismert higanyorganikus komplexnek, ami jelentős stabilitását jelzi. Nátriumamalgám és metil-halogenidek reakciójában keletkezek:
- Hg + 2 Na + 2 CH3I → (CH3)2Hg + 2 NaI
Előállítható higany(II)-klorid metil-lítiummal történő alkilezésével is.
HgCl2 + 2 LiCH3 → (CH3)2Hg + 2 LiCl
Molekulájának alakja lineáris, benne a Hg−C kötés hossza 208,3 pm.[2]
Reakciói[szerkesztés]
Legfeltűnőbb sajátossága a vízzel szembeni stabilitása: a hasonló kadmium- és cinkorganikus vegyületek gyorsan hidrolizálnak. A különbség mutatja a Hg(II) oxigén ligandumokkal szembeni kis affinitását. Higany(II)-kloriddal reagálva vegyes klór-metil vegyületet alkot:
- (CH3)2Hg + HgCl2 → 2 CH3HgCl
A dimetil-higannyal ellentétben – mely illékony folyadék – a CH3HgCl kristályos anyag.
Felhasználása[szerkesztés]
A dimetil-higanynak – veszélyei miatt – szinte semmilyen alkalmazása nem ismert. A toxikológiában toxinreferensként alkalmazzák. A higany kimutatásához NMR-készülékek kalibrálására is használják, de előnyben részesítik a kevésbé mérgező higany-sókat.[3][4]
Veszélyei[szerkesztés]
A dimetil-higany rendkívül veszélyes anyag. Már 0,1 ml mennyiségben felszívódva is halálos lehet.[5] A veszélyt tovább fokozza a folyadék nagy gőznyomása.
A dimetil-higany gyorsan (másodpercek alatt) átjut a latexen, PVC-n, butilgumin és neoprénen, és a bőrön keresztül felszívódik. Emiatt a laboratóriumokban általában használt kesztyűk nem nyújtanak megfelelő védelmet. A dimetil-higannyal csak rendkívül ellenálló laminált, és az alá vett neoprén vagy más erős igénybevételre alkalmas anyagból készült kesztyűt viselve lehet dolgozni. Ezen kívül hosszított védőálarc és elszívófülke használata is szükséges.[5][6]
A dimetil-higany könnyen átjut a vér-agy gáton, valószínűleg a ciszteinnel való komplexképződése révén. A szervezetből csak lassan ürül ki, tehát bioakkumulációra hajlamos. A higanymérgezés tünetei hónapokig lappanghatnak, így mire észlelhetővé válnak, előfordulhat, hogy már nem lehet hatásosan kezelni.
A dimetil-higany toxicitását kiemelte a Dartmouth College szervetlen kémikusának, Karen Wetterhahnnak 1997-ben bekövetkezett halála, mely hónapokkal azután történt, hogy a vegyület egy cseppje rákerült latexkesztyűs kezére.[5]
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Dimethylmercury című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ a b c d e A dimetil-higany vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. 02. 03. (JavaScript szükséges) (angolul)
- ↑ Holleman, A. F.; Wiberg, E. "Inorganic Chemistry" Academic Press: San Diego, 2001. ISBN 0-12-352651-5.
- ↑ Chris Singer: 199Hg Standards, 1998. március 10. (Hozzáférés: 2009. május 3.)
- ↑ Roy Hoffman: Mercury NMR, 2007. február 21. (Hozzáférés: 2009. május 3.)
- ↑ a b c Hazard Information Bulletin - Dimethylmercury. OSHA Safety and Health Information Bulletins (SHIBs), 1997-1998
- ↑ Simon Cotton, Dimethylmercury and mercury poisoning. The Karen Wetterhahn story. Molecule of the Month.
További információk[szerkesztés]
- ATSDR - ToxFAQs: Mercury Archiválva 1999. október 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ATSDR - Public Health Statement: Mercury Archiválva 2002. augusztus 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ATSDR - ALERT! Patterns of Metallic Mercury Exposure, 6/26/97 Archiválva 2000. január 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ATSDR - MMG: Mercury Archiválva 2003. augusztus 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ATSDR - Toxicological Profile: Mercury Archiválva 2001. július 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
- National Pollutant Inventory - Mercury and compounds Fact Sheet