Dikdikek
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Salt-dikdik (Madoqua saltiana)
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dikdikek témájú kategóriát. |
A dikdikek (Madoqua) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és az antilopformák (Antilopinae) alcsaládjába tartozó nem.
Leírásuk
[szerkesztés]A dikdikek Afrika keleti és déli bozótosainak lakói. E fajok átlagos fej-testhosszuk 50-70 centiméter, marmagasságuk 30-40 centiméter és testtömegük körülbelül 3-6 kilogramm. A legkisebb antilopok közé tartoznak. Méretük ellenére élettartamuk elérheti a 10 éves kort is. A dikdikek arról a riasztó hangjelzésről kapták a nevüket, melyet menekülésük közben hallatnak.[1][2][3][4][5][6][7][8]
Rendszerezés
[szerkesztés]A nembe az alábbi 4 élő faj tartozik:
- Günther-dikdik (Madoqua guentheri) Thomas, 1894
- Kirk-dikdik (Madoqua kirkii) (Günther, 1880)
- szomáli dikdik (Madoqua piacentinii) Drake–Brockman, 1911
- Salt-dikdik (Madoqua saltiana) (de Blainville, 1816) - típusfaj
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 9 Fun Facts About the Dik-Dik. mentalfloss.com , 2014. július 15. (Hozzáférés: 2018. március 20.)
- ↑ Dik dik. African Wildlife Foundation. Web. 4 February 2010.
- ↑ Brynn Schaffner and Kenneth Robinson. Savanna. Blue Planet Biomes.
- ↑ The Living Afridca: Wildlife Bovid Family Archiválva 2006. január 8-i dátummal a Wayback Machine-ben. library.thinkquest.org
- ↑ (1997) „Genetic and behavioural evidence of monogamy in a mammal, Kirk's dik-dik (Madoqua kirkii)”. Proceedings: Biological Sciences 264 (1382), 675–681. o. DOI:10.1098/rspb.1997.0096. PMID 9178540. PMC 1688408.
- ↑ Richard Estes. The Behavior Guide to African Mammals: Including Hoofed Mammals, Carnivores, Primates. University of California Press (1992). ISBN 978-0-520-08085-0 „dik-dik.”
- ↑ Dik-Diks – Territorial Behavior – Male, Territory, Offspring, and Female. Science.jrank.org. Retrieved on 2012-05-26.
- ↑ (1997) „Female dispersion and the evolution of monogamy in the dik-dik”. Animal Behaviour 54 (6), 1413–1424. o. DOI:10.1006/anbe.1997.0551. PMID 9794769.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Dik-dik című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
