Difenilmetán
| Difenilmetán | |||
| |||
| |||
| Más nevek | benzilbenzol | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| Rövidítés | BnPh, Ph2CH2 | ||
| CAS-szám | 101-81-5 | ||
| PubChem | 7580 | ||
| ChemSpider | 7299 | ||
| MeSH | Diphenylmethane | ||
| ChEBI | 38884 | ||
| |||
| |||
| InChIKey | CZZYITDELCSZES-UHFFFAOYSA-N | ||
| UNII | K3E387I0BC | ||
| ChEMBL | 1796022 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C13H12 | ||
| Moláris tömeg | 168,234 | ||
| Megjelenés | színtelen olaj | ||
| Sűrűség | 1,006 g/ml | ||
| Olvadáspont | 22–24 °C | ||
| Forráspont | 264 °C | ||
| Oldhatóság (vízben) | 14 mg/l | ||
| Mágneses szuszceptibilitás | −115,7·10−6 cm³/mol | ||
| Veszélyek | |||
| Főbb veszélyek | gyúlékony | ||
| Lobbanáspont | >110 °C | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A difenilmetán szerves vegyület, képlete (C6H5)2CH2. Molekulájában egy metán két hidrogénatomját fenilcsoport helyettesíti. A szerves kémiában gyakori szerkezeti elem, a belőle képezhető difenilmetil-csoportot más néven benzhidrilcsoportnak is nevezik.
Benzil-klorid és benzol közötti Friedel–Crafts-alkilezési reakcióval állítják elő Lewis-sav katalizátor, például alumínium-klorid jelenlétében:[1]
- C6H5CH2Cl + C6H6 → (C6H5)2CH2 + HCl
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ W. W. Hartman and Ross Phillips (1943). „Diphenylmethane”. Org. Synth.. ; Coll. Vol. 2: 232
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Diphenylmethane című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
