Dieter Wisliceny

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dieter Wisliceny
Született 1911. január 13.
Regulowken (jelenleg Możdżany)
Meghalt 1948. május 4.
Pozsony
Állampolgársága német
Nemzetisége német
Rendfokozata százados (SS-Hauptsturmführer)
Egysége Schutzstaffel
Csatái második világháború
Halál oka akasztás
Civilben újságíró

Dieter Wisliceny (Regulowken, Kelet-Poroszország, 1911. január 13. – Pozsony, 1948. május 4.) német SS-százados (Hauptsturmführer), 1940 és 1944 között zsidóügyi szakértő(wd) Szlovákiában, Magyarországon és Görögországban.

Élete[szerkesztés]

Teológiai tanulmányait félbeszakítva újságíróként dolgozott. 1931-ben lett a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) és a Sturmabteilung (SA) tagja.[1] 1934-ben az SA kötelékéből a Schutzstaffelhez (SS) került, és a Sicherheitsdienst Reichsführer-SS (SD) tagja lett.[2] 1934 és 1937 között Berlinben tevékenykedett, először a szabadkőműves ügyek SD-előadójaként, 1937. áprilistól novemberig pedig az SD zsidóügyi osztályának vezetőjeként. Ezt követően 1940-ig az SD-nál dolgozott Danzig Szabad Városban. 1940. szeptemberben Adolf Eichmann javaslatára a Reichssicherheitshauptamt (RSHA) képviseletében egy német küldöttséggel Pozsonyba utazott, ahol zsidóügyi szakértőként dolgozott a szlovák kormány számára.[3] 1943. február 6-án Alois Brunnerrel Görögországba küldték, ahol a szaloniki zsidóügyi különleges kommandót vezette. A tevékenysége során 1943. március 14. és augusztus 7. között 19 vonattal 43 850 zsidót, Szaloniki zsidó lakosságának 95%-át deportálták, legtöbbjüket Auschwitz-Birkenauba. 1943 őszén és telén Wisliceny az athéni zsidóügyi referantúrát vezette.[4]

Magyarország német megszállásának napján, 1944. március 19-én Wisliceny az Eichmann-kommandó tagjaként érkezett Budapestre. Tevékenysége során 1944. április és október között több mint 400 000 magyar zsidót deportáltak, akiknek nagy része a gázkamrákban halt meg.[5]

Wisliceny 1944 októberéig felelt a szlovák, görög és magyar zsidók deportálásáért.

1945. május 12-én Ausztriában letartóztatták. A nürnbergi perek során a vád fontos tanújaként szerepelt.[6][7] A tanúvallomását felhasználták 1961-ben a jeruzsálemi Eichmann-perben is. A nürnbergi per után Wislicenyt kiadták Csehszlovákiának, ahol bíróság elé állították, bűnösnek nyilvánították, 1948. február 27-én halálra ítélték, és május 4-én kivégezték.[8]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Institut für Zeitgeschichte: Die Verfolgung und Ermordung der europäischen Juden durch das nationalsozialistische Deutschland 1933–1945, Oldenbourg Wissenschaftsverlag, 2008, ISBN 978-3-486-58480-6, 669. o.
  2. Dieter Wisliceny RuS-kérdőíve (ezen a kérdőíven kellett nyilatkozni a származásról és korábbi pályafutásról).
  3. Hans Safrian: Eichmann und seine Gehilfen, Frankfurt am Main 1995, S. 209ff.
  4. Hans Safrian: Eichmann und seine Gehilfen, Frankfurt am Main 1995, 233.– és 270.– o.
  5. Hans Safrian: Eichmann und seine Gehilfen, Frankfurt am Main 1995, 295.– o.
  6. Wisliceny tanúvallomása a nürnbergi perben, 1946. január 3.. [2013. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 14.)
  7. Der Nürnberger Prozeß, Hauptverhandlungen. Donnerstag, 3. Januar 1946, Nachmittagssitzung
  8. Randolph L. Braham: The Politics of Genocide: The Holocaust in Hungary. Condensed ed., Wayne State UP, Detroit 2000, 263. o.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Dieter Wisliceny című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

A német cikk forrásai[szerkesztés]

  • David Cesarani: Eichmann. His Life and Crimes William Heinemann, London 2004
  • R. Overy: Interrogations: The Nazi Elite in Allied Hands 1945 Allen Lane, The Penguin Press, London 2001
  • Ernst Klee: Das Personenlexikon zum Dritten Reich: Wer war was vor und nach 1945. Fischer-Taschenbuch-Verlag, Frankfurt am Main 2005, ISBN 3-596-16048-0.
  • Franciszek Piper: Die Zahl der Opfer von Auschwitz. Verlag Staatliches Museum in Oświęcim, Oświęcim 1993, ISBN 83-85047-17-4
  • Katarína Hradská: Die erfolglosen Versuche zur Wiederaufnahme der Deportationen slowakischer Juden . In: Theresienstädter Studien und Dokumente Nr. 9 2002
  • Israel Gutman (Szerk.): Enzyklopädie des Holocaust. Die Verfolgung und Ermordung der europäischen Juden, Piper Verlag, München/Zürich 1998, 3 Bände, ISBN 3-492-22700-7.
  • Hans Safrian: Eichmann und seine Gehilfen. Fischer-Taschenbuch-Verlag, Frankfurt am Main 1995, ISBN 3-596-12076-4.