Alois Brunner

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Alois Brunner
Született 1912. április 8.[1]
Némethidegkút
Elhunyt

Damaszkusz
Állampolgársága osztrák
Foglalkozása
  • katona
  • torturer

Alois Brunner (Nádkút, 1912. április 8. – Szíria, 2001[3] vagy 2010[4]) osztrák SS-tiszt, Adolf Eichmann asszisztense.

Brunner 43 000 zsidót deportált Bécsből és 46 000-et Szalonikiből.[5] Eichmann személyesen küldte 1944-ben Szlovákiába, hogy felügyelje a zsidók deportálását. A Harmadik Birodalom utolsó napjaiban még sikerült további 13 000 főt deportálnia Szlovákiából[5] Theresienstadtba, Sachsenhausenbe(wd), Bergen-Belsenbe és Stutthofba(wd), akik közül kevesen maradtak életben; a többieket, köztük gyermekeket is, Auschwitzba küldték, amit egyikük sem élt túl.[6] 1943 júniusa és 1944 augusztusa között a drancyi gyűjtőtábor parancsnoka volt, ahonnan közel 24 000 embert deportáltak.

Miután közvetlenül a második világháború után megszökött a szövetséges hatalmak fogságából, 1954-ben elmenekült Nyugat-Németországból, először Egyiptomba, majd Szíriába, és ott maradt haláláig. Több különböző csoport nyomozott utána, többek között a Simon Wiesenthal Központ(wd), valamint Serge és Beate Klarsfeld(wd). 1954-ben Franciaországban emberiség elleni bűncselekmények vádjával távollétében halálra ítélték. 1961-ben és 1980-ban elvesztette egy szemét, illetve bal kezének ujjait, amikor ismeretlen feladótól levélbombát kapott.[7][8] Hafez el-Asszad alatt a szíriai kormány közel állt ahhoz, hogy kiadja az NDK-nak, de a berlini fal leomlása 1989 novemberében meghiúsította ezt a tervet.[9] Brunner túlélte az összes letartóztatási kísérletet, és tetteit nem bánta meg.[10] Hosszas szíriai tartózkodása alatt menedékjogot élvezett, nagyvonalú fizetést kapott, és a kormányon levő Baasz Párt védelmében részesült, cserébe azokért a tanácsokért, amelyekkel a második világháború alatti német kínzási és kihallgatási módszereket illetően szolgált.[11]

Az 1990-es évektől kezdve húsz éven át többször is spekulációk jelentek meg a médiában Brunner pontos hollétéről és lehetséges haláláról. 2014 novemberében a Simon Wiesenthal Központ azt jelentette, hogy Brunner meghalt Szíriában 2010-ben, és valahol Damaszkuszban temették el.[4] A halál pontos dátuma és helye nem ismert.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. http://www.timesofisrael.com/alois-brunner-most-wanted-nazi-died-unrepentant-in-syria/
  3. Nazi war criminal Brunner 'died in Syria basement in 2001' 
  4. a b 2014 Annual Report on the Status of Nazi War Criminals (PDF), Los Angeles, California: Simon Wiesenthal Center (2014) 
  5. a b Henley, Jon. „French court strikes blow against fugitive Nazi”, The Guardian, 2003. március 3. (Hozzáférés ideje: 2007. július 30.) 
  6. Porter, Anna. 23. The End of Summer, Kasztner's Train: The True Story of an Unknown Hero of the Holocaust. New York: Walker Publishing, 246. o. [2007] (2009. május 26.). ISBN 978-0-8027-1596-8. OCLC 236340976. Hozzáférés ideje: 2016. január 11. 
  7. "The Nazi of Damascus", Time Magazine, 11 November 1985.
  8. Alois Brunner – La haine irréductible, by Didier Epelbaum, preface by Serge Klarsfeld, published by Calmann-Lévy, January 1990.
  9. Fall of Berlin Wall halted extradition of key Nazi: report. Expatica.com. (Hozzáférés: 2012. november 9.)
  10. Nazi War Criminal Alois Brunner's Presence in Damascus Hits the Papers Again. The National Security Archive . (Hozzáférés: 2016. március 4.)
  11. Adam Chandler, "Eichmann's Best Man Lived and Died in Syria", The Atlantic Magazine, 1 December 2014.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Alois Brunner című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.