Szent István-szegfű
Szent István-szegfű | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||
Magyarországon fokozottan védett Természetvédelmi érték: 100 000 Ft | ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Dianthus plumarius subsp. regis-stephani (Rapaics) Boksay | ||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Szent István-szegfű témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Szent István-szegfű témájú kategóriát. |
A Szent István-szegfű, vagy István király-szegfű (Dianthus plumarius subsp. regis-stephani) a szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjébe, ezen belül a szegfűfélék (Caryophyllaceae) családjába tartozó Dianthus plumarius egyik alfaja.
Magyarországon védelem alatt áll.
A Kárpát-medence és a Kárpátok fehér virágú szegfűi számos, egymást a különböző hegységekben váltó kisfajra oszlanak. Ezek együtt nem vagy ritkán fordulnak elő (vikariálnak). Lásd a közeli rokon alfajokat: Lumnitzer-szegfű, Korai szegfű.
Élőhelye
[szerkesztés]Mészkedvelő bennszülött faj, dolomitsziklagyepek növénye. A Pilis és a Budai-hegység dolomitszikláinak endemikus faja. A korai szegfű és a Lumnitzer-szegfű elterjedési területe találkozásánál hibridizációs folyamat révén keletkezett.
Leírása
[szerkesztés]Tömött, párnás, 15-25 centiméter magas, illatos virágú évelő. A meddő hajtások levelei 2-4 centiméter hosszúak, 1-2 milliméter szélesek, szürkészöldek, vagy szürkék. A levelek merev tapintásúak, szúrósak, élük érdes. A szár négyélű, 1-4 virágú, 3-5 (néha több) pár, felfelé kisebbedő levelű. A virágok fehérek, ritkán halvány rózsaszínűek. A szirom feléig rojtos-sallangos. A csésze 22-30 milliméter hosszú, körülbelül 3 milliméter széles. A csésze pikkelyei rendszerint szürkészöldek vagy vöröslők, visszás-tojásdadok, hirtelen rövid csúcsba keskenyedők, hártyás szegélyűek, a csészefogak pillás-hártyás szélűek. Május-júliusban virágzik.
A korai szegfű (D. plumarius subsp. praecox) meddő hajtásainak levelei 5-6 centiméter hosszúak, zöldek. A Lumnitzer-szegfű (D. plumarius subsp. lumnitzeri) lazán gyepes, levelei puhás tapintásúak.
Források
[szerkesztés]- Magyarország védett növényei (Szerk: Farkas Sándor) Mezőgazda Kiadó, ISBN 963-9239-13-5, 1999.
- A fehér-virágú „tollas” szegfüvek
- http://www.theplantlist.org/tpl/record/kew-2764718