Demjén Ágoston
| Demjén Ágoston | |
| Született | 1841 Felsőbánya |
| Elhunyt | 1904. október 10. (62-63 évesen) Kolozsvár |
| Foglalkozása | lakatos |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Demjén Ágoston (Felsőbánya, 1841– Kolozsvár, 1904. október 10.) kolozsvári (dísz)műlakatos, közéleti polgár.
Életpályája
[szerkesztés]Nagybányán tanulta ki a lakatos mesterséget, majd Kolozsváron lett első segédje, munkavezetője Veress Dánielnek, a Belső-Szén utcai híres műlakatosnak. Később Budapesten és Bécsben volt éveken át üzletvezető különböző műhelyekben. Veress Dániel tragikus halála után, annak özvegye felkérésére 1881-ben Budapestről hazaköltözött és átvette a lakatosműhelyt. Nem sokkal később megvásárolta a műhelyt és a telken lévő lakóházat is. Ezután saját nevén új céget nyitott 1885-ben. A telken lévő lakóházat is felújította, annak a Jókai utcára néző frontját pedig 1892-ben teljesen újjáépítette. Kitűnő mesterember volt, nagyon sok, ma is látható műve található Kolozsváron. Sikeresen szerepelt helyi és országos kiállításokon. Még budapesti tartózkodása idejében a székesfehérvári országos kiállításon feltűnést keltett kovácsoltvas virágállványával, amelyet később Kolozsváron értékesített. 50 forint jutalmot kapott azért a kovácsoltvas babérkoszorúért, amelyet 1880 augusztusában küldött Ferenc József császárnak 50 éves jubileuma alkalmából.
Demjén Ágoston Jókai utcai műhelyéből kikerülő termékek igen széles skálán mozogtak: egyszerűbb reteszek, zárak és virágtartók mellett a „cifrázott pántok”, „vert vagy kovácsolt vasból” sír- és lépcsőrácsozatok, kerítések, ajtók és ablakok vasalata. Ezek mellett épületlakatosi munkákat is válllalt. Számos elmés újítása, találmánya van. Egy ilyen szabadalma „egy olyan, kulcsos zárral működtető ablak-szellőztetőre vonatkozott, amelynek nagy előnye az volt, hogy ártalmas léghuzatot nem okozott és éjjelre is nyitva lehetett hagyni anélkül, hogy illetéktelenek behatolását lehetővé tette volna”. Ilyen szerkezetekkel látták el az akkor épülő Országos Karolina Kórház épületeinek ablakait is. Templomok és középületek számára is vállalt művészi lakatos munkát (ilyenek például a Szent Mihály plébániatemplom tornyának ablakai, vagy a Kolozsvári Iparos Egylet Főtér 24. szám alatti székházának épületlakatosi munkái). Ezen kívül sírok, emlékhelyek kovácsoltvas kerítései elkészítését is vállalta. Ilyen például az 1902-ben a Házsongárdi temetőben felavatott Misztótfalusi Kis Miklós síremlékét körülvevő vasrácskerítés. Szintén az ő műhelye készítette a szamosfalvi honvédemlékmű és a Szent György-szobor egykori díszkerítését is.
Élete végén sok tragédia érte, amelyek aláásták egészségét, elvették életkedvét. 1897-ben elveszítette egyetlen fiát, akit utódjának szánt, majd 1902-ben elhunyt üzlettársa, az építész Hirschfeld Lajos, és Demjénre hárult a vállalt nagy fizetési kötelezettség. Ebben a szorongatott helyzetben, a szívproblémákkal küzdő Demjén Ágoston 1904. október 10-én rövid szenvedés után elhunyt.
Közéleti tevékenysége
[szerkesztés]A kolozsvári római katolikus egyházkerület képviselőtestületi választmányának tagja volt. Ugyanakkor városi képviselőként is tevékenykedett. Az Iparos Egylet választmányi tagja is volt. Ugyanakkor sok más egyesület tagja és bőkezű támogatója volt.
Családja
[szerkesztés]Felesége Veis Anna. Gyermekei: fia, a korán elhunyt Gusztáv,[1] lányai: Lujza (Walton Róbertné) és Anna (Biró Lajosné). Testvérei: Demjén Sándor és Demjén Gyula
Munkái Kolozsváron
[szerkesztés]-
Misztótfalusi Kis Miklós síremlékének díszes kerítése -
A Kolozsvári Casino erkélye -
Ferences templom díszes vaskapuja -
Szent György-szobor karítéssel az egykori Szent György téren -
Szent Mihály templom tornya -
Szent Mihály templom tornya művészi ablakokkal -
A szamosfalvi honvédemlékmű díszes kerítése
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Kolozsvári hír. Id. Demjén Ágoston kolozsvári iparost, városunk szülöttét megrendítő csapás érte. Egyetlen fia Gusztáv, egy kitünően képzett műlakatos e hó 6-án, éjszaka főbelőtte magát. Tettének okát a szüleihez írt levélben nem jelzi. Valószínűnek tartják, hogy e derék ifjú reménytelen szerelem miatt lett öngyilkos. Felsőbányai Hirlap, 1897. május 9. Online hozzáférés
Források
[szerkesztés]- Nagy Béla: Lakatosműhely a 19. században a Jókai utcában, Kolozsváron, Szabadság, 2024. július 30. Online hozzáférés
- Gyászrovat, Ellenzék, 1904. október 11. Online hozzáférés
- Gyászrovat, Ellenzék, 1904. október 12. Online hozzáférés