Dekalin
| Dekalin | |||
| |||
| IUPAC-név | dekahidronaftalin | ||
| Szabályos név | biciklo[4.4.0]dekán | ||
| Más nevek | perhidronaftalin | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 91-17-8 | ||
| PubChem | 7044 | ||
| ChemSpider | 6777 | ||
| EINECS-szám | 202-046-9 | ||
| ChEBI | 38853 | ||
| RTECS szám | QJ3150000 | ||
| |||
| |||
| StdInChIKey | NNBZCPXTIHJBJL-UHFFFAOYSA-N | ||
| ChEMBL | 1491920 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C10H18 | ||
| Moláris tömeg | 138,25 g/mol | ||
| Megjelenés | színtelen folyadék | ||
| Sűrűség | 0,87 g/cm³[1] | ||
| Olvadáspont | −45 °C | ||
| Forráspont | 189–191 °C | ||
| Oldhatóság (vízben) | nem oldódik | ||
| Oldószerei | metanol, éter | ||
| Törésmutató (nD) | 1,474 | ||
| Gőznyomás | 42 mmHg (92 °C) | ||
| Megoszlási hányados | 4,6 | ||
| Veszélyek | |||
| MSDS | Reanal Labor | ||
| EU osztályozás |  Xi  N
| ||
| R mondatok | R20 R36/37/38 R51/53 | ||
| S mondatok | S9 S23 S26 S36/37 S57 S60 | ||
| Lobbanáspont | 57 °C | ||
| Robbanási határ | 0,7–4,9 V% | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Rokon vegyületek | tetralin(en), 1,2-dihidronaftalin, 1,4-dihidronaftalin, naftalin | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A dekalin két kondenzált, székkonformációjú ciklohexán gyűrűből álló szerves vegyület. Naftalinból állítják elő hidrogénezéssel. A dekalin név a dekahidronaftalin rövidítése.
Két sztereoizomerje van, melyek a két hídfőatom H-atomjainak helyzetében különböznek. A transz-dekalin olvadáspontja −30 °C, forráspontja 185 °C, sűrűsége 0,8700 g/cm³, a cisz-dekaliné −43 °C, 193 °C ill. 0,8963 g/cm³. A kereskedelmi termék általában a két izomer keveréke.
Cipőápoló szerek, padlóviaszok előállítására, viaszok és lakkok oldószereként használják.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ TRANS-DECAHYDRONAPHTHALENE 97+%. Advanced (Hozzáférés: 2017. jan. 17.)
Források[szerkesztés]
- Decahydronaphthalene, 98%. AKSci (Hozzáférés: 2016. jan. 17.)
- Dekalin. vilaglex (Hozzáférés: 2016. jan. 18.)
- Furka Árpád: Szerves kémia. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 1988. 142–144 és 150. o. ISBN 963-19-2784-9
- Dr. Otto – Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1981. 1 kötet., 602. o. ISBN 963-10-3269-8
További információk[szerkesztés]
- Lakkok, pácok, vegyi anyagok: Felületkezelő anyagok, a faiparban használt vegyi anyagok, hígítók, lakkok. Kispál Sándor bútorasztalos mester honlapja (Hozzáférés: 2016. jan. 18.)
