Dedinszky Ferenc

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dedinszky Ferenc
Élete
Született1953. december 8. (70 éves)
Debrecen
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)informatikai szakíró
A Wikimédia Commons tartalmaz Dedinszky Ferenc témájú médiaállományokat.

Dedinszky Ferenc (Debrecen, 1953. december 8. –) mérnök-közgazdász, informatikus, szakíró. A történelmi Dedinszky család leszármazottja.

Tanulmányai[szerkesztés]

1972-ben Debrecenben a Fazekas Mihály Gimnázium speciális matematika tagozatán érettségizett,[1] mellyel egyidejűleg ALGOL-60 programozói oklevelet szerzett.

1972–1977 között a Leningrádi Mérnök-Közgazdász Egyetem (Ленинградский инженерно-экономический институт (ЛИЭИ) – ma Szentpétervári Állami Közgazdaságtudományi Egyetem – Санкт-Петербургский государственный экономический университет (ИНЖЭКОН)[2]) – gépi adatfeldolgozás szakán végezte tanulmányait, ahol ipar szakos mérnök-közgazda honosításnak megfelelő diplomát szerzett.

1984–1986 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Közgazdasági Továbbképző Intézet posztgraduális képzésén számítástechnikai szakközgazda oklevelet szerzett.

A Zrínyi Miklós Katonai Akadémia Doktori Iskolájának 1986–1988 között elvégzett képzését követően 1989-ben egyetemi doktorrá (dr. univ.) avatták.[3][4] Doktori értekezésének címe: „Decentralizált integrált adatbázis-hálózat kialakítása a Magyar Néphadseregben".[5]

2004-ben a Magyar Közigazgatási Intézetnél közigazgatási szakvizsgát tett.

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) informatikai alkalmazás tervezési szakértője.[6][7]

Életpályája[szerkesztés]

1977–1990 között a Magyar Honvédség állományában műszakvezetői majd rendszerszervezési- és programozási osztályvezetői beosztásokat látott el. 1979-től 2003-ig hivatásos katonatiszt. 1990–2003 között a Honvédelmi Minisztérium (HM) informatikai szervezeti egységeinél dolgozott. 1998-tól vezette a 2000. év problémája megoldására létrehozott tárcaszakértői csoportot.[8] 2001–2002-ben a HM Informatikai és Hírközlési Főosztály megbízott vezetője.

Részt vett az ország NATO-csatlakozásának előkészítésében. 2001–2002-ben Magyarország képviselője a NATO Tanácsadó, Vezetési és Irányítási Tanácsban (NATO C3 Board – amely a NATO legmagasabb szintű informatikai és hírközlési testülete). 1999–2003 között a testület Informatikai Albizottságának tagja volt, valamint a NATO Tanácsadó, Vezetési és Irányítási Ügynökség (NATO C3 Agency) Szakértői Tanácsadó Fórumában képviselte Magyarországot. Katonai delegációkat vezetett Washingtonba, Párizsba, Rómába, Genovába. Számos konferencián és katonai tanácskozáson képviselte Magyarországot, többek között San Diegóban, Los Angelesben, Seattle-ben, Londonban, Konstanzban.

Ezredesi rendfokozatban, 26 év hivatásos katonai szolgálat után 2003-ban kérte szolgálati nyugállományba helyezését.

Ezt követően, 2003–2010 között a Miniszterelnöki Hivatalnál kormány-főtanácsadó,[9] az Elektronikuskormányzat-központ főigazgató-helyettese.[10]

2008–2010 között közigazgatási hatáskörrel ellátta az informatikai biztonsági felügyelő[9][11] feladatokat is.

2018-tól az IT-Seniors Szellemi Dolgozók Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet igazgatóságának elnöke.[12]

Munkássága[szerkesztés]

2004-ben a XIV. Információtechnológiai Világkongresszuson Athénban ő írta alá a magyar kormány nevében az elfogadott záródokumentumot, „Az állampolgári szolgáltatások technológiai fejlesztéséről" szóló nyilatkozatot.[13]

2004–2010 között Brüsszelben az Európai Unió legfelsőbb elektronikus kormányzati informatikával foglalkozó szervezetében (Pan-European eGovernment Services Committee, PEGSCO), majd annak utódszervezetében (Interoperability Solutions for European Public Administrations (ISA) Committee) volt Magyarország hivatalos képviselője. 2008–2010 között részt vett a Semantic Interoperability Expert Group (SEMIC) szakértői munkájában. AZ EU Komitológiai Munkacsoport tagja az informatikai biztonság, valamint az RFID rádiófrekvenciás azonosítás témakörökben.[14]

Az új generációs internet kutatási program 2007–2010. „8. Kritikus információs infrastruktúrák védelme” kutatási terület partner-résztvevője.[15]

Az Elektronikus Közigazgatási Keretrendszer kialakítása (EK3) című európai uniós forrásból támogatott kiemelt projekt vezető projektmenedzsere (2008–2010).

2010-ig a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (NIIFP) Programtanács üléseinek a Miniszterelnöki Hivatal által delegált állandó résztvevője. 2004–2006 között a Kormányzati Informatikai Egyeztető Tárcaközi Bizottság (KIETB) titkára,[16] 2007–2010 között a Közigazgatási Informatikai Bizottság (KIB) Jogi és Műszaki Szabályozási Albizottságának titkára.[17] 2007–2009 között az ECDL Akkreditációs Bizottság tagja.[18]

2009–2010-ben kormányzati iratkezelő rendszerek (KIR) Kijelölési Bizottság tagja. 2010-ben a NATO Minősített beszállítók elbírálása szakértői bizottság tagja.

Kormánytisztviselői jogviszonya nyugállományba vonulással 2010. novemberben szűnt meg.[19]

Megjelent könyvei[szerkesztés]

Számítástechnikai szakíróként elsősorban a dBase alapú adatbáziskezelő nyelvek alkalmazásáról, valamint a Clipper programnyelv ismertetéséről jelent meg több könyve. Ezek mellett népszerű-tudományos ismeretterjesztő műveket is megjelentetett.

Megjelent cikkei[szerkesztés]

  • E-Világ.hu: Az e-kormányzás az Európai Unióban és Magyarországon (Szerzők: dr. Frigyesi Veronika, dr. Dedinszky Ferenc, Fukker Gabriella, Mérei Emil) E-Világ
  • Dr. Dedinszky Ferenc – Frigyesi Veronika – Fukker Gabriella – Mérei Emil: E-kormányzás: lehetőség, kényszer és valóság. Híradástechnika, LX. évf. 3. sz. (2005. március) 33–35. o. arch Hozzáférés: 2022. július 6.
  • Az e-kormányzás gazdasági és társadalmi hatásai (Szerzők: Frigyesi Veronika, Dedinszky Ferenc, Fukker Gabriella, Mérei Emil) Valóság
  • Számítógéphálózat kialakításának szükségessége a Magyar Néphadseregben, Honvédelem 1989. 1. szám

Egyéb publikációi[szerkesztés]

  • A Közigazgatási Informatikai Bizottság 19. számú ajánlása a közigazgatás szervezetei által működtetett honlapok tartalmi és formai követelményeire (Slemmer Lászlóval közösen) KIB 19. ajánlás
  • A Közigazgatási Informatikai Bizottság 21. számú ajánlása Az ügyfélkapu és hivatali kapu kapcsolódás műszaki specifikációja KIB 21. ajánlás
  • A Közigazgatási Informatikai Bizottság 22/1. (2.0) számú ajánlása: Kormányzati Intézmények Informatikai Stratégiájának készítése KIB 22_1. Ajánlás

Konferencia előadásai[szerkesztés]

  • A vezeték nélküli internet-technológia szerepe az elektronikus kormányzásban, Mobilitas konferencia, Budapest, 2004
  • M-Government Konferencia (első nemzetközi mobil-kormányzati konferencia) Budapest, 2004 – Konferenciazáró, értékelő előadás
  • eGovernment 2005 Hungary, The Innovative Actions Network for the Information Society (IANIS) conference, Budapest, 2004[29]
  • Az állami szerepvállalás jelentősége az elektronikus dokumentumkezelés elterjedésében, Institute for International Research (IIR-Hungary) Szakkonferencia a dokumentumkezelésről, Budapest, 2005
  • eGovernment in Hungary, Strategy and action plan, Sydney, 2005
  • Informatikai stratégiakészítés a KIETB 22. számú Ajánlása alapján, Kormányzati Informatikai Konferencia, Pünkösdfürdő, 2005. 12. 02.
  • Tájékoztató az EU 20 szolgáltatás megvalósításának helyzetéről az E-Kormányzat Operatív Bizottság (EKOP) részére, 2006. 02.
  • E-kormányzat 2005 Stratégia – Eredmények és továbblépés, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) 2006. 03. 06-i ülésére
  • Tájékoztató a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszerről, APEH, Könyvelők Fóruma, 2006. 03. 30.
  • Kihívások a sikeres Ügyfélkapuért, E-Magyarország, e-kormányzat konferencia, Siófok, 2006. 04. 27.
  • Az Ügyfélkapu tapasztalatai – gép vagy ember?, Ügyfélszolgálati konferencia, Zalakaros, 2006. 09. 21.
  • A kormányzati informatika átalakítása és a fejlődési irányok, Híradástechnikai Tudományos Egyesület konferenciája, Balatonkenese, 2006. 10. 05.[30]
  • A Kormány közigazgatási informatikai stratégiájáról és feltételeinek megteremtéséről, XVI. Országos Térinformatikai Konferencia, Szolnok, 2006. 11. 09.[31]
  • Hol tartunk ma? (e-kormányzás, e-ügyintézés az Európai Unióban és Magyarországon), Internet Fiesta, 2007. 03. 27.
  • Tények, adatok a kormányzat elektronikus szolgáltatásairól, Internethajó, 2007. 05. 10.
  • E-közigazgatási keretrendszer, ÁROP kiemelt projekt, RKH-EKK szakmai konzultációs nap, 2007. 11. 06.[32]
  • Információbiztonság a Magyar Köztársaság közigazgatásában, Robothadviselés 7. tudományos konferencia, 2007. november 27.[33]
  • Önkormányzati interoperabilitás (EU ajánlás) és az E-közigazgatási Keretrendszer projekt, Közigazgatási Informatikai Bizottság, E-közigazgatási Albizottság ülése, 2008. 01. 31.
  • Az E-közigazgatás 2010 Stratégia kiemelt projektjei, E-kormányzati megoldások Workshop, 2008. 03. 13.
  • 84/2007. (IV.11.) korm. rendelet: elvárások és határidők, Kürt Zrt. üzleti reggeli, 2008. 03. 20.
  • Informatikai biztonsági ajánlások önkormányzatok számára, Jegyző és Közigazgatás konferencia, 2008. 04. 24.
  • Törvénytervezet az informatikai biztonságról, 10. Gyires Béla informatikai nap, Debrecen, 2008. 06. 06.
  • Informatikai biztonsági elvárások, Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Konferencia, 2008. 07.02.[34]
  • Az e-befogadás, az e-közigazgatási keretrendszer, és a közigazgatási szervezetfejlesztés kapcsolata, E-Government 2008 konferencia nyitó előadás: A keretrendszer célja, Budapest, 2008. 10. 15.
  • Az e-ügyintézés biztonsági vetülete, E-ügyintézés 2008. Institute for International Research (IIR-Hungary) Szakkonferencia, 2008. 10. 15.
  • E-közigazgatási keretrendszer, Megyei Jogú Városok Szövetsége Informatikai Bizottság ülésnapja, Győr, 2008. 12. 04.
  • Fenntarthatóság az infokommunikációban, Miniszterelnöki Hivatal, Elektronikus Közigazgatási Keretrendszer Kialakítása (EK3) szakmai konferencia, 2009. 03. 17.[35]
  • Az informatikai biztonság szabályozásának aktuális helyzete, Információvédelem Menedzselése XXXV. Szakmai Fórum, Hétpecsét Információbiztonsági Egyesület, Budapest, 2009. 03. 18.
  • Az informatikai biztonságról szóló törvény jelenlegi állása, a bevezetéssel kapcsolatos szállítói és közbeszerzési feladatok, Központosított Közbeszerzési Konferencia, Balatonőszöd, 2009. 03. 20.
  • Biztonságos-e az Ügyfélkapu? Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) konferenciája, 2009. 05. 26.[36]
  • Az e-közigazgatás folyamatai és biztonsága, Institute for International Research (IIR-Hungary) Szakkonferencia, 2009. 10. 01.
  • Az elektronikus közszolgáltatások informatikai biztonságának jogi szabályozása, Információvédelem Menedzselése XXXVIII. Szakmai Fórum, Hétpecsét Információbiztonsági Egyesület, 2009. 11. 18.
  • Az elektronikus közszolgáltatások informatikai biztonságának jogi szabályozása, Kürt üzleti reggeli, 2009. 11. 24.[37]
  • Az informatikai biztonsággal kapcsolatos – önkormányzatokat is érintő – új jogszabályok, Intelligens Települések Országos Szövetsége (ITOSZ) Szakmai Nap, 2010. 03. 11.
  • Az informatikai biztonság szabályozása, Institute for International Research (IIR-Hungary) Szakkonferencia, 2010. 06. 08.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ FMG Debrecen. [2016. június 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 22.)
  2. ↑ INZSEKON. [2014. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 22.)
  3. ↑ Doktori jegyzőkönyv
  4. ↑ Honvédség Közlöny: 1989. 25. szám 644. oldal
  5. ↑ ZMKA Nyt. szám: 652/6/86
  6. ↑ Országos Szakértői Névjegyzék 1998/99. 434-435. o. ISSN 1416-4760
  7. ↑ NJSZT szakértők. [2014. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 22.)
  8. ↑ (1998. június 8.) „Felmérik a „2000-es problémát””. Világgazdaság 30 (108), 6. o.  
  9. ↑ a b Készül az "Ügyfélkapu-2". prim.hu, 2009. május 27.
  10. ↑ MARQUES-SANTO IMRE (2004. december 2.). „Szép, új E-ország”. Figyelő 48 (49).  
  11. ↑ (2009. február 11.) „Huszonegyezren jelentkeztek be a hibás portálra”. Világgazdaság 41 (28), 2. o.  
  12. ↑ Kapcsolat. IT-Seniors Szellemi Dolgozók Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezete
  13. ↑ WCIT-2004 és WCIT-2004-2 Archiválva 2014. március 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
  14. ↑ Bizottsági tagságok. [2014. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 22.)
  15. ↑ Új generációs internet. [2014. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 22.)
  16. ↑ KIETB honlap. [2014. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 22.)
  17. ↑ KIB honlap. [2014. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 22.)
  18. ↑ ECDL. [2008. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 22.)
  19. ↑ Közlöny
  20. ↑ Szekeres Péter (1988). „Mikroszámítógép kezdő es haladó történelemtanárnak”. Történelemtanítás 33 (5), 27–28. o.  
  21. ↑ Könyvismertető: (1988) „Ismeretterjesztő és szakirodalom Alkalmazott tudományok”. Új Könyvek 25 (3), 19. o. ISSN.  
  22. ↑ Könyvismertető: (1990) „Ismeretterjesztő és szakirodalom Alkalmazott tudományok”. Új Könyvek 27 (42), 25–26. o. ISSN 0049–5069.  
  23. ↑ Könyvismertető: (1990) „Ismeretterjesztő és szakirodalom Alkalmazott tudományok”. Új Könyvek 27 (42), 26–27. o. ISSN.  
  24. ↑ Könyvismertető: (1992) „Ismeretterjesztő és szakirodalom Alkalmazott tudományok”. Új Könyvek 29 (10), 37. o. ISSN.  
  25. ↑ Könyvismertető: (1993) „Ismeretterjesztő és szakirodalom Alkalmazott tudományok”. Új Könyvek 30 (10), 47–48. o. ISSN.  
  26. ↑ Könyvismertető: (1992) „Ismeretterjesztő és szakirodalom Alkalmazott tudományok”. Új Könyvek 29 (16), 38–39. o. ISSN.  
  27. ↑ Könyvismertető: (1993) „Ismeretterjesztő és szakirodalom Alkalmazott tudományok”. Új Könyvek 30 (18), 46. o. ISSN.  
  28. ↑ Könyvismertető: (1994) „Ismeretterjesztő és szakirodalom Alkalmazott tudományok”. Új Könyvek 31 (4), 30. o. ISSN.  
  29. ↑ IANIS konferencia. [2014. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 22.)
  30. ↑ HTE Konferencia. [2014. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 22.)
  31. ↑ Térinformatika konferencia. [2014. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 22.)
  32. ↑ Keretrendszer
  33. ↑ Robothadviselés konferencia. [2014. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 22.)
  34. ↑ BKIK konferencia
  35. ↑ EK3 konferencia
  36. ↑ NJSZT konferencia. [2014. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 22.)
  37. ↑ Kürt. [2012. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 22.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dedinszky_Ferenc&oldid=26900964”