Dedinszky család

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Dedinszky család címere

A Dedinszky család (dedinai és hodochini) Árva vármegye egyik legrégibb családja. A Reviczky családdal közös őstől Hotimértől eredezteti magát, aki 1272-ben IV. Lászlótól az Árvában fekvő két ekényi[1] terjedelmű Revisnye birtokra nyert adományt.[2] Egyik fiáról az adománylevélben említés történik, Lodán, Bodor és Miklós nevét későbbi okmányokból ismerjük. Ezektől származott tovább a család, mely idővel több más ágra, Reviczky Zsuffa, Burián, Dedinszky stb. családokra oszlott.

Hotimér unokái Péter és Bálint 1355-ben Nagy Lajos magyar királytól nyertek vitézségük elismeréseként újabb 12 ekényi földet a szomszédos Hodochin-patak mellett. Ezen a területen építették fel a Dedina nevű települést (mai neve Zemianska Dedina = Nemesdedina), melynek nevét fel is vették, és ettől az időtől kezdve nevezik a családot Dedinszkynek.[3] A testvérek közül Péter okmányilag is kimutatható őse a Dedinszky családnak, mely e birtoktól és a pataktól vette előneveit.[4] A család egyik tagja, Dedinszky József, III. Károly magyar királytól 1740-ben adománylevél útján megszerezte a Zólyom megyében fekvő Kremnicska, Malachov és Petőfalva (másként Illésfalva), továbbá Lieszkócz helységekhez tartozó nemesi birtokokat.[5]

Családtörténet[szerkesztés]

A család férfi tagjai elsősorban a katonai, a jogászi és a lelkészi pályán nyújtottak dokumentálhatóan maradandót, míg a nők a művészetekben jeleskedtek.

Katonák[szerkesztés]

  • Dedinszky Ádám (Harta, 1720–?) huszár-hadnagy bizonyíthatóan a franciaországi Bercsényi-huszárezredben szolgált 1745–1748 között.[9]
  • Dedinszky Ferenc (1814–1888) közös hadseregbeli műszaki őrnagy.[15]
  • Dedinszky Antal (1842–1911) m. kir. honvéd őrnagy[16]

Művészek[szerkesztés]

  • Kampisné dr. Dedinszky Izabella (1904–1994) az első magyar okleveles orgonaművésznő. Korának egyik nemzetközileg is elismert művésze volt, koncerteket adott a skandináv országokban, valamint az Egyesült Államokban is. Emellett zeneszerzéssel is foglalkozott, és számos tanulmányt jelentetett meg. Az orgonáról című esztétikai tanulmányával doktori címet szerzett. Ő készítette az író 70. születésnapjára a Schöpflin Aladár irodalmi munkássága című művet.
  • Dedinszky Márta (1946) festőművész. Rendszeresen kiállít, festményei megtalálhatók Ausztriában, Németországban, Ausztráliában, Svédországban és Franciaországban is. Képei erdészeti, vadászati rendezvényeken rendre megjelennek, s keresett alkotások.

A család nevesebb tagjai[szerkesztés]

Kastélyaik[szerkesztés]

az ócsai Dedinszky-kastély

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. egy ekényi = kb. 100 hold
  2. Az adománylevél eredeti szövege fennmaradt a királyi iratok között. Nyomtatott átiratát a Monumenta Hungariae Historica Diplomatica, 9. kötete 1-2.o. tartalmazza
  3. dr. Barna János, Sümeghy Dezső: Nemes családok Csanád vármegyében (eredeti kiadás 1913), 44. oldal
  4. Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal (az eredeti kiadás: Pest, 1858) 9. kötet 732. oldal http://mek.oszk.hu/09300/09379/pdf/mo_csaladai_09.pdf
  5. Arcanum adatbázis, Királyi könyvek, Levéltári jelzet: A 57 38 311
  6. Pauler Gyula: Wesselényi Ferencz nádor és társainak összeesküvése, 1664-1671, Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Hivatala, 1876.
  7. Magyar történelmi évkönyvek és naplók a XVI-XVIII. századból 33. kötet, Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Hivatala, 1894.
  8. Arcanum adatbázis, Urbárium, http://mol.arcanum.hu/urbarium/opt/a101112.htm?v=pdf&q=TUL%3D%28%22DEDINSZKY%22%29&s=DAT&m=0&a=rec
  9. Zachar József: A franciaországi Bercsényi-huszárezred története, Hadtörténelmi Közlemények 105. évfolyam 4. szám. Budapest: Hadtörténeti Intézet, 64. o (1992). Hozzáférés ideje: 2015. december 12. 
  10. Brian McGinty: Strong Wine – the life and legend of Agoston Haraszthy (Stanford University Press, 1998)
  11. Lenkey Archívum
  12. Kemény, János. Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban. (2. kötet) Forrásközlemények 11.. Kecskemét: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, 761. o (2008). Hozzáférés ideje: 2015. december 10. 
  13. Varsányi Péter István (1980.). „A karlócai ütközet”. Hadtörténelmi Közlemények 27. (3.), 459.. o.  
  14. Magyarország vármegyéi és városai, a teljes „Borovszky” http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0003/4.html
  15. (1888. február 18.) „Halálozás”. Fővárosi Lapok (49.), 355.. o.  
  16. Gyászjelentés. familysearch.org. (Hozzáférés: 2016. július 19.)
  17. Gyászjelentés. familysearch.org. (Hozzáférés: 2016. július 19.)
  18. (1938. március 27.) „A m. kir. belügyminiszternek 112.297/1938. B. M. számú körrendelete. A „Cunard White Star" Liverpool-i hajóstársaság magyarországi helyettesének személyében beállott változásról.”. Belügyi Közlöny (13.).  
  19. (1938. március 20.) „A „Cunard White Star" új magyar képviselője”. Budapesti Hírlap 58. (64.), 14.. o.  
  20. (1938. december 8.) „Kivonat a kereskedelmi cégjegyzékekből”. Központi Értesítő 63. (49.), 899.. o.  
  21. Mezei Ottó (1975..). „Az Orsz. M. Kir. Iparművészeti Iskola (1880—1944) oktatási rendszere és forrásai”. Művészettörténeti Értesítő 1. (24.), 37–55.. o.  
  22. Metadata – A 5-Piece Puzzle Playground (angol nyelven). janeyburton.com. (Hozzáférés: 2016. május 30.)
  23. Tóth, Ferenc. Makói temetők. A Makói Múzeum Füzetei 83.. Makó: Makói Múzeum, 35. o (1996). Hozzáférés ideje: 2015. december 10. 
  24. Orbán, Imre. „Gyülekezetünk egy rendes kis Ekléziává formáltassék".A makói evangélikus leányegyház megalakulása és működésének első évei, A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13.. Szeged: Móra Ferenc Múzeum, 17. o (2010). Hozzáférés ideje: 2015. december 10. 
    Lásd még: VARSANYI Péter István: Makó és a makóiak a polgári forradalomban és a szabadságharcban (1848-1849). Monográfia 4. 446. 1.
  25. Kemény, János. Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban. (2. kötet) Forrásközlemények 11.. Kecskemét: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, 762. o (2008). Hozzáférés ideje: 2015. december 10. 
  26. Gyászjelentés. familysearch.org. (Hozzáférés: 2016. július 19.)

Források[szerkesztés]

  • Monumenta Hungariae Historica Diplomatica, 9. kötet
  • Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal (az eredeti kiadás: Pest, 1858.) című 12+1 Pótlék-kötetes műve, 3. kötet 269.oldal, 9. kötet 725.oldal, valamint a Pótlék-kötet 190-192. oldalai
  • Pauler Gyula: Wesselényi Ferencz nádor és társainak összeesküvése, 1664-1671, Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Hivatala, 1876.
  • Magyar történelmi évkönyvek és naplók a XVI-XVIII. századból 33. kötet, Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Hivatala, 1894.
  • Brian McGinty: Strong Wine – the life and legend of Agoston Haraszthy (Stanford University Press, 1998.)
  • Arcanum adatbázis http://www.arcanum.hu
  • Magyar Elektronikus Könyvtár adatbázisa http://mek.oszk.hu
  • Magyarország vármegyéi és városai, a teljes „Borovszky” http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0003/4.html
  • https://www.facebook.com/pages/Dedinszky-csal%C3%A1d-The-Dedinsky-Family/410652995733229

További információk[szerkesztés]