De imitatione Christi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Krisztus követése
A De Imitatione Christi kézirata. Koninklijke Bibliotheek, Brüsszel
A De Imitatione Christi kézirata. Koninklijke Bibliotheek, Brüsszel
Szerző Kempis Tamás
Eredeti cím De imitatione Christi
Megírásának időpontja 14181427 ?
Nyelv latin
Témakör a keresztény élet
Részei 4 könyv
Kiadás
Magyar kiadás több kiadás (pl. Kempis Tamás: Krisztus követése (ford. Jelenits István), Ecclesia Könyvkiadó, Budapest, 1977, ISBN 963-363-904-2, 584 p)
Külső hivatkozás http://www.thelatinlibrary.com/kempis.html

A Krisztus követése (latinul: De imitatione Christi) Kempis Tamás (1379–1471) ágoston-rendi szerzetes középkori keresztény irodalmi műve. Korábban több más szerző is szóba jött ugyan, de ma már Kempis Tamás szerzőségét széleskörűen elfogadják.

Története[szerkesztés]

A mű sok – 1159 darab – szentírási idézettel, lelki és erkölcsi alapszabállyal igyekezik elvezetni az olvasót az önismeret útján az Istennel való egyesülés felé.[1] Kéziratainak – 1424-től az 1. könyv, 1427-től mind a 4 könyv – száma meghaladja a 700-at.[2] 95 fordításban, több mint 3000 kiadásban jelent meg, és napjainkig az egyik legolvasottabb lelki könyv.[1][2] A Krisztus követését 1470-ben Augsburgban nyomtatták ki, és hamarosan nagyon népszerűvé vált.[1] Német fordítása már 1448-ban, francia és spanyol fordítása 1493-ra készült el. Később görögül és héberül is megjelent.[3] Ezzel a mű a Biblia után a második legelterjedtebb könyv a világon.[2]

Valószínű, hogy Kempis Tamás több könyvből állította össze nagy művét. Ezt erősíti meg kortársának, Hermann Rydnek (szül. 1408) állítása is: "Frater iste, qui compilavit librum de imitatione, dicitur Thomas, supprior in monasterio Montis S. Agnetis... vixit antem hic compilator adhuc anno 1454 et ego... eodem annno fui eidem locutus".[3]

A mű nagy hatással volt a filozófus Leibnizre, a hadvezér Marlboroughra, az író Chateaubriandra, a politikus Daniel O'Connellre, a fizikus François Aragora, a költő Silvio Pellicora.[4] John Wesley és John Newton azon könyvek közé sorolták, amelyek legnagyobb hatással voltak megtérésükre. Charles George Gordon magával vitte a csatába is.[forrás?]

A Kempis-vita[szerkesztés]

1505-ös, holland nyelvű kiadás
1874-es, francia nyelvű kiadás
1878-as, angol nyelvű kiadás

Már a 17. századtól komoly viták folytak az irodalomtörténészek között arról, hogy ki lehetett a mű szerzője. A vitát az a tény indította el, hogy a Krisztus követése több szerző neve alatt terjedt el nyomtatásban: hol Clairvaux-i Szent Bernát (1090–1153), hol Jean Gerson (1363–1429), hol Gersen vercelli bencés apát, legtöbbször azonban Kempis Tamás (1379–1471) volt megnevezve írójának. Felmerült Geert Groote (~1340–1384) neve is, ugyanakkor a legrégebbi – például az 1424-es wolfenbütteli és az 1427-es gaesdoncki – kéziratok nem nevezik meg a mű szerzőjét.[2] Más szerzők nevei is szerepelnek a későbbi kéziratokban, így 35 (!) lehetséges személy jött szóba a szerzőség vizsgálatakor.[2] Több szerzetesrend is magáénak vallotta a művet, és a vita annyira elmérgesedett, hogy Richelieu az általa kiadott díszkiadás címlapjára semmilyen nevet nem is nyomtatott. A német nyelvterületen is folyt a vita, amely a 18. században érte el tetőpontját.[3]

Napjainkra a tudósok megállapodtak Kempis Tamás szerzőségében. Ezt az álláspontot több érv is támogatja:

  • 1. Kempis saját kortársainak és szerzetes testvéreinek nyilatkozatai;[3]
  • 2. a sok Kempis megnevezésű kézirat;[3]
  • 3. a mű nyelvezete, elődásmódja és kifejezései, amelyek nagyban hasonlítanak Kempis más ismert műveinek jellemzőire.[3]

Tartalma[szerkesztés]

A Krisztus követése 4 részből áll:

  • 1. könyv: A lelki élet szabályai[1]
  • 2. könyv: A belső ember[1]
  • 3. könyv: A belső vigasztalás[1]
  • 4. könyv: Az Oltáriszentség[1]

Első könyv, első rész[szerkesztés]

Latin nyelvű szöveg[5]
Magyar nyelvű szöveg[6]
LIBER PRIMUS. ADOMITIONES AD VITAM SPIRITUALEM UTILES. ELSŐ KÖNYV. OKTATÁS A LELKI ÉLETRE
Cap. I. De imitatione Christi et contemptu mundi omniumque eius vanitatum. 1. rész: Krisztus követése és a világ minden hiúságának megutálása
Qui sequitur me non ambulat in tenebris dicit Dominus. 1. ,,Aki engem követ, nem jár sötétségben’’ (János 8,12), mondja az Úr.
Hæc sunt verba Christi, quibus admonemur quatenus vitam eius et mores imitemur, si volumus veraciter illuminari, et ab omni cæcitate cordis liberari. 2. Ezek Krisztus szavai, melyekkel int, hogy életét és tanítását kövessük, ha valóban felvilágosodni és minden lelki vakságtól meg akarunk szabadulni.
Summum igitur studium nostrum, sit in vita Jesu meditari. 3. Legfőbb törekvésünk legyen tehát, hogy Jézus Krisztus életéről elmélkedjünk.
Doctrina Ejus omnes doctrinas Sanctorum præcellit, et qui spiritum haberet absconditum ibi manna inveniret. 4. Krisztus tanítása a szentek minden tudományát felülmúlja és akiben az ő szelleme megvan, benne rejtett mannát talál.
Sed contingit quod multi ex frequenti auditu Evangelii parvum desiderium sentiunt, quia spiritum Chrisi non habent. 5. De megtörténik, hogy sokan az evangélium gyakori hallásából kevés felbuzdulást éreznek, mert nincs bennük Krisztus szelleme.
Qui autem vult plene et sapide verba Christi intelligere, oportet ut totam vitam suam illi studeat conformare. 6. Aki pedig Krisztus igéjét teljesen és helyesen meg akarja érteni, annak törekednie kell, hogy egész életét ahhoz alkalmazza.
Quid prodest tibi alta de Trinitate disputare, si careas humilitate unde displiceas Trinitati? 7. Mi haszna a Szentháromságról nagy tudósan vitatkoznod, ha nincs alázatosságod, amiért nem tetszel a Szentháromságnak?
Vere alta verba non faciunt sanctum et justum, sed virtuosa vita efficit Deo carum. 8. Bizony, nagy szavak szentté és igazzá nem tesznek, hanem a tökéletes élet tesz Isten előtt kedvessé.
Opto magis sentire compunctionem quam scire definitionem. 9. Inkább kívánom érezni magamban a bánatot, mint mivoltát érteni.
Si scires totam Bibliam, et omnium philosophorum dicta quid totum prodesset, sine charitate et gratia? 10. Ha könyv nélkül tudnád az egész Szentírást és az összes bölcsek mondásait: mit használna mindez Isten szeretete és kegyelme nélkül?
Vanitas vanitatum et omnia vanitas præter amare Deum et illi soli fervire. 11. ,,Hiúságok hiúsága és minden csak hiúság” (Préd 1,2), kivéve Istent szeretni és egyedül neki szolgálni.
Ista est summa sapientia per contemptum mundi tendere ad regna cælestia. 12. Ez az igazi bölcsesség, hogy e világ megvetése által a mennyei boldogság után törekedjünk.
Vanitas igitur est divitias perituras quærere, et in illis sperare. 13. Hiúság tehát mulandó gazdagságot keresni és abban bizakodni.
Vanitas quoque est honores ambire, et in altum se extollere. 14. Hiúság tisztségeket vadászni és magas állásba törtetni.
Vanitas est carnis desideria sequi, et illud desiderare unde postmodum graviter oportet puniri. 15. Hiúság a test kívánságait követni és olyan után vágyódni, amiért végre keményen kell bűnhődnie.
Vanitas est longam vitam optare, et de bona vita modicum curare. 16. Hiúság hosszú életet óhajtani és a szent életre kevés gondot fordítani.
Vanitas est præsentem vitam solum attendere, et quæ futura sunt non prævidere. 17. Hiúság csak a jelen életre figyelni és a jövendőkre nem tekinteni.
Vanitas est diligere quod cum omni celeritate transit, et illuc non festinare ubi sempiternum manet gaudium. 18. Hiúság azt szeretni, ami gyorsan elmúlik és oda nem sietni, ahol örökkévaló boldogság vár.
[...] 19. Emlékezzél meg gyakran erről a közmondásról: ,,Meg nem elégszik a szem látással, a fül sem telik be hallással.’’ (Préd 1,8)
Stude ergo cor tuum ab amore visibilium abstrahere, et ad invisiblia te transferre. 20. Igyekezzél tehát szívedet a látható dolgok szeretetétől elvonni és a láthatatlanokra fordítani.
Nam sequentes suam sensualitatem maculant conscientiam, et perdunt Dei gratiam. 21. Mert akik az érzékiséget követik: beszennyezik lelkiismeretüket és kiesnek Isten kedvéből.

Magyar nyelvű kiadásai[szerkesztés]

A Krisztus követése több kiadásban megjelent magyar nyelven. Toldy Ferenc irodalomtörténész szerint a mű magyar nyelvű kiadásainak száma – saját koráig, a 19. század közepéig – meghaladta a 70-et.[3] Ezek közül az ismertebbek:

  • Christus Iesus követéséről való könyvek. Ford. Vásárhelyi Gergely. Kolozsvár, 1622.[1]
  • Kempis Tamasnak Christus követeserül Négy könyuei. Ford. Pázmány Péter. Bécs, 1624. (Átd. Zsíros Ferenc. Bp., 1881)[1]
  • Kempis Tamás négy könyve Jézus Krisztus követéséről. Ford. Sujánszky Antal. Pest, 1844.[1]
  • Krisztus követése. Ford. Platz Bonifác. Budapest, 1906.[1]
  • Kempis Tamás: Krisztus követése (ford. Jelenits István), Ecclesia Könyvkiadó, Budapest, 1977, ISBN 963-363-904-2, 584 p (Szalézi Szent Ferenc Filoteájával együtt), (2. kiadás: 1987)
  • Válogatás:
    • Krisztust követjük - napról napra – Válogatás Kempis Tamás gondolataiból az év minden napjára (szerk. Nagy Alexandra és Zsigmond Balassa), Szent Gellért Egyházi Kiadó, Szeged, 1993, ISBN 963-8273-01-1, 100 p

Elektronikus elérés[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c d e f g h i j k Katolikus lexikon Krisztus követése
  2. ^ a b c d e Holböck, i. m., 206. o.
  3. ^ a b c d e f g Pallas, i. h.
  4. Chobot, i. m., 393. o.
  5. The Imitation of Christ, in Latin, i. m.
  6. http://dorysmay.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1137637

Forrás[szerkesztés]

  • Chobot Ferenc: Jézus Krisztus egyháznak története, II. kötet (középkor), Budapest–Rákospalota, 1907
  • Ferdinand, Holböck. A legszentebb Oltáriszentség és a szentek, ford. Kolonits Klári, Budapest: Maran Tha 2000 Alapítvány. ISBN 978-615-5259-02-9 (2002) 
  • Magyar katolikus lexikon I–XV. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2010.  
  • Bokor József (szerk.). Kempis, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET. ISBN 963 85923 2 X (1893–1897, 1998.). Hozzáférés ideje: 2015. november 10. 

Egyéb külső hivatkozás[szerkesztés]