David B. Frohnmayer
David B. Frohnmayer | |
2009-ben | |
Született | 1940. július 9.[1] Medford |
Elhunyt | 2015. március 9. (74 évesen) Eugene |
Állampolgársága | amerikai |
Gyermekei | Mark Frohnmayer |
Foglalkozása |
|
Tisztsége |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
Halál oka | prosztatarák |
Az Oregoni Egyetem 15. rektora | |
Hivatali idő 1994. július 1. – 2009. június 30. | |
Előd | Myles Brand |
Utód | Richard W. Lariviere |
Oregon 12. államügyésze | |
Hivatali idő 1981. január 5. – 1991. december 31. | |
Kormányzók | Victor Atiyeh Neil Goldschmidt Barbara Roberts |
Előd | James M. Brown |
Utód | Charles Crookham |
Az oregoni képviselőház tagja | |
Hivatali idő 1975 – 1981 | |
A Wikimédia Commons tartalmaz David B. Frohnmayer témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
David B. „Dave” Frohnmayer (Medford, Oregon, 1940. július 9. – Eugene, Oregon, 2015. március 10.)[3] amerikai ügyvéd, politikus, intézményvezető.
Egykor a Harrang Long Gary Rudnick P.C. ügyvédje volt. John Wesley Johnson után ő az Oregoni Egyetem második leghosszabb ideig hivatalban lévő rektora.
Tanulmányai
[szerkesztés]1962-ben magna cum laude minősítéssel végzett a Harvard Egyetemen, majd Rhodes-ösztöndíjjal az oxfordi Wadham College-en tanult. 1967-ben a UC Berkeley-n jogi diplomát szerzett.[4]
Pályafutása
[szerkesztés]Politikusként
[szerkesztés]A Republikánus Párt színeiben 1975 és 1981 között, három egymásutáni ciklusban volt a dél-eugene-i választókörzet képviselője.
Államügyészként
[szerkesztés]1980 novemberében Oregon államügyészének választották,[5] hivatalát 1981. január 5-én foglalta el. 1984-ben és 1988-ban is újraválasztották; utóbbinál a demokraták és a republikánusok közös jelöltjeként legyőzte a libertárius Fred Oerthert.
1991. december 31-én lemondott, mert az Oregoni Egyetem Jogi Intézete dékánjának választották.
Regnálása főleg a Radzsnís-mozgalomban hozott ítéletekről ismert. A Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott hét ügyből[6] hatot megnyert.[7]
1990-es kormányzóválasztás
[szerkesztés]Az 1990-es oregoni kormányzóválasztás republikánus jelöltje volt. Demokrata ellenfele, Neil Goldschmidt visszalépett, miután Frohnmayer kampányfőnöke, Donna Zajonc szerint „a legjobb családdal rendelkező jelölt nyer”.[8] Ezt úgy értelmezték, hogy Goldschmidt válságban lévő házasságát felhasználhatják ellene,[9][10] ezért gyorsan visszalépett; ezt „az oregoni közélet egyik legnagyobb rejtélyének” tartották.[8] 2004-ben Goldschmidt beismerte, hogy az 1970-es években közösült egy kiskorúval.[11]
A választást Barbara Roberts demokrata jelölt nyerte.[12][13]
Oktatóként
[szerkesztés]1971 és 1981 között az Oregoni Egyetem jogi oktatója, majd 1992-től a jogi főiskola dékánja,[7] 1994-ben pedig az egyetem rektora. 2009-ben bejelentette lemondását; személyét széles körben elismerték.[14]
Regnálása alatt az egyetem jó kapcsolatot alakított ki a Nike-kal és Phil Knighttal. 2000-ben hallgatók a Nike munkakörülményei miatt Frohnmayert nem engedték ki irodájából, de őrizetbe vették őket. A munkajogi konzorciumhoz való csatlakozás miatt Phil Knight visszatartott egy harmincmillió dolláros adományt, amit a szervezetből való kilépést követően kifizetett.[15]
Magánélete
[szerkesztés]Feleségül vette Lynn Johnsont, akivel öt gyermekük született. A fővárosban tartózkodása alatt belépett a békefenntartókhoz és Robert Finch, a Nixon-kormány jóléti miniszterének titkára volt.[6][16]
1983-ban két lányukat Fanconi-anémiával diagnosztizálták; 1987-ben született harmadik lányuk szintén örökölte. 1985-ben FA Family Support Group néven segítőcsoportot, majd 1989-ben a gyógymód kutatását finanszírozó alapot hoztak létre.[17] Lányaik 1991-ben (12 évesen), 1997-ben (24 évesen),[16] illetve 2016-ban (29 évesen) belehaltak a betegségbe.[18]
Frohnmayer a nemzeti velődonorprogram alapítója, és a Fred Hutchinson Rákkutató Központ igazgatótanácsi tagja volt.
Karrierjét nagyban inspirálta apja, Otto közszolgálati pályafutása.[19]
Halála
[szerkesztés]2015. március 10-én, 74 évesen prosztatarákban elhunyt.[20] Kate Brown kormányzó közleményében ismerte el eredményeit.[16]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Rhodes Scholar Database. (Hozzáférés: 2024. április 26.)
- ↑ David Frohnmayer Obituary (angol nyelven). Legacy.com. (Hozzáférés: 2024. március 22.)
- ↑ David Frohnmayer (angol nyelven). Musgroves Mortuaries & Cemeteries. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. március 22.)
- ↑ David Whitney: Frohnmayer Clobbers Haas. (angolul) The Oregonian, (1990. november 5.) E1. o.
- ↑ a b Garrett Epps: The Man Who Wrestled Death to a Draw (angol nyelven). The Atlantic, 2015. március 15. (Hozzáférés: 2024. március 22.)
- ↑ a b Resume (angol nyelven). Oregoni Egyetem. (Hozzáférés: 2024. március 22.)
- ↑ a b Nigel Jaquiss: The 30-Year Secret (angol nyelven). Willamette Week, 2004. május 12. [2008. május 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. március 22.)
- ↑ Jeff Mapes et al: Goldschmidt rumors frustrated his aides. (angolul) The Oregonian, (1990. február 14.)
- ↑ Jullie Sullivan – Harry Esteve – Gail Kinsey Hill: Two-edged alliance. (angolul) The Oregonian, (2004. június 27.)
- ↑ Peter Wong: Goldschmidt’s records provide private insight (angol nyelven). Statesman Journal, 2004. június 8. [2008. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. március 22.)
- ↑ Bill Graves – Don Hamilton: Abortion foes name candidate. (angolul) The Oregonian, (1999. augusztus 20.)
- ↑ Dan Hortsch: GOP on crusade for majority-rule ballot. (angolul) The Oregonian, (1992. április 12.)
- ↑ Alan Pitman: Frohnmayer to Resign (angol nyelven). Eugene Weekly, 2008. április 29. (Hozzáférés: 2024. március 22.)
- ↑ Joshua Hunt: The Secret Betrayal That Sealed Nike’s Special Influence Over the University of Oregon (angol nyelven). Pacific Standard, 2018. október 18. (Hozzáférés: 2024. március 22.)
- ↑ a b c Jeff Mapes: Dave Frohnmayer, former UO president and Oregon attorney general, dies at 74 (angol nyelven). The Oregonian, 2015. március 10. (Hozzáférés: 2024. március 22.)
- ↑ Founders of FA Research Fund (angol nyelven). FA Research Fund. [2007. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. március 22.)
- ↑ Tiffany Eckert: Frohnmayer Family Loses Third Daughter To Rare Disease (angol nyelven). KLCC, 2016. október 4. (Hozzáférés: 2024. március 22.)
- ↑ Frohnmayer, Otto, 1905–1997 (angol nyelven). Sourthern Oregon Historical Society. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. március 22.)
- ↑ Dave Frohnmayer dies at 74; political and academic leader in Oregon (angol nyelven). Los Angeles Times, 2015. március 13. (Hozzáférés: 2024. március 22.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a David B. Frohnmayer című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Bill Graves – Janie Har: UO’s Frohnmayer bows out (angol nyelven). The Oregonian, 2008. április 30. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. március 22.)
- Frohnmayer: UO report card (angol nyelven). The Oregonian, 2008. április 30. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. március 22.)
- Julia Silverman: Frohnmayer to retire from University of Oregon. (angolul) The Oregonian, (2008. április 29.)
- Frohnmayer serves University of Oregon well. (angolul) Statesman Journal, (2008. április 30.)
- Greg Bolt: UO’s Frohnmayer to retire in 2009. (angolul) The Register-Guard, (2008. április 30.)
További információk
[szerkesztés]- The Office of the President Emeritus (angol nyelven). Oregoni Egyetem. (Hozzáférés: 2024. március 22.)