David B. Frohnmayer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
David B. Frohnmayer
2009-ben
2009-ben
Született1940. július 9.[1]
Medford
Elhunyt2015. március 9. (74 évesen)
Eugene
Állampolgárságaamerikai
GyermekeiMark Frohnmayer
Foglalkozása
  • jogász
  • politikus
  • academic administrator
Tisztsége
  • member of the Oregon House of Representatives
  • Oregon Attorney General (1981. január 5. – 1991. december 31.)
  • Az Oregoni Egyetem rektora (1994–2009)
Iskolái
Kitüntetései
  • American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja
  • Rhodes Scholarship (1962)[2]
Halál okaprosztatarák
Az Oregoni Egyetem 15. rektora
Hivatali idő
1994. július 1. 2009. június 30.
ElődMyles Brand
UtódRichard W. Lariviere
Oregon 12. államügyésze
Hivatali idő
1981. január 5. 1991. december 31.
KormányzókVictor Atiyeh
Neil Goldschmidt
Barbara Roberts
ElődJames M. Brown
UtódCharles Crookham
Az oregoni képviselőház tagja
Hivatali idő
1975 1981
A Wikimédia Commons tartalmaz David B. Frohnmayer témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

David B. „Dave” Frohnmayer (Medford, Oregon, 1940. július 9. – Eugene, Oregon, 2015. március 10.)[3] amerikai ügyvéd, politikus, intézményvezető.

Egykor a Harrang Long Gary Rudnick P.C. ügyvédje volt. John Wesley Johnson után ő az Oregoni Egyetem második leghosszabb ideig hivatalban lévő rektora.

Tanulmányai[szerkesztés]

1962-ben magna cum laude minősítéssel végzett a Harvard Egyetemen, majd Rhodes-ösztöndíjjal az oxfordi Wadham College-en tanult. 1967-ben a UC Berkeley-n jogi diplomát szerzett.[4]

Pályafutása[szerkesztés]

Politikusként[szerkesztés]

A Republikánus Párt színeiben 1975 és 1981 között, három egymásutáni ciklusban volt a dél-eugene-i választókörzet képviselője.

Államügyészként[szerkesztés]

1980 novemberében Oregon államügyészének választották,[5] hivatalát 1981. január 5-én foglalta el. 1984-ben és 1988-ban is újraválasztották; utóbbinál a demokraták és a republikánusok közös jelöltjeként legyőzte a libertárius Fred Oerthert.

1991. december 31-én lemondott, mert az Oregoni Egyetem Jogi Intézete dékánjának választották.

Regnálása főleg a Radzsnís-mozgalomban hozott ítéletekről ismert. A Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott hét ügyből[6] hatot megnyert.[7]

1990-es kormányzóválasztás[szerkesztés]

Az 1990-es oregoni kormányzóválasztás republikánus jelöltje volt. Demokrata ellenfele, Neil Goldschmidt visszalépett, miután Frohnmayer kampányfőnöke, Donna Zajonc szerint „a legjobb családdal rendelkező jelölt nyer”.[8] Ezt úgy értelmezték, hogy Goldschmidt válságban lévő házasságát felhasználhatják ellene,[9][10] ezért gyorsan visszalépett; ezt „az oregoni közélet egyik legnagyobb rejtélyének” tartották.[8] 2004-ben Goldschmidt beismerte, hogy az 1970-es években közösült egy kiskorúval.[11]

A választást Barbara Roberts demokrata jelölt nyerte.[12][13]

Oktatóként[szerkesztés]

1971 és 1981 között az Oregoni Egyetem jogi oktatója, majd 1992-től a jogi főiskola dékánja,[7] 1994-ben pedig az egyetem rektora. 2009-ben bejelentette lemondását; személyét széles körben elismerték.[14]

Regnálása alatt az egyetem jó kapcsolatot alakított ki a Nike-kal és Phil Knighttal. 2000-ben hallgatók a Nike munkakörülményei miatt Frohnmayert nem engedték ki irodájából, de őrizetbe vették őket. A munkajogi konzorciumhoz való csatlakozás miatt Phil Knight visszatartott egy harmincmillió dolláros adományt, amit a szervezetből való kilépést követően kifizetett.[15]

Magánélete[szerkesztés]

Feleségül vette Lynn Johnsont, akivel öt gyermekük született. A fővárosban tartózkodása alatt belépett a békefenntartókhoz és Robert Finch, a Nixon-kormány jóléti miniszterének titkára volt.[6][16]

1983-ban két lányukat Fanconi-anémiával diagnosztizálták; 1987-ben született harmadik lányuk szintén örökölte. 1985-ben FA Family Support Group néven segítőcsoportot, majd 1989-ben a gyógymód kutatását finanszírozó alapot hoztak létre.[17] Lányaik 1991-ben (12 évesen), 1997-ben (24 évesen),[16] illetve 2016-ban (29 évesen) belehaltak a betegségbe.[18]

Frohnmayer a nemzeti velődonorprogram alapítója, és a Fred Hutchinson Rákkutató Központ igazgatótanácsi tagja volt.

Karrierjét nagyban inspirálta apja, Otto közszolgálati pályafutása.[19]

Halála[szerkesztés]

2015. március 10-én, 74 évesen prosztatarákban elhunyt.[20] Kate Brown kormányzó közleményében ismerte el eredményeit.[16]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. Rhodes Scholar Database. (Hozzáférés: 2024. április 26.)
  3. David Frohnmayer Obituary (angol nyelven). Legacy.com. (Hozzáférés: 2024. március 22.)
  4. David Frohnmayer (angol nyelven). Musgroves Mortuaries & Cemeteries. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. március 22.)
  5. David Whitney: Frohnmayer Clobbers Haas. (angolul) The Oregonian, (1990. november 5.) E1. o.
  6. a b Előfizetés szükséges Garrett Epps: The Man Who Wrestled Death to a Draw (angol nyelven). The Atlantic, 2015. március 15. (Hozzáférés: 2024. március 22.)
  7. a b Resume (angol nyelven). Oregoni Egyetem. (Hozzáférés: 2024. március 22.)
  8. a b Nigel Jaquiss: The 30-Year Secret (angol nyelven). Willamette Week, 2004. május 12. [2008. május 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. március 22.)
  9. Jeff Mapes et al: Goldschmidt rumors frustrated his aides. (angolul) The Oregonian, (1990. február 14.)
  10. Jullie Sullivan – Harry Esteve – Gail Kinsey Hill: Two-edged alliance. (angolul) The Oregonian, (2004. június 27.)
  11. Peter Wong: Goldschmidt’s records provide private insight (angol nyelven). Statesman Journal, 2004. június 8. [2008. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. március 22.)
  12. Bill Graves – Don Hamilton: Abortion foes name candidate. (angolul) The Oregonian, (1999. augusztus 20.)
  13. Dan Hortsch: GOP on crusade for majority-rule ballot. (angolul) The Oregonian, (1992. április 12.)
  14. Alan Pitman: Frohnmayer to Resign (angol nyelven). Eugene Weekly, 2008. április 29. (Hozzáférés: 2024. március 22.)
  15. Joshua Hunt: The Secret Betrayal That Sealed Nike’s Special Influence Over the University of Oregon (angol nyelven). Pacific Standard, 2018. október 18. (Hozzáférés: 2024. március 22.)
  16. a b c Jeff Mapes: Dave Frohnmayer, former UO president and Oregon attorney general, dies at 74 (angol nyelven). The Oregonian, 2015. március 10. (Hozzáférés: 2024. március 22.)
  17. Founders of FA Research Fund (angol nyelven). FA Research Fund. [2007. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. március 22.)
  18. Tiffany Eckert: Frohnmayer Family Loses Third Daughter To Rare Disease (angol nyelven). KLCC, 2016. október 4. (Hozzáférés: 2024. március 22.)
  19. Frohnmayer, Otto, 1905–1997 (angol nyelven). Sourthern Oregon Historical Society. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. március 22.)
  20. Dave Frohnmayer dies at 74; political and academic leader in Oregon (angol nyelven). Los Angeles Times, 2015. március 13. (Hozzáférés: 2024. március 22.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a David B. Frohnmayer című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

  • Bill Graves – Janie Har: UO’s Frohnmayer bows out (angol nyelven). The Oregonian, 2008. április 30. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. március 22.)
  • Frohnmayer: UO report card (angol nyelven). The Oregonian, 2008. április 30. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. március 22.)
  • Julia Silverman: Frohnmayer to retire from University of Oregon. (angolul) The Oregonian, (2008. április 29.)
  • Frohnmayer serves University of Oregon well. (angolul) Statesman Journal, (2008. április 30.)
  • Greg Bolt: UO’s Frohnmayer to retire in 2009. (angolul) The Register-Guard, (2008. április 30.)

További információk[szerkesztés]