Dékány István (filozófus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dékány István
Született 1886. április 30.
Kecskemét
Elhunyt 1965. november 20. (79 évesen)
Cegléd
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása filozófus,
szociológus,
egyetemi tanár
Munkáltató Magyar Pedagógia

Dékány István (Kecskemét, 1886. április 30.Cegléd, 1965. november 20.) magyar filozófiai és szociológiai író. Az MTA levelező tagja.

Életpályája[szerkesztés]

Budapesten, Jénában és Londonban végzett egyetemi tanulmányai után 1911-től Erzsébetvároson, 1913-tól Nagyszebenben volt középiskolai tanár, 1918-tól Kolozsvárt működött, ahol 1919-ben jelent meg A történelem elmélete és filozófiája (Bevezetés az interpszichikai megismerés elméletébe) c. munkája. 1920-ban a történelemelmélet magántanárává habilitálták Kolozsvárott, 1922-ben a budapesti egyetemen a történetfilozófia magántanárává habilitálták, 1922-től Budapesten tanított.

Tanulmányaiban és könyveiben a történelemfilozófia, társadalomlélektan, politikatudomány, földrajz és szociográfia, jellemtan, közvéleményformálás és neveléstudomány kérdéseit egy minden radikalizmust elítélő polgári szabadelvűség, majd egyre inkább a szellemtudományi irányzat szempontjából ítélte meg.

1922-ben választották be a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába, 1949-ben tanácskozó taggá minősítették, 1989-ben helyreállították levelező tagságát.

Kötetei[szerkesztés]

Cikkei[szerkesztés]

Társasági tagság[szerkesztés]

Források[szerkesztés]