Csernyánszky Aladár
| Csernyánszky Aladár | |
| Sablon • Wikidata • Segítség |
Kiscsernai Csernyánszky Aladár Gábor Antal (Nyitra, 1866. március 7.[1] – 1947 után) ügyvéd, kúriai bíró.
Élete[szerkesztés]
Szülei Csernyánszky Károly városi levéltárnok és Klempa Franciska (1823-1900)[2] voltak. Testvére volt Csernyánszky Ida (1861-1943).[3] Felesége Holényi Erzsébet volt. Fia ifj. Csernyánszky Aladár (1898).
1875-től a Nyitrai Piarista Gimnáziumban tanult, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1891-ben ügyvédi oklevelet szerzett. 1887-1894 között Polónyi Géza[4] ügyvédi irodájában dolgozott. 1895-ben állami szolgálatba lépett és Nagytapolcsányba nevezték ki albírónak. 1896-ban Nyitrán lett alügyész, 1900-ban vezető királyi ügyész Rózsahegyen, 1903-ban vezető királyi ügyész ismét Nyitrán, 1912-ben a pozsonyi királyi főügyészségnél főügyészhelyettes, 1916-ban pedig a budapesti királyi ügyészség vezetője lett. 1918-ban királyi kúriai bíróvá nevezték ki és 1920 végén nyugdíjba vonult, majd ügyvédi irodát nyitott. Mint ügyvéd jelentős magánjogi, főképp bűnvádi ügyekben tevékenykedett. 1925-ben gróf Nemes Jánost is képviselte.[5]
A Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének főügyésze,[6] a Magyar Ügyvédek Nemzeti Egyesületének volt alelnöke, az Országos Kaszinó tagja, a Nyitravármegyei Egyesület elnöke, a Nyitramegyei Szövetség tagja, a Felvidéki Egyesületek Szövetsége alelnöke volt.
Elismerései[szerkesztés]
- 1917 A II. osztályú polgári hadi érdemkereszt[7]
Művei[szerkesztés]
Mint büntetőjogász több értekezést írt, különösen a bűnvádi perrendtartás életbelépte idején az alaki büntetőjog vitás kérdéseiről. Védőbeszéde a frankhamisítási perben is megjelent.[8]
Források[szerkesztés]
- Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona. Budapest, 517
- Hortobágyi Jenő 1941 (szerk.): Keresztény magyar közéleti almanach. Budapest, 68
- ↑ familysearch.org Nyitra római katolikus keresztelési anyakönyv 1866, 152; opac-nevter.pim.hu
- ↑ K. F. gyászjelentése
- ↑ Cs. I. gyászjelentése
- ↑ Temetésén 1920-ban Nyitra vármegye küldöttsége élén vett részt (Az Ujság 18/29, 5 (1920. február 3.)
- ↑ Budapesti Hírlap 45/274, 11 (1925. december 3.)
- ↑ 1941 Mezőgazdák 48/1, 6.
- ↑ Az Ujság 15/119, 8 (1917. május 9.)
- ↑ Hubert Gusztáv - Müller Viktor 1928: A frank-per.
Tov[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Budapest