Csatornagéb

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Csatornagéb
Az élőhelyén
Az élőhelyén
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Öregrend: Percomorpha
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Gébalkatúak (Gobioidei)
Család: Gébfélék (Gobiidae)
Alcsalád: Gobiinae
Nem: Pomatoschistus
Gill, 1863
Faj: P. canestrinii
Tudományos név
Pomatoschistus canestrinii
(Ninni, 1883)
Szinonimák
  • Gobius canestrini Ninni, 1883
  • Gobius canestrinii Ninni, 1883
  • Gobius jadrensis Giglioli, 1883
  • Pomatoschistus canestrini (Ninni, 1883)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Csatornagéb témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Csatornagéb témájú kategóriát.

A csatornagéb (Pomatoschistus canestrinii) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, a gébfélék (Gobiidae) családjába és a Gobiinae alcsaládjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A csatornagéb elterjedési területe Albánia, Horvátország, Montenegró, Olaszország és Szerbia tengerpartközeli édesvizei.

Megjelenése[szerkesztés]

A hal testhossza 4 - 5 centiméter, legfeljebb 5,5 centiméter. 34 - 38 pikkelye van a hosszanti sorban. Hasúszói tapadókoronggá módosultak és hegyesek. Ívás idején a hím oldalain, a középvonal felett 6 halvány keresztsáv látszik.

Életmódja[szerkesztés]

Helyben maradó édesvízi halfaj, amely főként apró rákokkal, rovarlárvákkal, vízirovarokkal és kis puhatestűekkel táplálkozik.

Szaporodása[szerkesztés]

Első életéve végén ivarérett.

Források[szerkesztés]