Csajkovszkij (település)
| Csajkovszkij (Чайковский) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Föderációs alany | Permi határterület | ||
| Járás | Csajkovszkiji önkormányzati | ||
| Irányítószám | 617760–617766 | ||
| Körzethívószám | 34241 | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 75 324 fő (2023) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Elhelyezkedése | |||
.svg)
 Csajkovszkij
Pozíció Oroszország térképén
| |||
 é. sz. 56° 46′, k. h. 54° 07′56.766667°N 54.116667°EKoordináták: é. sz. 56° 46′, k. h. 54° 07′56.766667°N 54.116667°E | |||
Csajkovszkij
Pozíció a Permi határterület térképén
| |||
| Csajkovszkij weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csajkovszkij témájú médiaállományokat. | |||
Csajkovszkij (oroszul: Чайковский) város Oroszország Permi határterületén, a Csajkovszkiji önkormányzati járás székhelye. A nagy orosz zeneszerzőről, Pjotr Csajkovszkijról kapta nevét, aki a közeli Votkinszkban született.
Lakossága: 82 895 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[1]
Fekvése
[szerkesztés]A Permi határterület délnyugati részén, Permtől országúton 325 km-re, a Kámán kialakított Votkinszki-víztározó bal partján helyezkedik el, a vízerőmű mellett. Folyami kikötő. Vasútállomása (Szajgatka) a Kazany–Jekatyerinburg vasúti fővonalról Szarapulnál leágazó szárnyvonal végpontja.
A Szajgatka folyó ártere a víztározó feltöltésekor nyolc km hosszú és több mint egy km széles öböllé alakult. A várost három oldalról vízfelület veszi körül; központja félszigetre épült, és tíz lakónegyede (mikrorajonja) van.
Története, gazdasága
[szerkesztés]A Votkinszki-vízerőmű és a gát építésének kezdetekor, az építők munkatelepeként jött létre 1955-ben. A helyén Szajgatka falu állt; mely 1646-ban keletkezett az azonos nevű folyó torkolatánál.
Az 1020 MW teljesítményű vízerőmű, mely mellett a település fokozatosan kiépült, az uráli régió villamosenergia-rendszerének része. Első egysége 1961-ben kezdett termelni, a teljesen kész létesítményt hivatalosan 1966-ban adták át. A város gazdaságában azóta is fontos szerepe van.
1962-ben kezdték meg a városi Selyemszövet Kombinát építését, ahol 1966-ban indult meg a termelés. Napjainkban a kombinát Csajkovszkiji Textil néven részvénytársasági formában működik. Elsősorban olaj-, tűz- és hőálló védőruházati, egyenruha és munkaruha célú szöveteket állít elő.[2] Szintén 1962-ben húsfeldolgozó, 1965-ben tejfeldolgozó kombinátot adták át; a 21. század elején mindkét létesítmény részvénytársasággá alakulva folytatta működését.
Az 1970-es évek végére szintetikus kaucsukot előállító gyár épült (a város mellett). Napjainkban Uralorgszerviz Rt néven a SZIBUR holding leányvállalataként működik. Országos jelentőségű kőolajvegyészeti gyár, nagy teljesítményű gázfrakciós üzeme van. Többek között cseppfolyós gázokat (propán, bután, izobután, izopentán), továbbá metil-tercier-butil-étert (MTBE, benzinadalék), izobutilént (izobutént), benzolt, ipari felhasználásra szánt benzint állítanak elő.[3] A gyár mellett és azzal egy időben épült hőreőmű (TEC-18) eredetileg főként a gyár energiaszükségletét biztosította. Az 1990-es években a gyár befejezte az erőműben termelt gőz felhasználást. A földgázon működő erőmű biztosítja a város hőellátását.[4]
1998-ban a város melletti Szutuzovo ipari zónában gáztűzhelygyár kezdte meg a termelést. Az import technológiára épülő Csajkovszkiji Gázkészülékgyár háztartási elektromos- és gáztűzhelyeket állít elő.[5]
A város mellett 2013-ban új termelőüzem építése kezdődött. A csővezetékek és kompresszorállomások építéséhez használt szerelvények, csővezeték idomok gyártására szakosodott üzem első egységének átadását 2015 elejére tervezték.[6]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 23.)
- ↑ Csajkovszkiji Textil (Hozzáférés: 2015-02-24)
- ↑ Uralorgszintez Archiválva 2013. szeptember 5-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés: 2015-02-24)
- ↑ Csajkovszkaja TEC-18 (Hozzáférés: 2015-02-24)
- ↑ Csajkovszkiji ZGA Archiválva 2015. augusztus 15-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés: 2015-02-24)
- ↑ (Sajtóhír az új gyár építéséről) (orosz nyelven). FederalPress, 2014. június 9. (Hozzáférés: 2015. február 23.)
Források
[szerkesztés]- Goroda Rosszii. Enciklopegyija (orosz nyelven). Moszkva: Izd. Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija (1994)
- Je. N. Sumilov: Enciklopegyija Permszkij kraj (orosz nyelven). Permculture.ru. [2015. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 4.)
- Isztorija goroda (orosz nyelven). A város hivatalos honlapja. [2015. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 26.)
További információk
[szerkesztés]
