Csövestönkű fenyőtinóru

	A csövestönkű fenyőtinóru; mikológiai jellemzői
Étkezési érték:; ehető

Csövestönkű fenyőtinóru
Rendszertani besorolás
Ország:	Gombák;
Törzs:	Bazídiumos gombák;
Osztály:	Agaricomycetes;
Rend:	Boletales;
Család:	Suillaceae;
Nemzetség:	Suillus;
Tudományos név
	Suillus cavipes; (Opat.) A.H.Sm. & Thiers (1964)
Szinonimák
	Boletinus cavipes
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Csövestönkű fenyőtinóru témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Csövestönkű fenyőtinóru témájú médiaállományokat és Csövestönkű fenyőtinóru témájú kategóriát.

A csövestönkű fenyőtinóru (Suillus cavipes) a gyűrűstinórufélék családjába tartozó, vörösfenyővel gyökérkapcsolt, ehető gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A csövestönkű fenyőtinóru kalapja 5-10 (15) cm átmérőjű, alakja fiatalon domború, később kiterül; középen púpos, esetleg tompa kúp alakú. Széle sokáig begöngyölt, cafatos, fehéres burokmaradványokkal. Felszíne száraz, sugarasan szálas vagy pikkelyes- pelyhes. Színe narancsbarna vagy aranybarna, esetleg rozsdabarna. Létezik aranysárga változata is (var. aureus). Húsa puha, sárgás; íze és szaga nem jellegzetes.

Vékony termőrétege csöves, lefutó. A pórusok tágak, szabálytalanul hosszúkás keresztmetszetűek. Színük fiatalon élénksárga, később olívzöldre változnak. Sérülésre nem színeződik el.

Spórapora anyagbarna. Spórái ellipszis vagy orsó alakúak, simák, méretük 7-10,5 x 3,5-4,5 μm.

Tönkje 3-7 cm magas és 1,5-3 cm vastag. Alakja szabálytalanul hengeres, belül üreges. Felszíne sárga alapon barnásan szálazott, pikkelyezett. Fiatalon termőrétegét fehér burok védi, ennek maradványa a gallér, amely szabálytalan, hártyás, fehéres.