Ugrás a tartalomhoz

Csörgőkígyók

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Csörgőkígyó szócikkből átirányítva)
Csörgőkígyók
Texasi csörgőkígyó (Crotalus atrox)
Texasi csörgőkígyó (Crotalus atrox)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata)
Alrend: Kígyók (Serpentes)
Család: Viperafélék (Viperidae)
Alcsalád: Gödörkésarcú viperák (Crotalinae)
Nem: Crotalus
Linnaeus, 1758
Fajok

27 faj (lásd a szövegben!)

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Csörgőkígyók témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Csörgőkígyók témájú médiaállományokat és Csörgőkígyók témájú kategóriát.

A csörgőkígyók (Crotalus) a gödörkésarcú viperák alcsaládjába (Crotalinae) tartozó nem. Főleg közepes méretű kígyókat sorolnak ide. A két legnagyobb faj a gyémánt csörgőkígyó (Crotalus adamanteus) és a texasi csörgőkígyó (Crotalus atrox) hossza a két métert is meghaladhatja. Az összes fajon megtalálható megkülönböztető jegy a farki csörgő, egy szarugyűrűkből álló szerkezet a farok végén, amit az állat megcsörget, ha úgy érzi, veszélybe került. Ez nem található meg fiatal állatokon és a Crotalus catalinensis fajon, amely kizárólag a Kaliforniai-öbölben található Santa Catalina szigeten honos. A nemzetségbe 28 faj tartozik, ezek mindegyike Amerikában őshonos.

Erdei csörgőkígyó (Crotalus horridus)
Nyugati gyémántcsörgőkígyó (Crotalus adamanteus)
Sárkány csörgőkígyó (Crotalus basiliscus)

Jellegzetességek

[szerkesztés]

Külső jegyek

[szerkesztés]

A kígyók teste általában zömök, átlagos hosszuk 0,5-1 méter. A leghosszabb faj a gyémánt csörgőkígyó, átlagos hossza 1,2-1,4 méter és legnagyobb hossza 2,4 méter. A texasi csörgőkígyó és a borzasztó csörgőkígyó (Crotalus durissus) is nőhet két méternél hosszabbra, esős évszakban azonban ezek jóval kisebbek.

A nagyobb egyedek tömege a 2–5 kg-ot is elérheti, ezzel a tömeggel a mérgeskígyók között csak az afrikai gaboni vipera (Bitis gabonica) és a dél-amerikai szurukuku vagy néma csörgőkígyó (Lachesis muta) vetekedhet. Ezzel szemben egy sor hegyi faj hossza a 0,5 métert sem éri el. Ezek méretben a törpecsörgőkígyók (Sistrurus nem) fajaira hasonlítanak. A legtöbb fajnál a hímek nagyobbak a nőstényeknél. Ez alól kivételt képez a szarvas csörgőkígyó (Crotalus cerastes), ahol a nőstény a nagyobb. A nőstények viszont minden fajnál vastagabbak a hímeknél és eső után a nőstények kb. 20%-kal nehezebbek az azonos hosszúságú hímeknél.

Rendszerezés

[szerkesztés]

A nembe az alábbi fajok tartoznak: