Cink-szulfát
| Cink-szulfát | |
| |
|
| |
| |
| IUPAC-név | cink-szulfát |
| Más nevek | cinkgálic, fehérgálic, cinkvitriol, goslarit |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 7733-02-0 |
| PubChem | 24424 |
| ChemSpider | 22833 |
| EINECS-szám | 231-793-3 |
| DrugBank | DB09322 |
| ChEBI | 35176 |
| RTECS szám | ZH5260000 |
| ATC kód | A12CB01 |
| Gyógyszer szabadnév | zinc sulfate |
| SMILES | [O-]S(=O)(=O)[O-].[Zn+2] |
| InChIKey | NWONKYPBYAMBJT-UHFFFAOYSA-L |
| Gmelin | 18165 |
| UNII | 0J6Z13X3WO |
| UN-szám | 3077 |
| ChEMBL | CHEMBL1200929 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | ZnSO4 (vízmentes) ZnSO4.7H2O (heptahidrát) |
| Moláris tömeg | 161,472 g/mol (vízmentes) |
| Megjelenés | fehér por |
| Sűrűség | 3,54 g·cm−3 (vízmentes) 1,97 g·cm−3 (heptahidrát)[1] |
| Olvadáspont | kb. 680 °C-on bomlik[1] |
| Forráspont | bomlik[1] |
| Oldhatóság (vízben) | 965 g/l (heptahidrát, 20 °C)[1] |
| Veszélyek | |
| Főbb veszélyek | Ártalmas (Xn), Veszélyes a környezetre (N)[2] |
| R mondatok | R22-R41-R50/53 [2] |
| S mondatok | (S2)-S22-S26-S39-S46-S60-S61 [2] |
| LD50 | 1260 mg/kg (patkány, szájon át)[1] |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
A cink-szulfát a cink kénsavval alkotott sója, szulfátja. Rendszerint a heptrahidrátja kerül forgalomba, ennek képlete ZnSO4 · 7H2O. A heptahidrát fehér por vagy színtelen, átlátszó kristályokat alkot. Kellemetlen, csípős, sós, fémes íze van. Kristályai a levegőn lassan elmállnak. Vízben jól oldódik, 100 g vízben 20 °C-on 53,4 g, 70 °C-on 89 g oldódik. Vizes oldata hidrolizál, az oldat emiatt savas kémhatású. Oldhatatlan alkoholban.
Kémiai tulajdonságai
[szerkesztés]Hevítésekor legelőször megolvad, később fokozatosan vizet veszít (39 °C-on a heptahidrát hexahidráttá alakul, 70 °C-on a hexahidrát további vizet veszít, monohidrát keletkezik, majd 240 °C-on a monohidrát is elveszíti kristályvizét[1]) végül 680 °C-on cink-oxidra és kén-trioxidra bomlik.[1] Kénnel vagy szénnel hevítve redukálódik, ekkor cink-szulfid keletkezik. Kettős sókat alkot alkáli-szulfátokkal.
Élettani hatása
[szerkesztés]A cink-kloridhoz hasonlóan mérgező hatású. Kicsapja a fehérjéket és hánytató hatású. Fekélyeket okozhat a bőrön.
A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben három formában hivatalos:
| Cink-szulfát-heptahidrát | Zinci sulfas heptahydricus |
| Cink-szulfát-hexahidrát | Zinci sulfas hexahydricus |
| Cink-szulfát-monohidrát | Zinci sulfas monohydricus |
Előfordulása
[szerkesztés]A természetben a vízmentes cink-szulfát és a heptahidrátja is megtalálható ásványként. A két ásvány a cinkoxit (vízmentes) és a goslarit (heptahidrát, másik neve cinkvitriol). A goslarit kristályai rombos szerkezetűek.
Előállítása
[szerkesztés]Iparilag a szfalerit (cink-szulfid) pörkölésével állítják elő.
A cink szulfit pörkölésekor keletkező cink-szulfátot először kilúgozzák, majd bepárolják az oldatát. Ekkor nyers cink-szulfát keletkezik, ami szennyezéseket (főként vasat, rezet, kalciumot és magnéziumot) tartalmaz, és emiatt sárgás színű.
Tiszta cink-szulfát előállítható tiszta cinkből kénsavval. A keletkező oldatot besűrítik, majd kikristályosítják a cink-szulfátot.
Felhasználása
[szerkesztés]A cink-szulfát iparilag a legjelentősebb cinksó. Felhasználják a cink előállításakor és tisztításakor. Cink-szulfát oldatot használnak cinkbevonatok galvanizálással történő előállításakor. Alkalmazzák fák impregnálásakor és bőrök tartósítására. Az orvosi gyakorlatban fertőtlenítő- és összehúzószerként használják, illetve szemöblítőként alkalmazzák a 0,1%-os oldatát. Felhasználják a kelmefestésben is és nyomelemként adagolják trágyázáskor.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f g A cink-szulfát vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. október 9. (JavaScript szükséges) (angolul)
- ↑ a b c A cink-szulfát veszélyei[halott link]
Források
[szerkesztés]- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Nyilasi János: Szervetlen kémia
