Cink-oxid
| Cink-oxid | |||
 Cink-oxid | |||
 | |||
| |||
| Más nevek | Horganyfehér C.I. Pigment White 4 | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 1314-13-2 | ||
| PubChem | 14806 | ||
| ChemSpider | 14122 | ||
| EINECS-szám | 215-222-5 | ||
| DrugBank | DB09321 | ||
| ChEBI | 36560 | ||
| RTECS szám | ZH4810000 | ||
| InChIKey | XLOMVQKBTHCTTD-UHFFFAOYSA-N | ||
| Gmelin | 13738 | ||
| UNII | SOI2LOH54Z | ||
| ChEMBL | CHEMBL1201128 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | ZnO | ||
| Moláris tömeg | 81,4084 g/mol | ||
| Megjelenés | Fehér, szilárd | ||
| Sűrűség | 5,61 g·cm-3 (20 °C)[1] | ||
| Olvadáspont | 1975 °C[1] | ||
| Oldhatóság (vízben) | Gyakorlatilag oldhatatlan, 1,6 mg·l (29 °C)-1[1] | ||
| Termokémia | |||
| Std. képződési entalpia ΔfH | −348,0 kJ/mol | ||
| Standard moláris entrópia S | 43,9 J·K−1.mol−1 | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | Veszélyes a környezetre (N)[2] | ||
| NFPA 704 |  0
1
0
| ||
| R mondatok | R50/53[2] | ||
| S mondatok | S60, S61[2] | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Azonos kation | Cink-szulfid Cink-szelenid Cink-tellurid | ||
| Azonos anion | Kadmium-oxid Higany(II)-oxid | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A cink-oxid (képlete ZnO) a cink oxigénnel alkotott vegyülete, oxidja. Fehér por, kis mértékben sárgás árnyalatú. Hevítés hatására sárga színű lesz, de ha lehűtik, visszanyeri a fehér színét. Vízben gyakorlatilag oldhatatlan, de savakban és erős bázisokban feloldódik, tehát amfoter tulajdonságú. Oldódik nátrium-klorid vizes oldatában is. Nedvszívó hatású, a levegőn szén-dioxidot is elnyel.
Kémiai tulajdonságai
[szerkesztés]Ha savakban oldódik, cinksókká alakul.
Amfoter vegyület, ugyanis erős bázisok is feloldják, velük szemben gyenge savként viselkedik. Ha bázisokkal reagál, vízben oldódó cinkátokká alakul.
Magasabb hőmérsékleten hidrogén, szén és szén-monoxid hatására cinkké redukálódik. Magasabb hőmérsékleten szintén redukálják az alkálifémek, a magnézium és az alumínium, a reakció heves.
Előfordulása a természetben
[szerkesztés]A természetben a vörös cinkérc vagy cinkit ásványként fordul elő. Ez hatszöges kristályokat alkot. Vörös színét az okozza, hogy mangánt tartalmaz.
Előállítása
[szerkesztés]Ha a cinket a levegőn elégetik, finom fehér porként cink-oxid keletkezik.
Előállítható cink-szulfátból is, úgy, hogy az oldatához nátrium-karbonátot adnak, és ezzel az oldatból cinkkarbonát csapadékot választanak le. A csapadékot kimossák, majd izzítják, hogy cink-oxiddá alakuljon.
Felhasználása
[szerkesztés]A cink-oxidot olajfestékekben használják horganyfehér néven. Jó a fedőképessége. Felhasználják cinksók előállítására is. A cink-oxalát hevítésével előállított cink-oxidot katalizátorként alkalmazzák a szén-monoxidból és hidrogénből kiinduló metanolgyártásnál. Hintőporként használják a kozmetikában. Az orvosi gyakorlatban cinkkenőcsként és ragtapaszként alkalmazzák. A gumiiparban a legtöbb kaucsuk vulkanizálásakor aktivátorként, klórtartalmú kaucsukok vulkanizálásakor (pl. kloroprén-, klórbutilkaucsuk) vulkanizálószerként használják.
Források
[szerkesztés]- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Nyilasi János: Szervetlen kémia
Hivatkozások
[szerkesztés]- 1 2 3 A cink-oxid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. január 17. (JavaScript szükséges) (angolul)
- 1 2 3 A cink-oxid veszélyei (ESIS)[halott link]