Erdei deréce
 | ||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
| Epilobium angustifolium L. | ||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Erdei deréce témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei deréce témájú médiaállományokat és Erdei deréce témájú kategóriát. |
Az erdei deréce vagy (székelyföldi nevén) málnavész-virág (Epilobium angustifolium) a mirtuszvirágúak (Myrtales) rendjébe és a ligetszépefélék (Onagraceae) családjába tartozó faj.
Tudnivalók[szerkesztés]
Virágai a legtöbb füzikefaj sugaras szimmetriájú virágával szemben kissé kétoldali részarányos. Ebben hasonlít rá a vízparti deréce (Epilobium dodonaei), ezért ezt a két fajt korábban önálló nemzetségbe sorolták (Chamaenerion).
A nagy, bíborvörös virágok hosszú, kúp alakú, laza fürtökben állnak az alul vöröses száron. Bibéi négykaréjúak.[1] A virágzás idején, a sok erdei deréce tűzpiros foltokat képez. A levelek 1–3 cm szélesek, a fűzfáéhoz hasonlítanak, váltakozó állásúak, szélük visszahajló, fonákjuk kékeszöld színű. A növények magassága 60–150 cm[1] Mészkerülő erdők tisztásain, erdőszéleken, tarvágásokon terem, néhol tömegesen. Virágzás júniustól augusztusig.
Előfordulása, elterjedése[szerkesztés]
Erdei tisztásokon, erdőszéleken, tarvágásokon. Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában fordul elő.[1]
Teája[szerkesztés]
Kellemes lágy és enyhén édeskés íze van, minden házi készítésű teát gazdagít. Enyhe aromája kicsit a zöld tea ízére emlékeztet. A fiatal leveleiből készített főzete helyettesíti a fekete teát. Nagyon kedvelt Kelet-Európában.[2]
Története[szerkesztés]
Egyik nevét, "romvirágocska", a II. világháború után kapta, mert az első növény volt, ami a lebombázott városokban kihajtott.
A középkorban Szent Antalnak, a tűz patrónusának szentelték, azt tartották megvéd a "Szent Antal tüzétől", mely betegséget a mérgező anyarozsgomba által fertőzött rozs okozott és egész országrészeket néptelenített el.[2]
Gyógyhatásai[szerkesztés]
A népi gyógyászatban gyomor-, bél- és húgyúti gyulladások kezelésére használják.[2]
Alfajai[szerkesztés]
- Epilobium angustifolium subsp. circumvagum Mosquin
- Epilobium angustifolium subsp. macrophyllum (Hausskn.) Hultén
Képek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Simon Tibor. A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó. ISBN 9631903494
- http://www.theplantlist.org/tpl/record/kew-2790112
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 58. oldal. ISBN 978-615-5178-07-8
- ↑ a b c Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 59. oldal. ISBN 978-615-5178-07-8
|
Ez a növényekről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |