Chaga gomba
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 chaga gomba
| ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Inonotus obliuus
(Ach. ex Pers.) Pilát (1942) | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Chaga gomba témájú kategóriát. |
A chaga gomba vagy hamvaskéreg gomba (Inonotus obliquus) a Hymenochaetaceae családba tartozó gombafajta, amely főként kemény fákat fertőz meg és azokon élősködik.
Kialakulása[szerkesztés]
A chaga gomba fehér szívrothadást idéz elő a gazdafán, amely folyamat elején a gomba spórái a fák sebein keresztül behatolnak a kérgébe, ahol csomós és szabálytalan alakú ivartalan termőtesteket, más néven szkleróciumokat hoznak létre. A szkleróciumot alkotó struktúrák kialakulásának folyamata, valamint a szkleróciumokat meghatározó tulajdonságok még ma sem teljesen ismertek.Oroszországban el terjedt.
Megjelenése[szerkesztés]
A gomba külső megjelenése egyedi és könnyen azonosítható. A külső része sötétbarna vagy feketés színű, a belső részén pedig általában világosabb, bézses árnyalatok figyelhetők meg.
Mérete gombánként változik, vannak köztük egészen kis méretűek, de egyes példányok akár 40 centiméteresre is megnőhetnek. A chaga gomba felszíne általában repedezett és durva, alakja szabálytalan, állaga kemény, de könnyen törhető.
Környezet: A chaga gomba gyakran a lombos fák, különösen a tölgy- és nyírfák kérgén nő. Kedveli a hidegebb klímát és az északi erdőkben gyakori. Általában az elhalt vagy sebzett fák törzsén vagy ágain található.
Vegyületei[szerkesztés]
A chaga gomba számos biológiailag aktív vegyületet tartalmaz, például poliszacharidok, fenolos vegyületek, triterpének (inotodil, trametenolsav, betulin, betulinsav), melaninok. A gomba gazdag antioxidánsokban.