Cefozoprán
Cefozoprán | |||
IUPAC-név | |||
(6R,7R)-7-[[(2Z)-2-(5-amino-1,2,4-tiadiazol-3-il)- 2-metoxiiminoacetil]amino]-3-(imidazo[2,3-f]piridazin- 4-ium-1-ilmetil)-8-oxo-5-tia-1-azabiciklo[4.2.0] okt-2-én-2-karboxilát | |||
Kémiai azonosítók | |||
CAS-szám | 113359-04-9 | ||
PubChem | 9571080 | ||
ChemSpider | 7845546 | ||
KEGG | D01052 | ||
ATC kód | J01DE03 | ||
| |||
| |||
InChIKey | QDUIJCOKQCCXQY-WHJQOFBOSA-N | ||
UNII | 1LG87K28LW | ||
ChEMBL | 1276663 | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C19H17N9O5S2 | ||
Moláris tömeg | 515.52 g/mol |
A cefozoprán (INN: Cefozopran) a β-laktámok, azon belül a negyedik generációs cefalosporinok(en) közé tartozó antibiotikum. Lég- és húgyúti, valamint lágyszöveti fertőzések ellen alkalmazzák.
Sokféle Gram-pozitív és -negatív baktériumra hat, beleértve a Pseudomonas aeruginosa(en)-t is. Más szerekkel (pl. vankomicin(en) and teikoplanin(en)) kombinálva meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus(en) ellen is hatásos.
Félszintetikusan állítják elő: a mikroorganizmusok segítségével, adalékanyagokkal irányított bioszintézissel keletkező közbenső terméket szintetikus úton alakítják tovább.
Hatásmód
[szerkesztés]A többi β-laktámhoz hasonlóan a baktérium penicillinkötő fehérjéjére(en) (PBP) hat. Ez egy enzim, mely az osztódó baktérium sejtfalában hoz létre keresztkötéseket az alanin és lizin nevű aminosav között. E keresztkötések nélkül a sejtfal sérülékeny marad, mely a baktérium pusztulásához vezet.
Fizikai/kémiai tulajdonságok
[szerkesztés]Halványsárga szilárd anyag. Vízben kevéssé, dimetil-szulfoxidban jól oldódik.
Források
[szerkesztés]- Cefozopran hydrochloride (TOKU-E)
- Cefozopran (AdooQ.com)
- Cefozopran Hidrochloride (Google könyvek)
További információk
[szerkesztés]- Shu-Yu Liu, Dou-Sheng Zhang, Chang-Qin Hub: On the isomerisation of cefozopran in solution (European Journal of Medicinal Chemistry, Volume 45, Issue 12, December 2010, Pages 5808–5816)
- Noboru Tsuchimori, Toshiyuki Yamazaki and Kenji Okonogia: Therapeutic effects of cefozopran against experimental mixed urinary tract infection with Enterococcus faecalis and Pseudomonas aeruginosa in mice (Journal of Antimicrobial Chemotherapy (1997) 39, 423–425)