Carwood Lipton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Carwood Lipton
Carwood lipton 506e.jpg
Született
1920. január 30.
Huntington
Elhunyt
2001. december 16. (81 évesen)
Iskolái Marshall University
Kitüntetései Bronze Star Medal
Bíbor Szív

Carwood "Lip" Lipton (Huntington, Nyugat-Virginia, 1920. január 30.Southern Pine, Észak-Karolina, 2001. december 16.) amerikai katonatiszt a második világháborúban, nevét Az elit alakulat című könyvből készült, ugyanezen a címen futó sorozat tette ismertté.

Élete a háború előtt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lipton Huntingtonban született, és nőtt fel. Apját egy autóbaleset következtében tíz évesen vesztette el, így ő lett a legidősebb férfi a családban. Egy évig volt hallgató a helyi Marshall Egyetemen, azonban tanulmányait pénzügyi okokból fel kellett függesztenie, ezután egy hadianyaggyárban dolgozott. Az ejtőernyősökhöz egy cikk nyomán csatlakozott, amit a Life magazinban olvasott, így került 1942-ben közlegényként a hadseregbe.

A világháborúban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1944-ben már szakaszparancsnokként szolgált az 506. Légi Szállítású Ezred E századában, ahol a többi tiszthelyettessel együtt a Normandiai partraszállás előtt nem sokkal úgy döntöttek, hogy inkább lemondanak rangjukról, de nem hajlandóak tovább a századparancsnok, Herbert Sobel százados keze alatt szolgálni: a megmozdulás sikeres volt: bár egy őrmestert fokoztak le, egy másikat pedig áthelyeztek a századtól, de Sobelt eltávolították az egység éléről.

A D-napon biztonságban ért földet, majd néhány századbeli bajtársa csatlakozott hozzá, majd hamarosan találkoztak Richard Winters hadnaggyal, akinek irányításával megrohanták a Brecourt tanyánál lévő német tüzérüteget. A támadás során nyújtott teljesítményéért megkapta a Bronz Csillagot. A Carentanért vívott harcok során megsebesült, ami miatt rövid ideig nem volt harcképes, de hamarosan újra jelentkezett szolgálatra a századnál. A Market-Garden hadművelet során a századot frissen kiképzett újoncokkal töltötték fel, akik zöldfülűségük miatt sok bajt okoztak, Liptonnak és a többi Normandiát megjárt ejtőernyősnek kellett az újoncokat tanácsokkal ellátni. Lipton, immár a század rangidős, szolgálatvezető főtörzsőrmestereként részt vett Eindhoven felszabadításában, valamint később a Pegazus hadműveletben is. Az Ardennekben szinte századparancsnokként működött a tehetségtelen Norman Dike hadnagy helyett. Foy januári bevétele után Dike-ot elvezényelték a századtól, Liptont pedig hadnaggyá léptették elő, erről mondta később, hogy: "Ez volt a legnagyobb megtiszteltetés, ami valaha is ért". A századdal később részt vett a landsbergi náci gyűjtőtábor felszabadításában. Az európai háború vége Berchtesgadenben érte, itt találkozott Ferdinand Porschéval is, akivel még együtt is ebédelt, amikor a tervező egy fogolytáborban volt.

Japán kapitulációja után a századot feloszlatták, így Lipton is hazatérhetett, de ő tartalékos tiszt maradt a Koreai háború végéig, azonban ott már nem vetették be.

A háború után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miután visszatért az Egyesült Államokba, lediplomázott a Marshall Egyetemen, ahol mérnöki képesítést szerzett. AZ Owens Illinois Inc. cégnél helyezkedett el, mely üvegtermékekkel és műanyag csomagolásokkal foglalkozott. Itt megtalálta a számítását, és 1982-ben vezérigazgatóként vonult nyugdíjba.

A halál 2001-ben Southern Pinesban érte, ahol nyugdíjas éveit töltötte.

Lipton a médiában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az elit alakulat című filmsorozatban Lipton többször is látható visszaemlékezőként, őt magát a sorozatban Donnie Wahlberg játszotta. Visszaemlékezőként még szerepelt a We Stand Alone Together: The Men of Easy Company című televíziós műsorban is.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]