Carlo Levi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Carlo Levi
Carlo Levi 1947-ben
Carlo Levi 1947-ben
Született 1902. november 29.
Torino, Olaszország
Elhunyt 1975. január 4. (72 évesen)
Róma, Olaszország
Állampolgársága
  • olasz (1946. június 18. – 1975. január 4.)[1]
  • olasz (1902. november 29. – 1946. június 18.)
Foglalkozása
Tisztség az olasz szenátus tagja (1963–1972)
Iskolái Torinói Egyetem
Kitüntetései Viareggio Prize
Halál okatüdőgyulladás
Sírhely Matera megye

Carlo Levi aláírása
Carlo Levi aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Carlo Levi témájú médiaállományokat.

Carlo Levi (Torino, 1902. november 29. – Róma, 1975. január 4.) olasz zsidó festő, író és antifasiszta ellenálló, később baloldali politikus volt.

Élete[szerkesztés]

Polgári zsidó családba születik Torinóban. Nővére, Luisa Levi, híres gyermekpszichiáter.

Carlo Levi is orvosi egyetemet végzett Torinoban és egy klinikán is dolgozott 1928-ig. Ugyanakkor már kamaszkora óta festett. 1923-ban Párizsba utazott, ahol nagy hatással volt rá a Fauvizmus, illetve Amadeo Modigliani és Chaim Soutine művészete.[2]

Az 1920-as évek végén tagja volt a "torinoi hatoknak". Szemben állt a futurizmus szerinte képmutató modernizmusával.

1931-ben csatlakozott az antifasiszta "Giustizia e liberta" (Igazságosság és szabadság) csoporthoz. 1934-ben antifasiszta felforgatás gyanújával letartóztatták. 1935-ben ismét letartóztatták és száműzték Grassano, majd Aliano faluba.[3] Az antifasiszták kis, elszigetelt dél-olaszországi településekre száműzése a fasiszta rendszer sajátos büntetési formája volt. A száműzött (confinato) emberek a településen belül szabadon mozoghattak, de azt nem hagyták el és hatósági ellenőrzés alatt álltak. Alianoi tartózkodása ihlette Levit a "Krisztus megállt Ebolinál" című regénye megírására, amely Illyés Gyula "Puszták népe" című könyvéhez hasonlóan megrázóan ír a parasztság szegénységéről.

1936-ban kegyelmet kapott és megengedték neki, hogy külföldre menjen. Franciaországba költözött, ahol folytatta politikai tevékenységét. 1943-ban tért haza és csatlakozott az antifasiszta felszabadítási bizottsághoz csatlakozva harcolt a fasiszták és a náci megszállók ellen.

1945-ben jelent meg Krisztus megállt Ebolinál című regénye és 1979-ben filmadaptáció készült belőle. 1945-ben találkozott Linuccia Saba-val, akivel harminc évig voltak kapcsolatban. 1945 után folytatta újságírói és festői tevékenységét. Kétszer is szenátor lett az Olasz Kommunista Párt képviselőjeként.

Az 1930-as években megígérte Aliano lakóinak, hogy visszatér, így végakarata nyomán ebben a községben temették el.

Magyarul[szerkesztés]

  • Ahol a madár se jár. Regény; ford. Mária Béla; Szikra, Bp., 1948
  • Az óra; ford. Szabolcsi Éva; Magvető, Bp., 1966 (Világkönyvtár)
  • Krisztus megállott Ebolinál; ford. Mária Béla, utószó Lőrinczi László; Kriterion, Bukarest, 1974 (Horizont könyvek)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. LIBRIS, 2012. október 15. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
  2. Nota biografica in Cristo si è fermato a Eboli, Torino, Einaudi, 2010
  3. Commissione di Roma, ordinanza del 15.7.1935 contro Carlo Levi: (“Organizzazione giellista attiva specialmente a Torino”). In: Adriano Dal Pont, Simonetta Carolini, L'Italia al confino 1926-1943. Le ordinanze di assegnazione al confino emesse dalle Commissioni provinciali dal novembre 1926 al luglio 1943, Milano 1983 (ANPPIA/La Pietra), vol. IV, p. 1387

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Carlo Levi című olasz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.