Caracal (állatnem)
A Caracal az emlősök (Mammalia) osztályába, a ragadozók (Carnivora) rendjébe, a macskafélék (Felidae) családjába és a macskaformák (Felinae) alcsaládjába tartozó nem.
 | ||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Karakál (Caracal caracal)
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Fajok | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Caracal témájú kategóriát. |
A nembe két közepes termetű macskaféle, a száraz területeken élő karakál (C. caracal) és az esőerdőövezetben élő afrikai aranymacska (C. aurata) tartozik.[1]
A fajok jellemzése[szerkesztés]
Mivel a Caracal nem jelenleg molekuláris jellemzők alapján van meghatározva, a két faj fenotípus-jellemzőire nincs klasszikus leírás. A két faj közepes termetű ( fej-törzs hosszuk 60-105 centiméter), rövid farkú, a hímek maximális súlya 16 (afrikai aranymacska) és 20 kilogramm (karakál) között mozog; a lényegesen kisebb nőstényeké 8 (afrikai aranymacska) és 16 kilogramm közötti. Szőrzetük a karakál esetében tömör okkersárga, míg az afrikai aranymacskáé vöröses-arany, ezüstszürke vagy teljesen fekete. A hason, vagy néha az egész testen találhatóak foltok pettyek vagy rozetták formájában. Mindkét faj feje kerek, rövid és erős pofájuk van.[2]
Rendszertani helyzetük[szerkesztés]
A Caracal nemet a brit zoológus John Edward Gray vezette be 1843-ban, majd több mint 150 évig csak az azelőtt Johann Christian Daniel von Schreber német természettudós által Felis caracal néven 1776-ban leírt karakálra vonatkozott. A nem neve két török szóból (kara, "fekete" és kulak "fül") áll, amely a karakál fekete fülpamacsára utal.[3]
Az afrikai aranymacskát Coenraad Jacob Temminck holland zoológus írta le 1827-ben, Felis aurata néven; 1858-ban Nikolai Alexejewitsch Sewerzow azonban önálló nemébe, a Profelis-be sorolta. Közben a Catopuma nembe szintén bekerült az ázsiai aranymacskával (Catopuma temmincki) és a borneói vörösmacskával (C. badia) együtt; a legújabb kutatások eredményei szerint azonban a karakállal és a szervállal (Leptailurus serval) áll szoros rokonságban. Az afrikai aranymacskát ma a Caracal nem második fajaként tartják számon.[4][5] Olykor a szervált a két faj testvérfajaként szintén a Caracal nembe sorolják.[5]
Fajai[szerkesztés]
A nembe az alábbi 2 faj tartozik:
- karakál vagy sivatagi hiúz (Caracal caracal)
- afrikai aranymacska (Caracal aurata, korábban Profelis aurata)
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Caracal (Gattung) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Kitchener A. C., Breitenmoser-Würsten Ch., Eizirik E., Gentry A., Werdelin L., Wilting A., Yamaguchi N., Abramov A. V., Christiansen P., Driscoll C., Duckworth J. W., Johnson W., Luo S.-J., Meijaard E., O’Donoghue P., Sanderson J., Seymour K., Bruford M., Groves C., Hoffmann M., Nowell K., Timmons Z. & Tobe S. 2017. A revised taxonomy of the Felidae. The final report of the Cat Classification Task Force of the IUCN/ SSC Cat Specialist Group. Cat News Special Issue 11, 80 pp.
- ↑ Mel E. Sunquist & Fiona C. Sunquist: Family Felidae (Cats). Seite 142 bis 143 in Don E. Wilson, Russell A. Mittermeier: Handbook of the Mammals of the World – Volume 1 Carnivores. Lynx Editions, 2009, ISBN 978-84-96553-49-1
- ↑ "caracal" in der Online-Ausgabe von Merriam-Webster Wörterbuch
- ↑ Laila Bahaa-el-din, Philipp Henschel, Thomas M. Butynski, David W. Macdonald, David Mills, Rob Slotow & Luke Hunter: The African golden cat Caracal aurata: Africa's least-known felid. Mammal Review. Band 45, Ausgabe 1, Seiten 63–77, Januar 2015, DOI: 10.1111/mam.12033
- ↑ a b Johnson, W. E., Eizirik, E., Pecon-Slattery, J., Murphy, W. J., Antunes, A., Teeling, E., O'Brien, S. J. (2006) The late miocene radiation of modern felidae: A genetic assessment. Science 311: 73-77. DOI: 10.1126/science.1122277
