Ugrás a tartalomhoz

Bőrlevél

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bőrlevél
Bergenia cordifolia
Bergenia cordifolia
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Core eudicots
Rend: Kőtörőfű-virágúak (Saxifragales)
Család: Kőtörőfűfélék (Saxifragaceae)
Nemzetség: Bőrlevél (Bergenia)
Moench
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Bőrlevél témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bőrlevél témájú médiaállományokat és Bőrlevél témájú kategóriát.

A bőrlevél (Bergenia) a kőtörőfűfélék (Saxifragaceae) családjába tartozó, Közép-Ázsiában, Afganisztánban, Kínában, a Himalája térségében őshonos 10 fajt számláló nemzetség.

A nemzetséget Karl August von Bergen német botanikusról és orvosról 1794-ben nevezték el Bergeniának.

Leírás

[szerkesztés]

Örökzöld, 40–45 cm magas, gyöktörzses évelő növények.

Levelei

[szerkesztés]

A vaskos bőrlevél levelei spirálisan elrendezettek, 6–35 centiméter hosszúak és 4–15 centiméter szélesek, fényesek, bőrszerűek és szív alakúak, gyakran hullámos vagy fogazott éllel. A szívlevelű bőrlevél levelei akár 70 cm hosszúak is lehetnek.

Virágai

[szerkesztés]

Virágai március közepétől június legelejéig virágozanak. A virágszár a rebarbara szárához hasonló színű. Bugavirágzatai kúp alakúak, a virágok többnyire sötét rózsaszínűek, de van világos rózsaszín és ciklámen színű változata is. Félárnyékos helyen érzi jól magát.

Rendszerezés

[szerkesztés]

Felhasználása

[szerkesztés]

Dísznövényként

[szerkesztés]
Bőrlevél budai kertben

Szívós növény, félárnyékos helyen érzi jól magát. A szélsőséges éghajlatot is elviseli, akár −35 °C-ot is kibír. A legtöbb talajban megél, de a nedves, humuszban gazdag talajt jobban kedveli. Ősszel vagy tavasszal ültethető, tőosztással szaporítható. A hidegnek, erős téli szélnek kitett helyeken a szél ellen védeni kell.

Fajai közül a Bergenia crassifolia-t, Bergenia cordifolia-t és különböző hibridek fajtáit kertekben gyakran ültetik.

Gyógynövényként

[szerkesztés]

A B. crassifolia természetesen vagy mesterségesen fermentálódott leveleiből frissítő teát főznek Szibériában. A gyöktörzs kivonatait többféle célra használják.[1] Egyes fajok kivonatait régóta használják az ajuravédikus gyógyászatban vesekő, és egyéb kiválasztószervi betegségek kezelésére.[2]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]