Békés Gellért

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Békés Gellért
Életrajzi adatok
Születési névBékés Gellért
Bruzer József
Született1915. január 3.
Budapest
Nemzetiségmagyar
Elhunyt1999. július 29. (84 évesen)
Sankt Lambrecht (Ausztria)
SírhelyPannonhalma, Boldogasszony-kápolna
IskoláiPápai Szent Anzelm Egyetem
Munkássága
Valláskeresztény
Felekezetrómai katolikus
Felavatás1938. szeptember 11.
HivatalA Pannonhalmi Területi Apátság általános helynöke
A Wikimédia Commons tartalmaz Békés Gellért témájú médiaállományokat.

Békés József Gellért O. S. B. (Bruzer József, Gerardus Békés) (Budapest, 1915. január 3. – Sankt Lambrecht (Ausztria), 1999. július 29.) bencés szerzetes, Széchenyi-díjas teológus, Biblia-fordító, költő, egyetemi tanár, a Pannonhalmi Területi Apátság általános helynöke.

Élete[szerkesztés]

Egy józsefvárosi kereskedőcsaládban született. Középiskolai tanulmányait a budapesti Szent Benedek Bencés Gimnáziumban végezte. Közben cserkészkedett és a Bencés Diák című iskolaújság szerkesztője is volt.

1932. augusztus 6-án lépett be a bencés rendbe. 1936. szeptember 12-én ünnepélyes fogadalmat tett, és 1938. szeptember 11-én szentelték áldozópappá. Teológiai diplomáját és doktorátusát a római Pápai Szent Anzelm Egyetemen szerezte meg 1940-ben.

1940-45-ig gimnáziumi hittanár és diákotthoni nevelő Pannonhalmán. Emellett az Actio Catholica titkára, az ekkor szerveződő KALOT és KALÁSZ lelkésze volt. Az 1944-45-ben a Nemzetközi Vöröskereszt lelkésze, részt vállalt a zsidók és más menekültek mentésében. 1945-46-ig Kelemen Krizosztom főapát titkára, aki 1946-ban a római Szent Anzelm Egyetemre küldte tanítani.

1946-92-ig a római Szent Anzelm és Szent Gergely Egyetemek professzora. Közben 1946-66-ig (65-ig) a Magyar Bencés Kongregáció prokurátora, 1957-91-ig a külföldön élő magyar bencések elöljárója, 1979-83-ig a római Szent Anzelm Prímásapátság perjele. 1992-ben hazatért Pannonhalmára, ahol a Pannonhalmi Területi Apátság általános helynökeként működött haláláig.

Hazatérte után folyamatosan tanított a pannonhalmi Szent Gellért Hittudományi Főiskolán és annak budapesti "Sophia" kihelyezett tagozatán, továbbá a budapesti Kalazantinum Piarista Hittudományi Főiskolán. Az 1998-ban létrejött Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolai Szövetség elnökévé választotta.

1959-1999-ig a római Katolikus Szemle főszerkesztője volt. Több teológiai – főként az ökumené tárgykörében írott – könyv és több száz tanulmány szerzője. 1948 és 1951 között Dalos Patrik oratoriánus szerzetessel közösen lefordították az Újszövetséget, mely több mint egy tucat kiadást élt meg. Kutatási, oktatási témái: egyháztan, szentségtan, közös hitvallás, ökumenikus teológia.

1969-től a Katolikus Magyar Egyetemi (Értelmiségi) Mozgalom egyházi lelkésze. Évtizedeken át a Magyar Pax Romana Fórum lelkésze is volt. Számos elismerés és kitüntetés birtokosa, melyek közül 1997-ben a Széchenyi-díjat vehette át.

1999. augusztus 9-én, Pannonhalmán a Boldogasszony-kápolna kriptájában helyezték örök nyugalomra.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Gerardus Békés: De continua oratione Clementis Alexandrini doctrina; Herder, Roma, 1942 (Studia Anselmiana)
  • Sorsom az Isten. Versek; Katolikus Szemle, Róma, 1968
  • Istenkeresés. Új utak a mai teológiában; s.n., Róma, 1974
  • Ökumenizmus. Törekvés a keresztény egységre; Tip. Detti, Róma, 1976 (Teológiai kiskönyvtár)
  • Krisztusi örömhír, evangéliumi boldogság. Bibliai témák, teológiai megfontolás; Szt. István Társulat, Bp., 1983
  • Krisztusban mindnyájan egy. Keresztények egysége – utópia?; Bencés, Pannonhalma, 1993
  • Úgy szomjazom Rád. Versek; Bencés, Pannonhalma, 1994
  • A Regula lelkisége. Isten keresése Krisztus útján; Bencés, Pannonhalma, 1995 (Lelkiségi füzetek)
  • Egyház a Lélek erőterében. Alapvető egyháztani témák a II. Vatikáni Zsinaton; Bencés, Pannonhalma, 1999
  • Külföldi rendi körlevelek, 1957–1974; sajtó alá rend. Somorjai Ádám; Pannonhalmi Főapátság, Róma–Pannonhalma, 2000 (Rendtörténeti füzetek)

Kötetszerkesztések[szerkesztés]

  • "... hogy mindnyájan egyek legyenek". Közös felelősség népünkért. 1. Magyar Ökumenikus Találkozó Sion, 1971. április 12-18. előadások; szerk. Békés Gellért; Katolikus Szemle, Róma, 1971
  • Mit ér az ember ha magyar? 14. Magyar Pax Romana Kongresszus. Zangberg, 1972. április 3-9.; szerk. Békés Gellért; Katolikus Szemle, Róma, 1972
  • Mit ér az ember, ha keresztény? 15. magyar Pax Romana Kongresszus. Drongen 1973 április 23-29. Előadások; szerk. Békés Gellért; Katolikus Szemle, Róma, 1974
  • Ember és családja. 16. Magyar Pax Romana Kongresszus. Freising, 1974 április 15-21.; szerk. Békés Gellért; Katolikus Szemle, Róma, 1975
  • A megzavart keresztény. Bizonytalanságok a 2. Vatikáni Zsinat után. Magyar Pax Romana Kongresszus, 17. Lyon, 1975. március 31–április 6.; szerk. Békés Gellért; Katolikus Szemle, Róma, 1976
  • Unitatis Redintegratio. 1964-1974. Eine Bilanz der Auswirkungen des Ökumenismus-Dekrets; szerk. Békés Gellért, Vajta Vilmos; Lembeck-Knecht, Frankfurt am Main, 1977
  • Krisztusi hit, társadalmi felelősség. Magyar Pax Romana Kongresszus, 20. Chantilly, 1978. III. 27–IV. 2. Tanulmányok; szerk. Békés Gellért, Kalniczky György, közrem. Kovács K. Zoltán; Katolikus Szemle, Róma, 1980
  • A lélek erőterében. 3. Magyar Ökomenikus Találkozó, Nassogne, 1984. április 23-28.; szerk. Békés Gellért, Cseri Gyula; Katolikus Szemle, Róma, 1985
  • Földindulás Magyarországon? Nézetek és elemzések. 31. Magyar Pax Romana Kongresszus, 1989 március 27–április 1, Reichenau – Németország; szerk. Békés Gellért, Horváth Árpád; Katolikus Szemle, Róma, 1989
  • A pápa szól hozzánk. II. János Pál pápa hazánkban. 1991. augusztus 16-20. A pápa beszédei; szerk. Békés Gellért, Cz. Balassa Mária; Katolikus Szemle, Róma, 1991
  • Keresztények és a szabadság. Történelem, bölcselet, társadalomtudomány, lelkiség. 34. Magyar Pax Romana Kongresszus, 1992. április 20-26., Lillafüred; szerk. Békés Gellért, Boór János; Katolikus Szemle, Róma, 1992
  • Keresztények és a demokrácia. Politika és erkölcs, hit és közéleti elkötelezettség, szociálpolitika, gazdasági fejlődés, veszélyeztetett jövőnk, egyetemes keresztény felelősség. Barankovics Akadémia – 1. Tanulmányi Hétvége, 1992. november 6-8., Leányfalu; szerk. Békés Gellért, Kovács K. Zoltán; Katolikus Szemle, Róma, 1992
  • Megújuló egyház a megújuló társadalomban. 35. Magyar Pax Romana Kongresszus. 1993. április, Vép–Szombathely; szerk. Békés Gellért, Horváth Árpád; Bencés, Pannonhalma, 1993 (Katolikus szemle)
  • Szegénység, gazdagság, gazdálkodás. 36. Magyar Pax Romana Kongresszus. Siófok–Tihany, 1994; szerk. Békés Gellért, Endreffy Zoltán; Bencés, Pannonhalma, 1994 (Katolikus szemle)
  • Az evangélium: közös szolgálatunk ma. Kiengesztelődés és megbékélés. 5. Magyar Ökumenikus Találkozó, Gyula, 1995 április 17-23.; szerk. Balla Bálint, Békés Gellért; Bencés, Pannonhalma–Bp., 1995 (Katolikus szemle)
  • Kultúránk – válaszúton. 38. Pax Romana Kongresszus. Siófok, 1996. április 8-14.; szerk. Békés Gellért, Deme Tamás; Bencés, Pannonhalma, 1997

Bibliafordítás[szerkesztés]

  • Újszövetségi Szentírás; görög eredetiből ford., jegyz. Békés Gellért, Dalos Patrik; Külföldi Magyar katolikus Akció, Róma, 1951

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Unum omnes in Christo. In unitas servitio. Miscellanea Gerardo J. Békés octogenario dedicata. Vol. I.; szerk. Szennay András, Somorjai Ádám; Pannonhalmi Főapátság, Pannonhalma, 1995
  • Az egység szolgálatában. Köszöntő Békés Gellért 80. születésnapjára. II. köt.; szerk. Somorjai Ádám, közrem. Boór János, Kiss Ulrich, Kovács K. Zoltán; Pannonhalmi Főapátság, Pannonhalma, 1994 (Katolikus szemle)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Békés_Gellért&oldid=26008664”