Báttaszéki Lajos
Báttaszéki Lajos | |
Született | 1844. szeptember 20. Bátaszék |
Elhunyt | 1921. február 14. (76 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | ügyvéd, publicista |
Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (16. parcella, 40. sor, 16. sírhely) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Báttaszéki Lajos, született Hofmann Lajos néven[1] (Bátaszék, 1844. szeptember 20. – Budapest, 1921. február 14.) ügyvéd, publicista.
Életútja[szerkesztés]
A budapesti egyetemen tanult, s miután ügyvéd lett, előbb Nagyváradon, majd Aradon működött, 1889-től pedig Edvi Illés Károllyal együtt a fővárosban nyitott irodát. Sok szépirodalmi cikket, verset, jogi tanulmányt írt. Lefordította Löw Tóbiás és Wagner J. társaságában F. Mackeldey „A római jog tankönyve” című 3 kötetes művét, sokáig szerkesztette a „Nagyvárad” című politikai napilapot és a „Biharmegyei Közlöny”-t, majd a „Nagyváradi Közlöny”-t, a „Békésmegyei Közlöny”-t, az „Alföldi Lapok”-at, a „Büntető jogtudományi Szemle”-t, az „Alföldi Újság”-ot stb; vidéken és a „Kritikai Szemle”-t, majd a „Filo-szemita Füzetek”-et (1884) a fővárosban.
Művei: „Nők könyve” (Pest, 1864); „Hitregetan” (uo. 1864.): „Fővárosi genreképek” (Nagyvárad, 1867); „Polgári házasság vagy szerelem gőzzel” (1870); „A nők a magyar jogban”, (1872); „A magyar általános magánjogi törvénykönyv tervezete I.” (1874); „Mi a teendő a véderöre vonatkozó törvényjavaslattal szemben?” (1899). Bátaszéki a tiszaeszlári per idején felmerült antiszemitizmussal szemben filoszemita propagandát fejtett ki. Ez irányú röpiratai: „Mindenféle antisemitákról és zsidókról”, továbbá a „Tizenkét ellenröpirat”, melyek megjelenésük idején elterjedt olvasmányok voltak.
Művei[szerkesztés]
- Nők könyve. Hasznos és mulattató olvasmányok művelt hölgyek számára; szerzői, Pest, 1863
- Fővárosi genereképek; Hügel Ottó, Nagyvárad, 1867
- Polgári házasság vagy szerelem gőzzel. Elbeszélés; Hügel, Nagyvárad, 1870
- A nők a magyar jogban; Hollósy-Tichy Ny., Nagyvárad, 1872
- Mi a teendő a véderőre vonatkozó törvényjavaslattal szemben?; szerzői, Arad, 1889
- Legyen világosság! Az egyházpolitikai törvények párbeszédekben; Légrády, Bp., 1895
- A vérvád; Országos Központi Községi Ny. Rt., Bp., 1900
- Az orvos a jogéletben. Orvosok jogi tanácsadója; Petőfi Magyar Központi Kiadó-Vállalat, Bp., 1901
- Fővárosi zsánerképek; utószó, jegyz., képvál. Csontó Sándor; Kortárs, Bp., 2018 (A tegnap városa)
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929.
További információk[szerkesztés]
- Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.
- Tolnai világlexikona I–VIII. Budapest: Magyar Kereskedelmi Közlöny Hírlap- és Könyvkiadó-vállalat. 1912–1919.
- Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7
- Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. Budapest: „Stúdium” Kiadása. 1926. → (reprint kiadás: Kassák Kiadó, Budapest, 1993, ISBN 963-7765-39-5)