Burgundiai–svájci háború

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Burgundiai–svájci háború
A grandsoni csata korabeli ábrázolása
A grandsoni csata korabeli ábrázolása
Dátum 1474. október 25.1477. január 5.
Helyszín Lotaringia és a Ósvájci Szövetség északnyugati része
Casus belli Területi igények
Eredmény Svájci győzelem
Terület-
változások
A Burgundi hercegség felosztása
Parancsnokok
Blason Lorraine.svg II. René
Early Swiss cross.svg Ósvájci Konföderáció
Arms of the Duke of Burgundy since 1430.svg Károly burgundi herceg
Haderők
Lotaringiai Hercegség
Early Swiss cross.svg Ósvájci Konföderáció
Burgundi Hercegség
A Wikimédia Commons tartalmaz Burgundiai–svájci háború témájú médiaállományokat.

A burgundiai–svájci háború 1474 és 1477 között folyt változó intenzitással. A néhány nagyobb csatából álló összecsapássorozat a svájciak győzelmével ért véget. Az utolsó ütközetben elesett Károly burgundi herceg, és birodalmát, a Burgundi Hercegséget felosztották maguk között a Habsburgok és a franciák.

Előzmények[szerkesztés]

Merész Károly Rogier van der Weyden festményén

Az 1470-es évekre Merész Károly burgundi herceg Európa egyik legerősebb uralkodójává vált, aki folyamatos hadakozással igyekezett birodalma területét növelni. A Franciaország és a Német-római Birodalom közé beékelődött Burgundi Hercegség erősen központosított monarchia volt. 1474-re ellenőrzése alá vonta Elzász és Franche-Comté tartományokat, valamint szövetséget kötött a Savoyai Hercegséggel, amely a Vaud régió vezető hatalma volt. A 15. században ezek a területek az Ósvájci Konföderáció határainál feküdtek, így a herceg kielégíthetetlen területi ambíciói fenyegetést jelentettek a svájciakra.[1]

Károly 1474-re valamennyi szomszédjával, kivéve a Savoyai Hercegséget, ellenséges viszonyban állt. 1474. július 29-én csapatai megjelentek a Kölntől 35 kilométerre északra fekvő város, Neuss falai előtt. A város és Köln érseke között vita volt, és Ruprecht Károly segítségét kérte a lázongó város megleckéztetésére. A burgundi uralkodó úgy döntött, elfoglalja Neusst.[2]

1474. október 25-én, az agresszióra válaszul, a svájci konföderáció háborút hirdetett a Burgundi Hercegség ellen, csatlakozva a Zsigmond főherceg és az olyan városok, mint Strasbourg, Bázel és Colmar által kötött szövetséghez.[3]

Héricourt-tól Nancyig[szerkesztés]

1474. október 25-én háromezer berni és ötszáz freiburgi, valamint soleure-i katona indult el Héricourt felé, hogy elfoglalja a burgundiaiaktól. Károly sereget küldött az ostromlott város felmentésére. A felek november 13-án összecsaptak, és a hercegség hada vereséget szenvedett.[3]

A murteni csata ábrázolása 1480-84-ből

1475-ben Bern kanton három hadjáratot indított a Savoyai Hercegség területe ellen, és sok más település és erődítmény mellett elfoglalta Grandson várát. Ezek az akciók Merész Károly érdekeit sértették, különösen a Nagy Szent Bernát-hágó savoyai ellenőrzésének elvesztése. Ezzel a herceg elvesztette a gyors utánpótlás lehetőségét. A herceg a plantai csata után 17 nappal, 1475. november 30-án elfoglalta Nancyt, és a svájci szövetség ellen fordult.[4]

Merész Károly seregei 1476 februárjában értek Grandson várához, amelyet valamivel több mint ötszáz svájci katona védett. Az ostrom február 28-áig tartott, amikor a védők megadták magukat. Aznap és másnap a herceg a garnizont védő valamennyi, 412 férfit felakasztatta vagy vízbe fojtatta.[5][6]

A svájci kantonok által felállított sereg március 2-án megütközött a burgundiai haddal. A herceg lovassága tehetetlen volt a svájci lándzsás négyszögekkel szemben, és megfutamodott. [6] Károly hamar pótolta veszteségeit, és június 22-én ismét összecsapott a svájciakkal Murtennél. A csata a svájciak győzelmét hozta ismét. A kantonok egyesített csapata hatalmas mészárlást vitt végbe a burgundiaiak között.[7]

A herceg nem vesztette el optimizmusát, újabb hadjáratot tervezett, de korábbi szerencséje nem tért vissza. A svájciak teljesen elvágták szövetségesétől, a Savoyai Hercegségtől, elvesztette Vaudot, és hadserege soha nem érte el újra murteni létszámát. 1477. januárjában Merész Károly ismét ostromot indított Nancy ellen, de január 5-én a svájciakkal megerősített koalíciós sereg legyőzte csapatait, és a herceg életét vesztette a csatatéren. Holttestét csak napokkal később találták meg meztelenül, arcának egy részét letépték a ragadozók. Burgundia hamarosan elvesztette önállóságát.[7]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Albert Winkler 8-10. oldal
  2. Carl Pause
  3. a b Clifford J. Rogers 266. oldal
  4. Albert Winkler 13-16. oldal
  5. Albert Winkler 17-20. oldal
  6. a b BP
  7. a b Albert Winkler 33-34. oldal

Források[szerkesztés]