Bros
Bros | |
Információk | |
Eredet | Camberley, Surrey Egyesült Királyság |
Alapítva | 1986 |
Aktív évek | 1986 – 1992 2017 – |
Műfaj | pop, dance-pop |
Kiadó | CBS Records, Epic Records, |
Tagok | |
Matt Goss Luke Goss | |
Korábbi tagok | |
Craig Logan | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Bros egy 1986-ban alakult angol zenekar, mely Camberleyben, Surreyben alakult.[1] Tagjai Matt Goss és Luke Goss, akik ikrek, és Craig Logan. A tagok a Camberley-i Collingwood Iskolában voltak osztálytársak.[2] A csapatot a Pet Shop Boys menedzsere Tom Watkins karolta fel, és futtatta olyan dalokkal, mint a When Will I Be Famous? és I Owe You Nothing című slágerek. Logan 1989 végén kilépett a zenekarból, a fiúk duóként folytatták tovább, majd két sikertelen album után 1992-ben feloszlottak. A tagok 2016 októberében bejelentették, hogy 2017-ben visszatérnek a rivaldafénybe.
A Bros becslések szerint 16 millió albumot és 10 millió kislemezt értékesített világszerte. 2017-ben a Goss ikrek újra összeálltak, és két koncertet adtak a londoni O2 Arénában.
Történet
[szerkesztés]Korai évek
[szerkesztés]Luke Goss és Matt Goss 1968. szeptember 29-én születtek Lewishamben, Londonban.[3] Camberleyben, Surreyben telepedtek, le, miután szüleik elváltak, édesanyjuk új barátot talált, aki Luke-nek egy elektronikus dobkészletett vett, Matt pedig egy szaxofont kapott. Ekkor vették észre a zene iránti érdeklődésüket.[4] Az ikrek a Collingwood College nevű iskolába jártak, ahol a Blue nevű zenekarban zenéltek. Az iskolában találkoztak Craig Logannal (1969. április 22),[5] aki basszusgitáron játszott egy másik iskolai együttesben, a Stillbrookban. Logan emlékezett rá, hogy a Goss testvérek egy este megkeresték, hogy őt, hogy otthagyják a zenekarukat, és kérte Logant, hogy csatlakozzon hozzájuk, egy új zenekar megalapításához.[6] Logan igent mondott, és a trió sokféle nevet felvett az együttes nevével kapcsolatban, mielőtt a Gloss névre esett a választásuk.
Bo Herbert felfigyelt a csapatra, akinek ambíciói voltak arra, hogy menedzserként tevékenykedjen, és felkaroljon iskolai együtteseket. Herbert fia, Chris ugyanabba az osztályba járt, mint a fiúk, és apja megengedte a csapatnak, hogy a nyári konyhájukban gyakoroljanak. A demók rögzítéséért még pénzt is fizetett nekik. Azonban szerződés nem jöhetett létre közöttük, mivel 18 év alattiak voltak.[7]
Ebben az időszakban a Gloss találkozott Nicky Grahamm dalszerző és producerrel, aki dolgozott, és írt dalokat Tom Watkins zenei menedzserrel együtt.[8] Azt javasolta, hogy Watkins hallgassa meg a fiúkat, azonban Watkins nem volt lenyűgözve sem a megjelenésükkel, sem a zenéjükkel kapcsolatban, azonban rájött arra, hogy a csapatot fiú együttessé alakíthatja, mellyel a tini lányok kedvencévé válhatnak. A Gloss szakított Herberttel, és szerződést kötött Watkinsszal, és annak csapatával, amint betöltötték a 18. évüket.[7] Watkins átnevezte őket, és a Bros nevet felvették, noha a dalokat ők és Graham írták, "The Brothers" álnéven, annak benyomását keltve, hogy a testvérek maguk írják a dalaikat.[8]
Sikerek
[szerkesztés]A Bros debütáló kislemeze az I Owe You Nothing 1987 augusztusában jelent meg, azonban csak a 80. helyezést érte el az Egyesült Királyság kislemezlistáján.[9] Az áttörést azonban a második daluk, a When Will I Be Famous? hozta meg számukra, mely 1987 novemberében jelent meg. A dal a brit kislemezlistán a 2. helyezést ért el,[9] míg Írországban az 1. helyet érte el.[10] A dal Európa más országaiban, és Ausztráliában is Top 10-es sláger volt. Az Egyesült Államok Billboard Hot Dance Club Play listáján a 10. helyen szerepelt.[11]
A Bros következő harmadik kislemeze a Drop the Boy elődjéhez hasonlóan a brit kislemezlistán a 2.[9] míg Írországban az első helyen szerepelt.[10] Ausztráliában, Új-Zélandon, Svájcban, Norvégiában, és Nyugat-Németországban Top 10-es dal volt.
A Bros 1988. március 28-án jelentette meg debütáló Push című albumát, mely a 2. helyen szerepelt az Egyesült Királyság albumlistáján.[9] Noha soha nem érte el az első helyezést, mégis négyszeres platinát kapott az Egyesült Királyságban,[12] valamint kétszeres platina volt Ausztráliában, de platina helyezést ért el Új-Zélandon,[13] és arany státuszt Franciaországban,[14] Németországban,[15] Spanyolországban,[16] és Svájcban is, az eladások alapján.[17] A "Push" deluxe 3CD-s változata a Cherry Pop Records jóvoltából 2013-ban jelent meg az album 25. évfordulója alkalmából, mely bónusz dalokat is tartalmaz.[18]
A Bros 1988 júniusában újból kiadta az "I Owe You Nothing" című dal remix változatát, mely az 1. helyezést érte el a brit kislemezlistán.[9] A dal Írországban a 2. helyezést érte el,[10] és a világ nyolc országában Top 10-es helyezés volt. Ez volt a második Top 10-es daluk az Egyesült Államok Billboard Hot Dance Club Play listáján.[11] Két további kislemez jelent meg az albumról, az "I Quit" 1988 szeptemberében, mely a 4. helyezést érte el a brit kislemezlistán, és a "Cat Among the Pigeons" című dal, mely dupla A oldalas kislemezen szerepelt a "Silent Night" című karácsonyi feldolgozásukkal. Ez a dal a 2. helyezés volt az Egyesült Királyság kislemezlistáján.[9]
Ezután a trió bejelentette első brit koncert turnéját, mely a "Bros Push Live" címet kapta. A jegyek 1 órán belül elfogytak, mind a 14 előadásra. A nagymértékű kereslet további dátumokat eredményezett.
A csapat népszerűségét a zenei sajtó csak "Brosmania" -nak nevezte, a tizenéves lányok pedig "Brosettes" néven hívták a csapatot. 1988 szeptemberében a rendőrségnek le kellett zárnia az Oxford Street egy részét London központjában, mert túl sok rajongó érkezett az MHV lemezbolt elé a zenekar dedikálására.[19] A Bros rajongói klubjához, az úgynevezett "Bros Front" -nak világszerte 6 millió rajongója csatlakozott.
Logan 1989 elején távozott a zenekarból több betegségre hivatkozva, többek között krónikus fáradtságra hivatkozva,[20] és mivel a betegségéből adódóan járni sem tudott, segítséggel tudott csak a színpadon maradni. Logan hat hétig volt kórházba, és további hat hónapig volt rehabilitáción, hogy ismét járni tudjon.[21] Logan úgy döntött, hogy a sztárság nyomása túlságosan megterhelő számára, melyet közölt Mattel, és Luke-val. Utoljára közösen 1989-ben a Smash Hits Poll Winners Partyn jelentek meg, de ez volt az utolsó közös megjelenésük. Logan később megjelent a BBC1 csatornán, a "Wogan" című műsorban, hogy elmondja, miért hagyta ott az együttest. Az interjú során Logan beszélt a Bros menedzsere általi fizetetlen jogdíjakkal szembeni jogi lépésekről, de megerősítette, hogy betegsége miatt lépett ki a zenekarból.
A Bros duóként folytatta tovább a zenei karrierjét. Matt Goss és Luke Goss pedig a "The Global Push" című világturnén fellépett Ausztráliában, Japánban, Európában, és az Egyesült Királyságban.[22][23]
A világturné utáni rövid szünet után a Bros stúdióba vonult, hogy felvegye második albumát a The Time címűt. Az album 1989. október 16-án jeent meg, és a brit albumlistán a 4. helyre került. Az első héten az Egyesült Királyságban 150.000 példányt adtak el a lemezből. Az albumról több kislemez is napvilágot látott, úgy mint a Too Much, a Chocolate Box, vagy a Madly in Love, és a Sister.
A Bros 77.000 rajongó előtt lépett fel a "Bros in 2 Summer" című egyszeri koncertjén a Wembley Stadionban, ahol fellépett a Salt 'n' Pepa egyik tagja is, Debbie Gibson.[24]
1991-ben a Bros kiadta harmadik, és egyben utolsó albumát a Changing Facest, mielőtt a zenekar 1992-ben feloszlott. Két kislemez jelent meg az albumról: Are You Mine?, mely a 12. helyezett volt a brit kislemezlistán, és a Try mely csupán csak a 27. helyre jutott a slágerlistán.[9] Az album nem volt különösebben sikeres, így a brit albumlistán a 18. helyen szerepelt.
A Bros 11. Top 40-es kislemezt, és 3 Top20-as albumot produkált az Egyesült Királyságban. A csapat világszerte becslések szerint 16 millió albumot adott el.[25] A zenekar soha nem volt sikeres az Egyesült Államokban, ahol viszonylag ismeretlenek voltak.[26]
Élet a Bros után
[szerkesztés]Matt Goss a 90-es években szólókarrierbe kezdett, és megjelentetett pár sikeres dalt. "The Key" és a "If You Were Here Tongiht" címűeket.[27] Saját rezidenciával rendelkezik a Las Vegas-i Palmsban,[28] a Caesars Palaceben,[29] és a Mirageban.[30]
Luke Goss Amerikába költözött, és filmszínész lett. Játszott a Penge 2 és a "Hellboy 2 - The Golden Army" című filmben, valamint szerepelt az angol "Interwiev with a Hitman" című filmben 2012-ben, és megrendezte első filmjét a "Move" címűt 2018-ban.[31]
Craig Logan dalszerző és később menedzser lett, miután 1989-ben távozott a zenekarból. Ebben az időben Kim Appleby volt a barátnője, és számos dalának társszerzője volt. 2006 és 2010 között az RCA Records kiadó vezetője volt az Egyesült Királyságban, mielőtt saját kiadót alapított.[32]
Újraegyesülés
[szerkesztés]2008. július 1-én Matt Goss nyilatkozott a BBC Newsnak, hogy megállapodtak az együttessel az újraegyesítésről.[33] Testvére Luke azonban tagadta ezeket a híreket.[34] 2010. szeptember 14-én Matt Goss kijelentette, hogy a zenekar nem fog újraegyesülni a közeljövőben, mondván, ez csak egy hirtelen ötlet volt, mely elmúlt.[35]
2016. október 5-én bejelentették, hogy 2017. augusztus 19-én egy 30. születésnapi Bros koncertre kerül sor az O2 Arénában, melyen Matt és Luke Goss lép fel. Craig Logan sok sikert kívánt a tagoknak, azonban ő nem kívánt részt venni a koncerten. Ezen kívül egy másik időpontot is megjelöltek az O2 Arénában lévő koncertre, valamint további fellépéseket Manchesterben, Glasgowban, Birminghamben, és Newcatle, ben, és Tyne-ben, azonban a londoni és Manchesteri fellépéseken kívül a többi koncertet törölték a zenekar váratlan logisztikai problémáira hivatkozva. Az első Bros koncert a Wembley Stadionban 28 évvel ezelőtt volt.[36] Készült egy dokumentumfilm a Bros újraegyesítéséről, valamint a próbákról, előadásokról az O2 Arénában, mely a Bros: After the Screaming Stops címet kapta. A dokumentumfilmet 2018. október 18-án mutatták be a 2018. évi BFI londoni filmfesztivál részeként, és korlátozottan mozikban is bemutatták 2018. november 9-én. DVD-n, és digitálisan letölthetővé november 12-én vált elérhetővé.[37] A film 1. helyezést ért el a hivatalos Music Video Chart listán.[38] A filmet a BBC Four csatornán december 23-án mutatták be, mely az év egyik karácsonyi televíziós eseménye lett a későbbi népszerűség miatt, melyet a BBC iPlayeren is elérhetővé tettek.[39]
A dokumentumfilm sikerét követően a duó bejelentette, hogy 2019. július 5-én fellép a londoni O2 Brixton Academy-ben, melyet további brit turnék követnek.[40]
2019 márciusában a Balance Magazinban közzétett interjúban a Bros bejelentette, hogy debütáló albumukat a "Push"-t egy modernebb stílusban újra felveszik, és a jövőben új albumot is megjelentetnek.[41]
Kislemezek
[szerkesztés]- I Owe You Nothing (1987, 1988-ban újból kiadták)
- When Will I Be Famous? (1987)
- Drop the Boy (1987)
- I Quit (1988)
- Cat Among the Pigeons / Silent Night (1988)
- Too Much (1989)
- Chocolate Box (1989)
- Sister (1989)
- Madly in Love (1990)
- Are You Mine (1991)
- Try (1991)
Albumok
[szerkesztés]- Push (1988)
- The Time (1989)
- Changing Faces (1991)
- Best Remixes (1991)
- Best of Bros (2004)
- I Owe You Nothing Deluxe Edition (2011)
- Push Deluxe Edition (2013)
- The Time Deluxe Edition (2014)
- Bros Gold (2020)
Videoklipek
[szerkesztés]- Push Live Tour (1988)
- Push Over (1989)
- The Big Picture (2005)
Díjak és jelölések
[szerkesztés]Díjkiosztó | Dátum | Kategória | Eredmény | Hivatkozás(ok) |
---|---|---|---|---|
Brit Awards | 1989. február 13. | A brit legújabb együttes | Elnyerte | [42] |
Diszkográfia
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ Barrowman, John (interviewer). 'Electric Circus' [Television production]. United Kingdom: BBC. (Hozzáférés ideje: 22 September 2011.)
- ↑ McEwan, Fergus. „Bros were 'beautiful peacocks' at school, says teacher”, getsurrey, 2016. október 12. (Hozzáférés: 2017. március 6.)
- ↑ Bros, 12–13. o. (1988. február 9.)
- ↑ Let's Make Lots of Money: Secrets of a Rich, Fat, Gay, Lucky Bastard. Virgin Books (2016. január 4.). ISBN 978-0-75354-196-8
- ↑ Bitz, 4. o. (1988. május 3.)
- ↑ Burrell, Ian. „'I never wanted to be famous': Craig Logan on the Bros years”, The Independent , 2011. július 30. (Hozzáférés: 2019. március 12.)
- ↑ a b Perrone, Pierre. „Obituary: Bob Herbert”, The Independent , 1999. augusztus 13. (Hozzáférés: 2019. március 12.)
- ↑ a b Graham, Nicky. I Wrote That: Bros – When Will I Be Famous. Performing Rights Society (2017. szeptember 1.). Hozzáférés ideje: 2019. március 12.[halott link]
- ↑ a b c d e f g Official Charts > Bros. Official Charts Company. (Hozzáférés: 2016. október 7.)
- ↑ a b c Bros Irish Singles. IRMA. [2009. június 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 12.)
- ↑ a b Bros – Chart History – Dance Club Songs. Billboard.com . (Hozzáférés: 2019. március 12.)[halott link]
- ↑ BRIT Certified Awards – Bros – Push. Bpi.co.uk . (Hozzáférés: 2019. március 8.)
- ↑ Official Top 40 Albums: 18 December 1988. Recorded Music NZ. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
- ↑ Les Certifications – Notre Base de Données. SNEP. (Hozzáférés: 2019. március 12.)[halott link]
- ↑ Gold-/Platin-Datenbank. BVMI. (Hozzáférés: 2019. március 12.) Enter "Bros" under Interpret and "Push" under Titel, and click "Suchen".
- ↑ Sólo Éxitos 1959–2002 Año a Año: Certificados 1979–1990 (spanish nyelven). Iberautor Promociones Culturales
- ↑ Swiss Charts Edelmetall. Swisscharts.com. (Hozzáférés: 2013. december 1.)
- ↑ Bros / "Push" 25th Anniversary 3CD Deluxe Edition track listing. superdeluxeedition , 2013. szeptember 6. (Hozzáférés: 2016. október 5.)
- ↑ 1000 UK Number One Hits. Omnibus Press (2013. január 4.). ISBN 978-0-85712-360-2
- ↑ Savage, Mark. „Bros brothers reunite for 30th anniversary concert”, BBC News , 2016. október 5. (Hozzáférés: 2016. október 5.) (brit angol nyelvű)
- ↑ [1] [halott link]
- ↑ ROCKMAN, LISA. „Bros are back for love, not money”, Newcastle Herald , 2017. május 5. (Hozzáférés: 2019. október 16.)
- ↑ Bros announce Australian tour. News.com.au , 2017. március 9. (Hozzáférés: 2019. október 16.)
- ↑ Bros promise 'outrageously enjoyable' comeback - BBC News 5 October 2016
- ↑ Singh, Anita. „This was no cheesy nostalgia-fest: Eighties band Bros are back and they mean business – London's 02 Arena, review”, Daily Telegraph , 2017. augusztus 20. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
- ↑ Staff, Guardian. „It's Goss, not gross, from now on”, The Guardian, 2003. november 15. (Hozzáférés: 2020. február 20.) (brit angol nyelvű)
- ↑ Matt Goss full Official Chart History. Official Charts . (Hozzáférés: 2019. január 9.)
- ↑ „Hyper-hip Matt Goss finds a fit at the Palms’ ‘Gossy Room’”, Las Vegas Sun Newspaper (Hozzáférés: 2019. január 9.)
- ↑ „Matt Goss to debut new residency show at Caesars Palace in Las Vegas”, AXS (Hozzáférés: 2019. január 9.)
- ↑ „Matt Goss set to return to the Strip at The Mirage”, Las Vegas Review Journal (Hozzáférés: 2019. január 9.)
- ↑ Luke Goss interview: Your Move, Directing, Guillermo del Toro. Den of Geek . (Hozzáférés: 2019. január 9.)
- ↑ Savage, Mark: Craig Logan 'not interested' in joining Bros reunion. BBC News , 2016. október 14. (Hozzáférés: 2018. december 10.)
- ↑ Bros reunion tour plan revealed. BBC News , 2008. július 1. (Hozzáférés: 2018. december 10.)
- ↑ „Luke scotches Bros reunion rumours”, Daily Express , 2008. július 2. (Hozzáférés: 2018. december 10.)
- ↑ Goss rules out Bros reunion. Yahoo! News , 2010. szeptember 14. [2010. szeptember 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 14.)
- ↑ Savage, Mark: Bros scrap the majority of their 2017 reunion tour. BBC News , 2017. március 6. (Hozzáférés: 2018. december 10.)
- ↑ Sherwin, Adam. „Bros: After The Screaming Stops – Goss breakdown is the best music film since This Is Spinal Tap”, The Independent i News , 2018. október 17. (Hozzáférés: 2018. december 10.)
- ↑ Official Music Video Chart Top 50: 18 November 2018 – 24 November 2018. Official Charts Company, 2018. november 18.
- ↑ „'Funny/scary' Bros documentary becomes surprise Christmas TV hit”, BBC News, BBC, 2018. december 28. (Hozzáférés: 2018. december 28.)
- ↑ „Bros to play comeback show after documentary goes viral”, BBC News, 2019. január 14. (Hozzáférés: 2019. március 11.)
- ↑ Gill, James: Bros on making a comeback and being better together. Balance , 2019. március 11. (Hozzáférés: 2019. július 21.)
- ↑ History. BRIT Awards . [2012. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 11.)