Borvörös susulyka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Borvörös susulyka
Inocybe adaequata Britzelm 340.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Kalaposgombák
Család: Inocybaceae
Nemzetség: Inocybe
Tudományos név
Inocybe adaequata
(Britzelm.) Sacc.
Szinonimák

Inocybe jurana

Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Borvörös susulyka témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Borvörös susulyka témájú kategóriát.

A borvörös susulyka
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
fogyasztásra alkalmatlan
Tox Inedible icon.svg
Életmód
Tráma
Spórapor
Mycorrhizal ecology icon.png
mikorrhizás
Gills icon.png
lemezes
Brown spore print icon.png
barna
Kalap
Lemezek
Tönk
Umbonate cap icon.svg
púpos
Adnate gills icon2.svg
tönkhöz nőttek
Bare stipe icon.svg
csupasz

A borvörös susulyka (Inocybe adaequata) a susulykafélék családjába tartozó, lomberdőkben termő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A borvörös susulyka kalapjának átmérője 4-8 (10) cm, alakja kúpos, púpos. Felülete sugarasan szálas, közepe felé rányomott sötét pikkelyekkel. Széle fiatalon begöngyölt, később kiterülő, hullámos lesz, gyakran behasadozik. Színe barna, borvöröses árnyalattal; a közepe sötétebb. Húsa fiatalon fehéres, később vörösödő. Szagát lisztre, gyümölcsére esetleg spermáéra emlékeztetőként is leírták.

Lemezei fiatalon tönkhöz nőttek, de idővel elválnak tőle. Eleinte agyagszínűek, majd barnásak leszek (világos élekkel), de vörösesen-rózsásan elszíneződhetnek.

Spórapora barna. Spórái többé-kevésbé elliptikusak (vagy bab, vese alakúak), simák, méretük 9-15 x 5-8 µm.

Tönkje 3-8 cm magas és 1-2 cm vastag. Alakja hengeres vagy tövénél kissé vastagodó, néha kissé csavart. Színe fehéres, idővel különösen alsó részén borvöröses, felülete szálas.

Hasonló fajok[szerkesztés]

Más susulykákkal, pl. a mérgező körteszagú susulykával lehet összetéveszteni.

Elterjedése és élőhelye[szerkesztés]

Európában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon nem gyakori.

Lomberdőkben, főleg tölgy és bükk alatt található meg. Júniustól októberig terem.

Egyes források szerint ehető, de muszkarint tartalmazó, mérgező rokonai miatt fogyasztása nem ajánlott.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]