Borrelia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Borrelia
Rendszertani besorolás
Domén: Baktériumok (Bacteria)
Törzs: Spirochaetes
Osztály: Spirochaetes
Rend: Spirochaetales
Család: Spirochaetaceae
Nemzetség: Borrelia
Swellengrebel 1907
Típusfaj
Borrelia anserina
(Sakharoff 1891) Bergey et al. 1925
Fajok

Borrelia afzelii
Borrelia anserina
Borrelia burgdorferi
Borrelia garinii
Borrelia hermsii
Borrelia recurrentis
Borrelia valaisiana
Borrelia vincentii
stb.

Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Borrelia témájú kategóriát.

A Borrelia a spirochaeta baktériumok egyik nemzetsége. Borreliózist, azaz Lyme-kórt okozó, zoonotikus baktériumok tartoznak ide; a fertőzés vektorai jellemzően kullancsok és tetvek, fajtól függően.[1] 36 faja ismeretes.

Lyme-kór[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 36 ismert Borrelia-fajból 12 bizonyult a Lyme-kór okozójának. A kullancsokkal terjedő Lyme-kór főbb okozói a Borrelia burgdorferi, a Borrelia afzelii, a Borrelia garinii és a Borrelia valaisiana.

Genetika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Borrelia génusz valamennyi megvizsgált faja egy kb. 900 kilobázispár hosszúságú, lineáris kromoszómával és nagyszámú, lineáris és/vagy körkörös, 5-220 kilobázispár méretű plazmiddal rendelkezik. Eddig a B. burgdorferi, B. garinii, B. afzelii, B. duttonii és B. recurrentis genomja került szekvenálásra. A háztartási gének túlnyomó többségét tartalmazó kromoszómák géntartalma és felépítése meglehetősen állandó a génuszon belül. Sokkal változékonyabbak a plazmidok, melyek a Borrelia ízeltlábú és gerinces gazdaállataival kölcsönhatásba lépő, differenciálisan expresszált felületi fehérjéket kódolják. A B. burgdorferi típustörzsét, a strain B31-et tanulmányozták a leginkább részletekbe menően; ez 12 lineáris és 9 körkörös plazmidot tartalmaz, amik együttesen kb. 612 kilobázispárt tesznek ki. A plazmidok, más bakteriális plazmidokhoz képest szokatlan módon számos paralóg szekvenciával, nagy számú pszeudogénnel és egyes esetekben létfontosságú génekkel rendelkeznek. Ráadásul, némely plazmid olyan tulajdonságokkal rendelkezik, ami arra utal, hogy ezek profágok. Felfedeztek némi korrelációt a genomtartalom és a patogenitás között, a jövőben a komparatív genomanalízis eredményeket hozhat ezen a területen.[1]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Samuels DS; Radolf, JD (editors). Borrelia: Molecular Biology, Host Interaction and Pathogenesis. Caister Academic Press (2010). ISBN 978-1-904455-58-5 

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]