Bolgár Mihály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Bolgár Mihály
Született 1835. szeptember 24.
Kökényes
Elhunyt 1879. július 15. (43 évesen)
Kökényes
Nemzetisége magyar
Foglalkozása pap,
pedagógus

Bolgár Mihály (Kökényes, 1835. szeptember 24. – Kökényes, 1879. július 15.) piarista rendi pap és tanár.

Élete[szerkesztés]

Atyja kántortanító volt; a gimnázium két alsó osztályát Pesten a piarista-rendieknél, a 3. és 4. osztályt Gyöngyösön, az 5. és 6. ismét Pesten végezte és 1853. szeptember 18.-án a piarista tanító-rendbe lépett. Az 1854. évet Vácon mint újoncnövendék töltötte s a következő két év alatt Szegeden fejezte be a középiskolát. Tanári pályáját 1857-ben Debrecenben kezdette; 1859-től 1862-ig Kolozsvárott a felső gimnáziumban, 18631867-ig ismét Debrecenben működött. Elvégezvén magánszorgalommal a teológiát, 1864. szeptember 7.-én miséspappá szentelték. 18691870-ig Szegeden, majd Kecskeméten és Pesten tanította a történelmet, földrajzot és magyar irodalmat. 1870-ben a szegedi gimnázium igazgatójává neveztetett ki, megtartván a két legfelsőbb osztályban a történelmi tanszéket. 1871 novemberében Andrássy Gyula gróf gyermekei Tivadar és Gyula mellé nevelőül hivta meg és decemberben a külügyminiszter családjához Bécsbe utazott. Ezentúl majdnem kizárólag e hivatásának élt; olykor megfordult külföldön is. Időközben azonban szorgalmasan gyűjtötte a tudományos anyagot Világtörténelméhez.

Munkái[szerkesztés]

  • Az egyetemes földrajz alapvonalai. Klöden után átdolg. Szeged, 1871. Két rész.
  • Miért mentünk Boszniába és Herczegovinába. Év nélkül. (Röpirat Volgai Uszuba névvel.)
  • A régi arabok családi életéről és jelleméről. Bpest, 1879. (Magyar Könyvesház 59.)

Irodalmi működése apróbb történelmi dolgozatain kivül, főleg a földrajz művelésére terjedt. 1860–67-ben már több apróbb értekezéssel lépett föl. Időszerű gondolatok a földrajz tanítása körül (1868.). A következő évben, mint pesti tanár részt vett a kath. egyház autonomikus mozgalmaiban s a kisebbség lapjának, a Szabad Egyháznak irt közleményeket többnyire Jelőcs és Tatrosi Pálos álnevek alatt; ugyanekkor munkatársa volt a Természetnek és Tanügyi Füzeteknek (1868–69.); irt a Fővárosi Lapokba (1870.), Tanáregylet Közlönyébe (III. k.); 1878-ban a Századokba.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Catalogus Provinciae Hungariae Ordinis Scholarum Piarum 1666-1997. Léhl István adatgyűjtését sajtó alá rend. és kieg. Koltai András. Bp., Magyar Piarista Tartományfőnökség, 1998.
  • Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-.