Bodzássy István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Bodzássy István
Született 1887. december 11.
Makó
Meghalt 20. század
Nemzetisége magyar
Stílusa plein air, impresszionizmus
Iskolái József Attila Gimnázium

Bodzássy István (Makó, 1887. december 11. – ?) magyar festőművész.

Élete[szerkesztés]

Kereskedőcsaládban született Makón, szülei Bodzási István és Gábor Lilla voltak. Szülővárosában végezte elemi iskoláját, majd három évig tanult a helyi gimnáziumban. Tanulmányait Aradon folytatta, érettségit is ott tett. Rajztanára Visontay Kálmán volt, aki felfedezte Bodzássy tehetségét. Beiratkozott Balla Frigyes magániskolájába, majd 1907-ben a nagybányai szabadiskola növendéke lett; itt ismerkedett meg a plein airrel és az impresszionista festészettel. Nagybányán festett alkotásait Iványi-Grünwald Béla korrigálta.

1910-ben elnyert egy aradi ösztöndíjat, amivel Münchenbe utazott. Itt 4 évig tartózkodott (1910–1914), egy orosz festő impresszionista magániskolájának volt tagja. Nyaranta hazajárt Nagybányára.

1914-ben Párizsba utazott; az itt szerzett élményein, tapasztalatain alapult festményeinek későbbi merész, fölfokozott színvilága. Az első világháborúban orosz fogságba esett; itt portrékat festett. Magyarországra hazatérve Szegeden telepedett le. 1919-ben két képpel szerepelt egy városi tárlaton. Juhász Gyula itt pillantotta meg Bodzássy képeit.

A festőművész 1920. február 14-én összeházasodott Löffler Kató iparművésszel. Felesége műtermében állította ki képeit, amit Juhász Gyula ismét nagy elragadtatással fogadott, összeismertette Espersit Jánossal, és visszacsábította Makóra. A költő közreműködésével ismerkedett meg a szegedi diákírókkal; megtervezte a Lírai antológia és a Csönd című lap címlapját. Szülővárosában 1921-ben mutatkozott be tárlatával, amin 28 vázlatot, festményt és rajzot mutattak be a református egyház tanácstermében.

Előbb Apátfalván töltött el sok időt festegetéssel, majd 1923 januárjában Németországba költözött. Szülőhazájába már nem tért vissza soha.

Főbb művei[szerkesztés]

  • A babiloni vizeknél
  • Énekek éneke
  • Espersit János
  • Ex libris
  • Kárász utca télen
  • Kirándulás
  • Merengés
  • Salome
  • Tánc
  • Virágos fák

Források[szerkesztés]

  • Festői művészpályák in Makó története 1920-tól 1944-ig (Szerkesztette: Tóth Ferenc dr.) Makó, 2004 ISBN 963-03-3391-0

Külső hivatkozások[szerkesztés]