Bodzássy István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bodzássy István
Született1887. december 11.
Makó
Meghalt20. század
Nemzetisége magyar
Stílusa plein air, impresszionizmus
Iskolái József Attila Gimnázium

Bodzássy István (Makó, 1887. december 11. – ?) magyar festőművész.

Élete[szerkesztés]

Kereskedőcsaládban született Makón, szülei Bodzási István és Gábor Lilla voltak. Szülővárosában végezte elemi iskoláját, majd három évig tanult a helyi gimnáziumban. Tanulmányait Aradon folytatta, érettségit is ott tett. Rajztanára Visontay Kálmán volt, aki felfedezte Bodzássy tehetségét. Beiratkozott Balla Frigyes magániskolájába, majd 1907-ben a nagybányai szabadiskola növendéke lett; itt ismerkedett meg a plein airrel és az impresszionista festészettel. Nagybányán festett alkotásait Iványi-Grünwald Béla korrigálta.

1910-ben elnyert egy aradi ösztöndíjat, amivel Münchenbe utazott. Itt 4 évig tartózkodott (1910–1914), egy orosz festő impresszionista magániskolájának volt tagja. Nyaranta hazajárt Nagybányára.

1914-ben Párizsba utazott; az itt szerzett élményein, tapasztalatain alapult festményeinek későbbi merész, fölfokozott színvilága. Az első világháborúban orosz fogságba esett; itt portrékat festett. Magyarországra hazatérve Szegeden telepedett le. 1919-ben két képpel szerepelt egy városi tárlaton. Juhász Gyula itt pillantotta meg Bodzássy képeit.

A festőművész 1920. február 14-én összeházasodott Löffler Kató iparművésszel. Felesége műtermében állította ki képeit, amit Juhász Gyula ismét nagy elragadtatással fogadott, összeismertette Espersit Jánossal, és visszacsábította Makóra. A költő közreműködésével ismerkedett meg a szegedi diákírókkal; megtervezte a Lírai antológia és a Csönd című lap címlapját. Szülővárosában 1921-ben mutatkozott be tárlatával, amin 28 vázlatot, festményt és rajzot mutattak be a református egyház tanácstermében.

Előbb Apátfalván töltött el sok időt festegetéssel, majd 1923 januárjában Németországba költözött. Szülőhazájába már nem tért vissza soha.

Főbb művei[szerkesztés]

  • A babiloni vizeknél
  • Énekek éneke
  • Espersit János
  • Ex libris
  • Kárász utca télen
  • Kirándulás
  • Merengés
  • Salome
  • Tánc
  • Virágos fák

Források[szerkesztés]

  • Festői művészpályák in Makó története 1920-tól 1944-ig (Szerkesztette: Tóth Ferenc dr.) Makó, 2004 ISBN 963-03-3391-0

Külső hivatkozások[szerkesztés]