Ugrás a tartalomhoz

Giovanni Boccaccio

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Bocaccio szócikkből átirányítva)
Giovanni Boccaccio
Született1313. június 16.
((Certaldo))
Elhunyt1375. december 21. (62 évesen)
Certaldo
ÁllampolgárságaFirenzei Köztársaság
Foglalkozása
Halál okaödéma
SírhelyeSanti Jacopo e Filippo
A Wikimédia Commons tartalmaz Giovanni Boccaccio témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Giovanni Boccaccio (ejtsd: dzsovánni bokkáccso[1]) (Certaldo, 1313. június 16. – 1375. december 21.) olasz író, költő, humanista.

Élete

[szerkesztés]

Apja, Boccaccio di Cellino mint az egyik firenzei bankház utazó ügynöke Párizsban ismerkedett meg egy vagyontalan francia özveggyel, akinek tőle született a későbbi író – törvénytelen gyermekként – Certaldóban.

Apjánál nevelkedett Firenzében, féltestvéreivel együtt. (Apja egy másik nőt vett feleségül, nem az ő anyját.) Boccaccio Nápolyban tanult, s közben egy gazdag kereskedő feleségének lett ifjú szeretője, de Fiammetta – így nevezte kedvesét írásaiban – hamarosan kiadta az útját. Autodidakta módon képezte magát: megtanult latinul, görögül, megismerte az antik szerzőket.

Apja halála (1349) után visszatért Firenzébe. 1348 és 1353 között írta legfontosabb, az utókor csodálatát kiváltó művét, a Dekameront. Jó barátja volt a nála alig idősebb Petrarcának: levelezésük bensőséges viszonyra utal. Élete utolsó húsz évét humanista tanulmányainak szentelte. Tudós munkáit latinul írta, s ezekre volt a legbüszkébb, de írt még 16 allegorikus eklogát, két moralizáló életrajzgyűjteményt, s egy nagyméretű mitológiai magyarázatgyűjteményt.

Szegényen, anyagi gondok közt élt Certaldóban és Firenzében. Jellemző, hogy Petrarca 50 aranyat hagyott Boccaccióra végrendeletében azzal a megkötéssel, hogy bundát vegyen rajta. Nem sokkal élte túl nagy barátját; Certaldóban halt meg ősei házában, 1375. december 21-én.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Művei

[szerkesztés]
Andrea del Castagno: Giovanni Boccaccio, freskórészlet az Uffizi képtárban (1450)

Fő műve a Dekameron (Decameron) (1348–1353): Irodalomtörténeti jelentősége, hogy általa vált önálló irodalmi műfajjá a novella.

További művei

[szerkesztés]
  • Amorosa visione (1342)
  • Buccolicum carmen (1367–69)
  • Caccia di Diana (1334–37)
  • Comedia delle ninfe fiorentine (Amato, 1341–42)
  • Corbaccio (1365 körül, a dátum vitatott)
  • De mulieribus claris (1361)
  • Elegia di Madonna Fiammetta (1343-44)
  • Esposizioni sopra la Comedia di Dante (1373–74)
  • Egy szerelem megpróbáltatásai (Filocolo) (1336–39)
  • Nimfák színjátéka (Filostrato) (1335 vagy 1340)
  • Genealogia deorum gentilium libri (1360, 1374)
  • Ninfale fiesolano (1344–46?)
  • Rime (1374)
  • Teseida delle nozze di Emilia (1341 előtt)
  • Trattatello in laude di Dante (1357)
  • Zibaldone Magliabechiano (1351–56)

Magyarul

[szerkesztés]

1919-ig

[szerkesztés]

deákra ford. Philippus Beroaldus, ford. G. E. T.; Esler Márton, s.l. (uo.), 1737

  • Dekameron, vagy A száz elbeszélés; ford. Zempléni P. Gyula; Deubler, Budapest–Bécs, 1890
  • Válogatott elbeszélések a Dekameronból; ford., bev. Radó Antal; Lampel, Budapest, 1899 (Magyar könyvtár)
  • Giovanni Boccaccio Decameronja. Teljes fordítás életrajzzal, jegyzetekkel; ford., jegyz. Bokor János; Brassói Lapok Ny., Brassó, 1909
  • Boccaccio száz elbeszélése. 100 érdekes képpel; ford. Szász Károly; Rozsnyai, Budapest, 190?
  • A vészjel; in: Boudoir-idyllek; s. n., Budapest, 190? (Pikáns könyvtár)
  • Fiammetta; ford., bev. Cs, Papp József Franklin, Budapest, 1913 (Olcsó könyvtár)
  • Lisetta / Lizetta. Az eredeti szöveg és hű fordítása; ford. Honti Rezső; Lantos, Budapest, 1919 (Kétnyelvű klasszikus könyvtár)

1920–1944

[szerkesztés]
  • Dekameron, 1-5.; bev., ford. Balla Ignác; Kultúra, s.l., 1921–1922
  • Trattatello in laude di Dante azaz Dante dicsérete. Giovanni Villani Firenzei krónikájának Dante-rubrikája és a Boccaccio-féle Vita intera néhány fejezete; ford. bev., jegyz. Kaposy József; Kner, Gyoma, 1921 (Monumenta literarum) – hasonmásban: Magvető, 1982
  • Corbaccio vagy A szerelem labirintusa; ford. Komor Zoltán, Komor András; Világirodalom, Budapest, 1922 (Boccaccio válogatott munkái)
  • Dekameron, melyben hét bájos firenzei hölgy és három ifjú száz tarka mesét kötött a szerelem hervadhatatlan örökifjan virágzó csokrába; ford. Forró Pál, Szini Gyula; Nova, Budapest, 1926 (Szerelmes századok)
  • Dekameron, 1-3.; ford. R. Vay József [Révay József], versford. Radó Antal; Könyvkedvelők, Budapest, 1931
  • Boccaccio legszebb novellái; ford. R. Vay József [Révay József]; Az Est Lapok, Budapest, 1935 (Pesti Napló könyvek)
  • Dante élete; ford., bev. Füsi József; Róma, Budapest, 1943 (Olasz kincsek)
  • A férj feltámadása; ford. Takáts Ifigénia; Aurora, Budapest, 1943

1945 után

[szerkesztés]
  • Dekameron vagy Szerelemre csábító könyv; ford. I. Regien; Anonymus Ny., Budapest, 1947
  • Dekameron. Válogatás; ford. Révay József, vál., bev., jegyz. Kardos Tibor; Szépirodalmi, Budapest, 1954 (A világirodalom klasszikusai)
  • Szaladin szultán barátsága. Mesék; ford. Révay József, átdolg. Mészöly Miklós; Móra, Budapest, 1957 (Kispajtások mesekönyve)
  • Dekameron, 1-2.; ford. Révay József, versford. Jékely Zoltán; Európa, Budapest, 1961
  • Boccaccio művei; szerk. Kardos Tibor, Rózsa Zoltán, ford. Jékely Zoltán et al., utószó, jegyz. Rózsa Zoltán; Helikon, Budapest, 1964 (Helikon klasszikusok)
  • Boccaccio száz elbeszélése. 1.; Kincses, Toronto, 196? (Kincses regények)
  • Corbaccio avagy A szerelem útvesztője; ford. Jékely Zoltán, jegyz. Rózsa Zoltán; Magyar Helikon–Európa, Budapest, 1968
  • Dante élete; bev., jegyz. Oláh Tibor, ford. Füsi József; Kriterion, Bukarest, 1986 (Téka)
  • Harmónia és életöröm. Válogatás Petrarca, Boccaccio és Chaucer műveiből; Interpopulart, Szentendre, 1993 (Populart füzetek)
  • A magyar decimeron. Mesélő sorok. Boccaccio Dekameronjának morzsái; összelopkodta Sinkó Gy. Imre, a rajzokat kapirgálta M. Kakuk Itti; B&T, Szeged, 1998 (Tisza hangja)
  • Dante, Petrarca, Boccaccio. A korareneszánsz irodalma. Általános és középiskolások számára; összeáll. Hamar Péter; Tóth Könyvkereskedés, Debrecen, 1998 (A világirodalom nagyjai)
  • Dekameron; ford. Szalkai Szőke Annamária; Librotrade, Budapest, 2001

Hangoskönyv

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Archivált másolat. [2018. június 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 13.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Ez az olasz személy életrajzát bemutató lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Giovanni_Boccaccio&oldid=27234271”