Birtalan Ákos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Birtalan Ákos
Románia turisztikai minisztere
Hivatali idő
1996. december 12.1998. április 17.
Előd Matei-Agathon Dan
Utód Sorin Frunzăverde

Született 1962. június 2.
Románia Székelyvécke, Románia
Elhunyt 2011. augusztus 24. (49 évesen)
Románia Gyergyószentmiklós
Párt Romániai Magyar Demokrata Szövetség

Foglalkozás
  • politikus
  • közgazdász
Iskolái Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Birtalan Ákos (Székelyvécke, 1962. június 2.Gyergyószentmiklós,[1] 2011. augusztus 24.) romániai magyar politikus, gazdasági szakember, egyetemi oktató.

Élete[szerkesztés]

Az oktatásban[szerkesztés]

Kolozsváron, a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen szerzett közgazdász diplomát, majd azt követően Sepsiszentgyörgyön, pénzügyi szakemberként dolgozott.[2] Miniszteri tisztsége után egyetemi oktatóként a Babeș–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi főiskolájának adjunktusaként, majd docenseként tevékenykedett. Alapító tanszékvezetője volt a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai gazdaságtudományi tanszékének, és tagja volt a Sapientia Alapítvány kuratóriumának, és mint ilyen meghatározó szerepe volt a csíkszeredai egyetemi helyszín létrehozásában. Alapító tagja volt még a Romániai Magyar Közgazdász Társaságnak, a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Tudományos Társaságnak pedig alapító elnöke volt.[3] Két főiskolai jegyzete, továbbá tanulmányai, cikkei jelentek meg. 2000. októberben megvédte disszertációját a bukaresti Közgazdasági Akadémián, ezzel elnyerte a gazdasági tudományok doktora címet.[2]

A politikában[szerkesztés]

1992 és 2004 között a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Kovászna megyei képviselője volt. 1996 decemberében a Ciorbea-kormány, majd annak 1998-as átalakulását követően a Dejeu-kormány turisztikai miniszter lett. A tárcát a kormányváltásig, 1998. áprilisáig irányította.[3] 2004 januárjában, a Székely Nemzeti Tanács 17-i, Sepsiszentgyörgyre összehívott ülésén egyhangúlag elfogadták Székelyföld autonómia-tervezetét. Birtalan – mint háromszéki parlamenti képviselő – vállalta, hogy a statútumot a román törvényhozó testület elé terjeszti.[4] 2004-től a közélettől visszavonultan élt Sepsiszentgyörgyön feleségével és két gyermekével.[5] A kolozsvári Házsongárdi temetőben helyezték örök nyugalomra.[6]

Díjai[szerkesztés]

  • Gábor Áron-díj (2008)
  • Kós Károly-díj[7] (2013) post mortem[8]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Gyergyószentmiklósi anyakönyvi hivatal Közli: Új Kelet, 2011. szeptember 9.
  2. ^ a b Székelyföldi arcképcsarnok: Birtalan Ákos URL hozzáférés – 2011. augusztus 27.
  3. ^ a b Elhunyt Birtalan Ákos URL hozzáférés – 2011. augusztus 27.
  4. Willmann Walter: Búcsúzunk Birtalan Ákostól URL hozzáférés – 2011. augusztus 27.
  5. Kovács Zsolt: Elhunyt Birtalan Ákos URL hozzáférés – 2011. augusztus 27.
  6. Gyászjelentés, Szabadság, 2011. aug. 26.
  7. Ez az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által adományozott díj nem azonos a Kós Károly-díjjal
  8. Átadták Király Károlynak a Kós Károly-nagydíjat. Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, 2014. február 13. (Hozzáférés: 2015. november 3.)

Források[szerkesztés]

  • Erdélyi Magyar Ki Kicsoda 2010, RMDSZ és BMC közös kiadványa, 2010.

További információk[szerkesztés]