Birtalan Ákos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Birtalan Ákos
Románia turisztikai minisztere
Hivatali idő
1996. december 12.1998. április 17.
Előd Matei-Agathon Dan
Utód Sorin Frunzăverde
Született 1962. június 2.
Románia Székelyvécke, Románia
Elhunyt 2011. augusztus 24. (49 évesen)
Románia Gyergyószentmiklós
Párt Romániai Magyar Demokrata Szövetség

Foglalkozás közgazdász
politikus
Iskolái Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Birtalan Ákos (Székelyvécke, 1962. június 2.Gyergyószentmiklós,[1] 2011. augusztus 24.) romániai magyar politikus, gazdasági szakember, egyetemi oktató.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az oktatásban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kolozsváron, a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen szerzett közgazdász diplomát, majd azt követően Sepsiszentgyörgyön, pénzügyi szakemberként dolgozott.[2] Miniszteri tisztsége után egyetemi oktatóként a Babeș–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi főiskolájának adjunktusaként, majd docenseként tevékenykedett. Alapító tanszékvezetője volt a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai gazdaságtudományi tanszékének, és tagja volt a Sapientia Alapítvány kuratóriumának, és mint ilyen meghatározó szerepe volt a csíkszeredai egyetemi helyszín létrehozásában. Alapító tagja volt még a Romániai Magyar Közgazdász Társaságnak, a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Tudományos Társaságnak pedig alapító elnöke volt.[3] Két főiskolai jegyzete, továbbá tanulmányai, cikkei jelentek meg. 2000. októberben megvédte disszertációját a bukaresti Közgazdasági Akadémián, ezzel elnyerte a gazdasági tudományok doktora címet.[2]

A politikában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1992 és 2004 között a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Kovászna megyei képviselője volt. 1996 decemberében a Ciorbea-kormány, majd annak 1998-as átalakulását követően a Dejeu-kormány turisztikai miniszter lett. A tárcát a kormányváltásig, 1998. áprilisáig irányította.[3] 2004 januárjában, a Székely Nemzeti Tanács 17-i, Sepsiszentgyörgyre összehívott ülésén egyhangúlag elfogadták Székelyföld autonómia-tervezetét. Birtalan – mint háromszéki parlamenti képviselő – vállalta, hogy a statútumot a román törvényhozó testület elé terjeszti.[4] 2004-től a közélettől visszavonultan élt Sepsiszentgyörgyön feleségével és két gyermekével.[5] A kolozsvári Házsongárdi temetőben helyezték örök nyugalomra.[6]

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gábor Áron-díj (2008)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Gyergyószentmiklósi anyakönyvi hivatal Közli: Új Kelet, 2011. szeptember 9.
  2. ^ a b Székelyföldi arcképcsarnok: Birtalan Ákos URL hozzáférés – 2011. augusztus 27.
  3. ^ a b Elhunyt Birtalan Ákos URL hozzáférés – 2011. augusztus 27.
  4. Willmann Walter: Búcsúzunk Birtalan Ákostól URL hozzáférés – 2011. augusztus 27.
  5. Kovács Zsolt: Elhunyt Birtalan Ákos URL hozzáférés – 2011. augusztus 27.
  6. Gyászjelentés, Szabadság, 2011. aug. 26.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Erdélyi Magyar Ki Kicsoda 2010, RMDSZ és BMC közös kiadványa, 2010.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]