Ugrás a tartalomhoz

Bertha Lutz

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bertha Lutz
Született1894. augusztus 2.[1]
São Paulo
Elhunyt1976. szeptember 16. (82 évesen)[1]
Rio de Janeiro
Állampolgárságabrazil
SzüleiAdolfo Lutz
Foglalkozása
  • zoológus
  • nőjogi aktivista
  • herpetológus
  • politikus
  • író
  • botanikus
  • zoological collector
  • növénygyűjtő
  • scientific collector
  • feminista
Tisztségefederal deputy of Rio de Janeiro (1936. július 28. – 1937. november 10.)
Iskolái
  • Science Faculty of Paris
  • Felix Mendelssohn-Bartholdy Zeneművészeti Főiskola, Lipcse (1913–1913)
Kitüntetéseidíszdoktor (Mills College at Northeastern University, Bertha Lutz recebe o título de Doutor Honoris Causa.jpg, 1945)
Bertha Lutz aláírása
Bertha Lutz aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Bertha Lutz témájú médiaállományokat.

Bertha Maria Júlia Lutz (São Paulo, 1894. augusztus 2. – Rio de Janeiro, 1976. szeptember 16.) brazil zoológus, politikus és diplomata. Lutz vezető szerepet játszott a pánamerikai feminista mozgalomban és az emberi jogi mozgalomban.[2] Döntő szerepet játszott Brazíliában a női egyenjogúság kiharcolásában, ő képviselte Brazíliát az Egyesült Nemzetek Szervezete megalakulásához vezető United Nations Conference on International Organization konferencián, az ENSZ alapokmányának aláírói közé tartozik. Politikai munkája mellett a Brazil Nemzeti Múzeum természettudósa is volt, kutatási területe a nyílméregbéka-félék voltak. Három békafajt és két gyíkfajt neveztek el róla. Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Lutz”.

Fiatalkora

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bertha Lutz São Paulóban született. Apja, Adolfo Lutz (1855–1940) svájci származású orvos és epidemiológus, anyja, Amy Marie Gertrude Fowler brit ápolónő volt. Bertha Lutz természettudományt, biológiát és zoológiát tanult a párizsi Sorbonne Egyetemen, ahol 1918-ban végzett. Nem sokkal diplomájának megszerzése után visszatért Brazíliába.[3][4]

Életpályája

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Női egyenjogúság

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1919-ben, egy évvel Brazíliába történt visszatérése után megalakította az értelmiségi nők egyenjogúságáért küzdő Liga para a Emancipação Intelectual da Mulher szervezetet. A brazil kormány megbízásából a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Nemzetközi Nőtanácsában képviselte a kormányt. Lutz 1922-ben létrehozta a Federação Brasileira pelo Progresso Feminino nevű politikai szövetséget, mely a brazil nők egyenlő jogaiért, elsősorban a választójogukért küzdött. Még abban az évben résztvevője volt a Baltimore-ban megrendezett Nők Pán-Amerikai Konferenciájának, ettől kezdve rendszeresen részt vett a nemzetközi női jogi konferenciákon.[5] 1925-ben megválasztották az Amerikaközi Nőszervezet elnökének.[6] A nők egyenjogúságáért folytatott harca eredményeképpen ő vált a női egyenjogúság élharcosává, egészen 1931-ig, amikor a brazil nők végül megkapták a szavazati jogot.

Feminista kampánya

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lutz női jogi tevékenysége nem ért véget a szavazati jog elérésével, továbbra is kiemelkedő szerepet játszott a feminista mozgalomban. Miután elvégezte a Rio de Janeiró-i Egyetem jogi szakát, 1933-ban részt vett az uruguayi Montevideóban rendezett amerikaközi konferencián, ahol a nemi egyenlőséggel kapcsolatban számos javaslatot tett. Javaslatai közül talán a legfontosabb a nők munkahelyi egyenlőségének kérdése volt, melyre felhívta az Amerikaközi Nőtanács figyelmét.[7] 1935-ben jelöltként indult a brazil törvényhozás, a Congresso Nacional do Brasil székéért. Ugyan csak második lett a szavazáson, de a megválasztott Cándido Pessoa egy évvel későbbi halála után a helyére lépett, így ő volt azon kevés brazil nők egyike, akik akkoriban bejutottak a törvényhozásba. Az első kezdeményezése egy bizottság felállítására vonatkozott, melynek feladata a brazil törvények felülvizsgálata volt, hogy azok nem sértik-e a nők jogait.[8]

Bertha Lutz családjával, feminista munkatársaival, és a Brazil Nőszövetséggel Rio de Janeiróban (1936)

Munkáját azonban nem tudta folytatni, mivel 1937-ben újra beiktatták Getúlio Vargast, aki diktatúrát épített ki, felfüggesztette a parlamentet, ezzel együtt a bizottság munkája is megszűnt.[9] Lutz ennek ellenére folytatta diplomáciai pályafutását. Az ENSZ alapokmányát aláíró négy nő egyike volt, és 1953-tól 1959-ig ő töltötte be az Amerikaközi Nőtanács alelnöki székét.[10]

Tudományos pályafutása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miután 1918-ban visszatért hazájába, a kétéltűek tanulmányozásába fogott, különösen érdekelték a nyílméregbéka-félék és a levelibéka-félék (Hylidae).[11] 1919-ben a Brazil Nemzeti Múzeumnál kapott munkát a botanikai osztályon. Pályafutása során számos tudományos értekezést írt, ezek közül a legfontosabbak: Observations on the life history of the Brazilian Frog Oocormus microps (1943), A notable frog chorus in Brazil (1946) és a New frogs from Itatiaia mountain (1952).[12] 1958-ban írta le a Paratelmatobius lutzii fajt (Lutz és Carvalho, 1958), melyet édesapjának tiszteletére nevezett el.[13] Lutz nevét két brazíliai gyíkfaj, a Liolaemus lutzae és a Phyllopezus lutzae,[13] és három békafaj, a Dendropsophus berthalutzae, a Megaelosia lutzae és a Scinax berthae őrzi.[14]

Bertha Lutznak a Rio de Janeiró-i Nemzeti Múzeumban őrzött gyűjteménye megsemmisült a múzeumban 2018 szeptemberében pusztító tűzvészben.[15]

Konferenciák

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Dolgozó nők 1919-es nemzetközi konferenciáján Lutz a nemi egyenjogúság szószólója volt, és támogatta azokat a záradékokat, melyek a nőket az igazságtalanságok és visszaélések ellen védték.[16]

A nők 1922-es pán-amerikai konferenciáján támogatta a nők egyenlőségét és a számukra nyitva álló lehetőségek keresését, különösen a politikai szervezetekben való részvételüket.[10] Az 1933-ban Montevideóban megtartott összamerikai konferenciára egy tanulmánnyal készült, mely a nők jogi helyzetével foglalkozott, és amellett állt ki, hogy a házas nők állampolgársága ne legyen a férjük állampolgárságának függvénye. Javaslatot tett egy egyenlő jogokkal foglalkozó egyezményre, és Nők Összamerikai Bizottságát arra bíztatta, hogy vizsgálják át a nők munkahelyi helyzetét az amerikai államokban.[17]

Lutz diplomájának átvételekor (Mills College, 1945)
Lutz a San Franciscó-i ENSZ konferencián (1945)

Az ENSZ megalakulását előkészítő San Franciscó-i United Nations Conference on International Organization konferencián a dominikai Minerva Bernardinóval együtt azért küzdött, hogy az ENSZ alapokmányának preambuluma külön említse meg a nőket is. Az alapokmány első tervezete nem tett említést a nőkről, és az amerikai delegátus Virginia Gildersleeve valamint a brit női küldöttek álláspontjával szemben Lutz és más dél-amerikai résztvevők ragaszkodtak ahhoz, hogy a végleges dokumentum tegyen említést róluk: „Tekintettel arra, hogy az Alapokmányban az Egyesült Nemzetek népei újból hitet tettek az alapvető emberi jogok, az emberi személyiség méltósága és értéke, a férfiak és nők egyenjogúsága mellett…[…]”.[18] Emellett továbbra is javasolta egy külön bizottság felállítását, melynek feladata a nők jogi helyzetének vizsgálata a világban abból a célból, hogy jobban megértsük az egyenlőtlenségeket, melyekkel szembe kell nézniük, és határozottabban felkészüljünk, hogy szembe szálljunk azokkal. Lutz volt a női jogok alapokmányba történő felvételének legfontosabb és legkitartóbb szószólója, és munkája nélkül az Egyesült Nemzetek Szervezetének valószínűleg nem lenne felhatalmazása a nők jogainak védelmére.[19]

Idős korában

1964-ben Lutz vezette a brazil delegációt a 14. Összamerikai Konferencián Montevideóban.[20] Az 1970-ben tartott 15. találkozón javaslatot tett a bennszülött nők sajátos gondjaival foglalkozó szemináriumra. Bár már 70 éves is elmúlt, továbbra is részt vett a konferenciákon, melyeken a nők jogainak bővítését támogatta.[21] 1976-ban, 82 éves korában hunyt el.[9]

Válogatott munkái

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Observations on the life history of the Brazilian Frog Oocormus microps (1943)[22]
  • A notable frog chorus in Brazil (1946)[23]
  • New frogs from Itatiaia mountain (1952)[24]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "FemBio database" (német nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  2. ↑ June E. Hahner, "Bertha Maria Julia Lutz" in Encyclopedia of Latin American History and Culture, vol. 3, pp. 474–75. New York: Charles Scribner's Sons 1996.
  3. ↑ "Vida Pessoal". Museo Virtual de Berta Lutz. 2014. április 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. május 6.
  4. ↑ Lôbo, Yolanda Lima (2010). Bertha Lutz. Recife, PE: Fundação Joaquim Nabuco, Editora Massangana. 129. o.
  5. ↑ Lôbo, Yolanda Lima (2010). Bertha Lutz. Recife, PE: Fundação Joaquim Nabuco, Editora Massangana. 31–33. o.
  6. ↑ Pernet, Corinne (2000). "Chilean Feminists, the international Women's Movement, and Suffrage, 915–1950". Pacific Historical Review. 69 (4): 663–688. doi:10.2307/3641229. JSTOR 3641229.
  7. ↑ Lôbo, Yolanda Lima (2010). Bertha Lutz. Recife, PE: Fundação Joaquim Nabuco, Editora Massangana. 73. o.
  8. ↑ Lôbo, Yolanda Lima (2010). Bertha Lutz. Recife, PE: Fundação Joaquim Nabuco, Editora Massangana. 75. o.
  9. 1 2 Lôbo, Yolanda Lima (2010). Bertha Lutz. Recife, PE: Fundação Joaquim Nabuco, Editora Massangana. 132. o.
  10. 1 2 Miller, Francesca. "Women, Culture, and Politics in Latin America". UC Press E-books Collection. University of California Press.
  11. ↑ Lutz, Bertha (1973). Brazilian Species of "Hyla". Austin, Texas: University of Texas Press. 260 pp. ISBN 978-0292707047.
  12. ↑ Lôbo, Yolanda Lima (2010). Bertha Lutz. Recife, Pernambuco, Brazil: Fundação Joaquim Nabuco, Editora Massangana. 133. o.
  13. 1 2 Beolens, Bo; Watkins, Michael; Grayson, Michael (2011). The Eponym Dictionary of Reptiles. Baltimore, Maryland: Johns Hopkins University Press. xiii + 296 pp. ISBN 978-1-4214-0135-5. ("Lutz, A." and "Lutz, B. M. J.", p. 163).
  14. ↑ Beolens, Bo; Watkins, Michael; Grayson, Michael (2013). The Eponym Dictionary of Amphibians. Exeter, England: Pelagic Publishing. 22, 130. o. ISBN 978-1-907807-44-2.
  15. ↑ Roth, Cassia; Dubois, Ellen (2020). "Feminism, Frogs and Fascism: The Transnational Activism of Brazil's Bertha Lutz". Gender & History (angol nyelven). 32 (1): 208–226. doi:10.1111/1468-0424.12461. ISSN 1468-0424.
  16. ↑ Lôbo, Yolanda Lima (2010). Bertha Lutz. Recife, PE: Fundação Joaquim Nabuco, Editora Massangana. 32. o.
  17. ↑ Marques, Teresa Cristina. "Between the Equalitarism and Women's Rights Reformation: Bertha Lutz at Montevideo Interamerican Conference, 1933". Revista Estudos Feministas. 21 (3).
  18. ↑ Skard, Torild (2008). "Getting Our History Right: How Were the Equal Rights of Women and Men Included in the Charter of the United Nations?". Forum for Development Studies. 35 (1): 37–60. doi:10.1080/08039410.2008.9666394.
  19. ↑ "Centre for International Studies and Diplomacy (CISD) at SOAS University of London". www.cisd.soas.ac.uk. 2016. június 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. október 11.
  20. ↑ Lôbo, Yolanda Lima (2010). Bertha Lutz. Recife, PE: Fundação Joaquim Nabuco, Editora Massangana. 97. o.
  21. ↑ Hahner, "Lutz", p. 475.
  22. ↑ Az eredeti tanulmány
  23. ↑ A notable frog chorus in Brazil
  24. ↑ New frogs from Itatiaia mountain

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Berthe Lutz című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bertha_Lutz&oldid=28477335”